Back to top

GoPro a rénszarvasokon

Az alaszkai rénszarvasok, vagy más néven karibuk táplálkozásáról eddig viszonylag keveset tudtunk. Azonban a legújabb technológiának köszönhetően fény derült rá, hogy miből mennyit fogyasztanak ezek a sarkkörön élő patások.

A klímaváltozás miatt megváltozik a sarkkör flórájának összetétele. Ha tudjuk, hogy az ott élő növényevők mivel táplálkoznak, akkor azt is megjósolhatjuk, hogyan hat majd rájuk ez a változás hosszútávon.

A karibuk nagy területeket járnak be, és gyorsan mozognak, így nehézkes terepi megfigyelésekkel vizsgálni a táplálkozásukat. Az összegyűjtött ürülékmintákból is lehet következtetéseket levonni, ám ezek sem mindig szolgálnak pontos adatokkal - számol be az arctictoday.com.

Most azonban egy új lehetőség adódott a patások megfigyelésére: nyakörvre szerelt kamerákkal a állatok maguk „árulják el”, mivel töltik napjaikat.

Egy nemrég közzétett tanulmány olyan GPS-el ellátott, nyakörvre szerelt kamerák felvételeit értékelte ki, mely a Fortymile rénszarvascsorda tagjai „készítettek”. Ez a csorda főleg Alaszka keleti részén mozog, de a kanadai Yukon territóriumra is átnyúlik az élőhelyük. A csorda mérete nagyon változatos volt az elmúlt évszázadban, de a legutóbbi becslések szerint 84 ezer egyed alkotja.

A kamerákat 30 felnőtt tehénre szerelték fel 2018 és 2019 nyarán. Az eszközöket úgy tervezték meg, hogy nyár végén leessenek, és jelet küldjenek a tudósoknak a pozíciójukról, így hozzájuthatnak az értékes felvételekhez.

Több, mint 18 ezer videót elemeztek a kutatók, melyen nem csak a táplálkozás tényét örökítette meg – mely a felvételeknek kb. 43,5 százaléka – hanem azt is, hogy mit ettek az állatok.

Ahogy várták, az karibuk étrendje igen változatos volt, azonban érdekes mintázatot mutatott: nyáron látványosan átváltottak a zuzmókról a cserjékre

– írják a tudósok az Ecology and Evolution című tudományos lapban megjelent publikációjukban.

A GPS-enabled collar camera shows caribou eating habits

"Azt hiszem, eddig nem igazán értettük a zuzmók és a cserjék közötti kompromisszumot" -mondta Libby Ehlers, a Montanai Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Ugyan a Fortymile projekt keretében vizsgálták az állatok ürülékét is, a cserjefogyasztás eszerint nem volt olyan jelentős, mint ahogy a videók bizonyítják. Ennek oka, hogy a levelek könnyebben emészthetők.

Ez a felfedezés akár reményteli is lehet, hiszen a klímaváltozással a fásszárú növények egyre északabbra nőnek, a sarkkörön jelentős cserjésedés figyelhető meg.

A karibuk számára ezek a cserjék tápanyagban gazdagok, a levelek fehérjetartalma magas, különösen a fűzfélék esetében – melyet az állatok igen kedvelnek. Ez különösen a nőstények számára fontos, melyek utódot nevelnek, mondta el Ehlers.

„Az energiaigényük nagyon magas. mindössze egy rövid két hónapos időablakuk van arra, hogy annyi cserjefélét és tápanyagdús élelmet fogyasszanak, amennyit csak tudnak” – tette hozzá.

Ha a cserjék jók a karibuknak, akkor azt hihetnénk, hogy a fásszárúak térhódítása észak felé a melegedő sarkkörön kevesebb aggodalomra ad okot.

Azonban ezek a fásszárúak csak egy bizonyos pontig hasznosak az állatoknak, mutatott rá Ehlers. A növények természetes védekezési módja a legelésre, hogy tannint termelnek, mely egy toxikus vegyület. Korábbi tanulmányok bebizonyították, hogy a tannin nagy mennyiségben fogyasztva gátolja a fehérjék felszívódását a karibuknál és más legelő állatoknál, beleértve a haszonállatokat is.

Kyle Joly, nemzeti parki vadbiológus és a tanulmány társszerzője szerint a több cserje jelenléte jó és rossz hatással is van a rénszarvasokra.

Ugyan a nyári magas fehérjebevitel segíti az állatok túlélését, azonban a cserjék kiszorítják a zuzmókat, mondta Joly. Ráadásul a lombhullató cserjék, mint a fűzfélék ősszel olyan avarréteget képeznek a talajon, mely káros a zuzmókra.

Ugyan a karibuk a zuzmóktól a gombákon át a cserjékig számos dolgot fogyasztanak, a hosszú téli hónapokban elsősorban a zuzmóktól függ a túlélésük.

A másik probléma, amire a videók rámutattak, az a vérszívó rovarok okozta zavarás.

Amíg a rénszarvasok idejük nagyjából felét táplálkozással töltötték, amennyiben nem voltak rovarok a közelben, addig a vérszívók zavarása ezt az időt 10 százalékra csökkentette. A rovarok rendszerint júliusban kezdtek megjelenni a videók tanúsága szerint.

„Nem esznek olyan sokat, és többet mozognak” -mondta Ehlers.

A karibukkal foglalkozó tudósok aggódnak a rovarok elszaporodása miatt, amely várhatóan csak rosszabb lesz, ahogy melegszik a klíma. Különösen aggodalomra ad okot a nőstények szemszögéből, melyeknek meg kell elleni és felnevelni a borjaikat, majd felhízni az elkövetkező télre. „

Minél kevesebb időt töltenek a cserjék legelésével a rovarok zavarása miatt, annál kevésbé tudnak lépést tartani az energiaigényük kielégítésével”

– tette hozzá Ehlers.

A nyakörvkamerák használata nagytestű emlősökön viszonylag új keletű, de az ilyen projektek értékes információkat szolgáltattak a táplálkozásról, viselkedésről, szaporodásról, időjárási viszonyokról és más témákról.

Alaszkában két másik nagy karibucsordánál is folynak nyakörv-kamerás vizsgálatok. A nyugati sarkvidéki csordában nemrég helyeztek el kamerákat az állatokon, és az eredmények pár éven belül várhatóak - mondta Joly. Egy másik projekt, amely az Arctic National Wildlife Refuge területét használó Porcupine csordában élő állatokon elhelyezett kamerákat vizsgálja, már valószínűleg a felvételek kielemzésénél tart.

A kamerák használatának egyik korlátja a költség. Joly szerint

minden egyes nyakörvkamera több ezer dollárba kerül, ezért csak kevés állatot lehet felszerelni velük;

a nyugati sarkvidéki csordában kezdetben 18 nyakörvvel ellátott karibu volt, de ez a szám tavaly nyáron 14-re csökkent, miután néhány állat elpusztult - mondta. Emellett minden kamera rengeteg felvételt készít, amelyek vizsgálata hosszú időt vesz igénybe - mondta.

Joly szerint csak a tehenekre szereltek fel nyakörvkamerákat. A bikák azért jelentenek problémát, mert a nyakuk megvastagszik a szaporodási időszakban, majd utána újra lefogynak, és elveszítik az agancsukat is, így a nyakörvek lecsúszhatnak - mondta.

Forrás: 
arctictoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.