GoPro a rénszarvasokon

A klímaváltozás miatt megváltozik a sarkkör flórájának összetétele. Ha tudjuk, hogy az ott élő növényevők mivel táplálkoznak, akkor azt is megjósolhatjuk, hogyan hat majd rájuk ez a változás hosszútávon.

A karibuk nagy területeket járnak be, és gyorsan mozognak, így nehézkes terepi megfigyelésekkel vizsgálni a táplálkozásukat. Az összegyűjtött ürülékmintákból is lehet következtetéseket levonni, ám ezek sem mindig szolgálnak pontos adatokkal - számol be az arctictoday.com.

Egy nemrég közzétett tanulmány olyan GPS-el ellátott, nyakörvre szerelt kamerák felvételeit értékelte ki, mely a Fortymile rénszarvascsorda tagjai „készítettek”. Ez a csorda főleg Alaszka keleti részén mozog, de a kanadai Yukon territóriumra is átnyúlik az élőhelyük. A csorda mérete nagyon változatos volt az elmúlt évszázadban, de a legutóbbi becslések szerint 84 ezer egyed alkotja.

A kamerákat 30 felnőtt tehénre szerelték fel 2018 és 2019 nyarán. Az eszközöket úgy tervezték meg, hogy nyár végén leessenek, és jelet küldjenek a tudósoknak a pozíciójukról, így hozzájuthatnak az értékes felvételekhez.

Több, mint 18 ezer videót elemeztek a kutatók, melyen nem csak a táplálkozás tényét örökítette meg – mely a felvételeknek kb. 43,5 százaléka – hanem azt is, hogy mit ettek az állatok.

– írják a tudósok az Ecology and Evolution című tudományos lapban megjelent publikációjukban.

"Azt hiszem, eddig nem igazán értettük a zuzmók és a cserjék közötti kompromisszumot" -mondta Libby Ehlers, a Montanai Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Ugyan a Fortymile projekt keretében vizsgálták az állatok ürülékét is, a cserjefogyasztás eszerint nem volt olyan jelentős, mint ahogy a videók bizonyítják. Ennek oka, hogy a levelek könnyebben emészthetők.

Ez a felfedezés akár reményteli is lehet, hiszen a klímaváltozással a fásszárú növények egyre északabbra nőnek, a sarkkörön jelentős cserjésedés figyelhető meg.

A karibuk számára ezek a cserjék tápanyagban gazdagok, a levelek fehérjetartalma magas, különösen a fűzfélék esetében – melyet az állatok igen kedvelnek. Ez különösen a nőstények számára fontos, melyek utódot nevelnek, mondta el Ehlers.

„Az energiaigényük nagyon magas. mindössze egy rövid két hónapos időablakuk van arra, hogy annyi cserjefélét és tápanyagdús élelmet fogyasszanak, amennyit csak tudnak” – tette hozzá.

Ha a cserjék jók a karibuknak, akkor azt hihetnénk, hogy a fásszárúak térhódítása észak felé a melegedő sarkkörön kevesebb aggodalomra ad okot.

Azonban ezek a fásszárúak csak egy bizonyos pontig hasznosak az állatoknak, mutatott rá Ehlers. A növények természetes védekezési módja a legelésre, hogy tannint termelnek, mely egy toxikus vegyület. Korábbi tanulmányok bebizonyították, hogy a tannin nagy mennyiségben fogyasztva gátolja a fehérjék felszívódását a karibuknál és más legelő állatoknál, beleértve a haszonállatokat is.

Ugyan a nyári magas fehérjebevitel segíti az állatok túlélését, azonban a cserjék kiszorítják a zuzmókat, mondta Joly. Ráadásul a lombhullató cserjék, mint a fűzfélék ősszel olyan avarréteget képeznek a talajon, mely káros a zuzmókra.

Ugyan a karibuk a zuzmóktól a gombákon át a cserjékig számos dolgot fogyasztanak, a hosszú téli hónapokban elsősorban a zuzmóktól függ a túlélésük.

A másik probléma, amire a videók rámutattak, az a vérszívó rovarok okozta zavarás.

Amíg a rénszarvasok idejük nagyjából felét táplálkozással töltötték, amennyiben nem voltak rovarok a közelben, addig a vérszívók zavarása ezt az időt 10 százalékra csökkentette. A rovarok rendszerint júliusban kezdtek megjelenni a videók tanúsága szerint.

„Nem esznek olyan sokat, és többet mozognak” -mondta Ehlers.

A karibukkal foglalkozó tudósok aggódnak a rovarok elszaporodása miatt, amely várhatóan csak rosszabb lesz, ahogy melegszik a klíma. Különösen aggodalomra ad okot a nőstények szemszögéből, melyeknek meg kell elleni és felnevelni a borjaikat, majd felhízni az elkövetkező télre. „

– tette hozzá Ehlers.

A nyakörvkamerák használata nagytestű emlősökön viszonylag új keletű, de az ilyen projektek értékes információkat szolgáltattak a táplálkozásról, viselkedésről, szaporodásról, időjárási viszonyokról és más témákról.

Alaszkában két másik nagy karibucsordánál is folynak nyakörv-kamerás vizsgálatok. A nyugati sarkvidéki csordában nemrég helyeztek el kamerákat az állatokon, és az eredmények pár éven belül várhatóak - mondta Joly. Egy másik projekt, amely az Arctic National Wildlife Refuge területét használó Porcupine csordában élő állatokon elhelyezett kamerákat vizsgálja, már valószínűleg a felvételek kielemzésénél tart.

A kamerák használatának egyik korlátja a költség. Joly szerint

minden egyes nyakörvkamera több ezer dollárba kerül, ezért csak kevés állatot lehet felszerelni velük;

a nyugati sarkvidéki csordában kezdetben 18 nyakörvvel ellátott karibu volt, de ez a szám tavaly nyáron 14-re csökkent, miután néhány állat elpusztult - mondta. Emellett minden kamera rengeteg felvételt készít, amelyek vizsgálata hosszú időt vesz igénybe - mondta.

Joly szerint csak a tehenekre szereltek fel nyakörvkamerákat. A bikák azért jelentenek problémát, mert a nyakuk megvastagszik a szaporodási időszakban, majd utána újra lefogynak, és elveszítik az agancsukat is, így a nyakörvek lecsúszhatnak - mondta.