Back to top

GoPro a rénszarvasokon

Az alaszkai rénszarvasok, vagy más néven karibuk táplálkozásáról eddig viszonylag keveset tudtunk. Azonban a legújabb technológiának köszönhetően fény derült rá, hogy miből mennyit fogyasztanak ezek a sarkkörön élő patások.

A klímaváltozás miatt megváltozik a sarkkör flórájának összetétele. Ha tudjuk, hogy az ott élő növényevők mivel táplálkoznak, akkor azt is megjósolhatjuk, hogyan hat majd rájuk ez a változás hosszútávon.

A karibuk nagy területeket járnak be, és gyorsan mozognak, így nehézkes terepi megfigyelésekkel vizsgálni a táplálkozásukat. Az összegyűjtött ürülékmintákból is lehet következtetéseket levonni, ám ezek sem mindig szolgálnak pontos adatokkal - számol be az arctictoday.com.

Most azonban egy új lehetőség adódott a patások megfigyelésére: nyakörvre szerelt kamerákkal a állatok maguk „árulják el”, mivel töltik napjaikat.

Egy nemrég közzétett tanulmány olyan GPS-el ellátott, nyakörvre szerelt kamerák felvételeit értékelte ki, mely a Fortymile rénszarvascsorda tagjai „készítettek”. Ez a csorda főleg Alaszka keleti részén mozog, de a kanadai Yukon territóriumra is átnyúlik az élőhelyük. A csorda mérete nagyon változatos volt az elmúlt évszázadban, de a legutóbbi becslések szerint 84 ezer egyed alkotja.

A kamerákat 30 felnőtt tehénre szerelték fel 2018 és 2019 nyarán. Az eszközöket úgy tervezték meg, hogy nyár végén leessenek, és jelet küldjenek a tudósoknak a pozíciójukról, így hozzájuthatnak az értékes felvételekhez.

Több, mint 18 ezer videót elemeztek a kutatók, melyen nem csak a táplálkozás tényét örökítette meg – mely a felvételeknek kb. 43,5 százaléka – hanem azt is, hogy mit ettek az állatok.

Ahogy várták, az karibuk étrendje igen változatos volt, azonban érdekes mintázatot mutatott: nyáron látványosan átváltottak a zuzmókról a cserjékre

– írják a tudósok az Ecology and Evolution című tudományos lapban megjelent publikációjukban.

A GPS-enabled collar camera shows caribou eating habits

"Azt hiszem, eddig nem igazán értettük a zuzmók és a cserjék közötti kompromisszumot" -mondta Libby Ehlers, a Montanai Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Ugyan a Fortymile projekt keretében vizsgálták az állatok ürülékét is, a cserjefogyasztás eszerint nem volt olyan jelentős, mint ahogy a videók bizonyítják. Ennek oka, hogy a levelek könnyebben emészthetők.

Ez a felfedezés akár reményteli is lehet, hiszen a klímaváltozással a fásszárú növények egyre északabbra nőnek, a sarkkörön jelentős cserjésedés figyelhető meg.

A karibuk számára ezek a cserjék tápanyagban gazdagok, a levelek fehérjetartalma magas, különösen a fűzfélék esetében – melyet az állatok igen kedvelnek. Ez különösen a nőstények számára fontos, melyek utódot nevelnek, mondta el Ehlers.

„Az energiaigényük nagyon magas. mindössze egy rövid két hónapos időablakuk van arra, hogy annyi cserjefélét és tápanyagdús élelmet fogyasszanak, amennyit csak tudnak” – tette hozzá.

Ha a cserjék jók a karibuknak, akkor azt hihetnénk, hogy a fásszárúak térhódítása észak felé a melegedő sarkkörön kevesebb aggodalomra ad okot.

Azonban ezek a fásszárúak csak egy bizonyos pontig hasznosak az állatoknak, mutatott rá Ehlers. A növények természetes védekezési módja a legelésre, hogy tannint termelnek, mely egy toxikus vegyület. Korábbi tanulmányok bebizonyították, hogy a tannin nagy mennyiségben fogyasztva gátolja a fehérjék felszívódását a karibuknál és más legelő állatoknál, beleértve a haszonállatokat is.

Kyle Joly, nemzeti parki vadbiológus és a tanulmány társszerzője szerint a több cserje jelenléte jó és rossz hatással is van a rénszarvasokra.

Ugyan a nyári magas fehérjebevitel segíti az állatok túlélését, azonban a cserjék kiszorítják a zuzmókat, mondta Joly. Ráadásul a lombhullató cserjék, mint a fűzfélék ősszel olyan avarréteget képeznek a talajon, mely káros a zuzmókra.

Ugyan a karibuk a zuzmóktól a gombákon át a cserjékig számos dolgot fogyasztanak, a hosszú téli hónapokban elsősorban a zuzmóktól függ a túlélésük.

A másik probléma, amire a videók rámutattak, az a vérszívó rovarok okozta zavarás.

Amíg a rénszarvasok idejük nagyjából felét táplálkozással töltötték, amennyiben nem voltak rovarok a közelben, addig a vérszívók zavarása ezt az időt 10 százalékra csökkentette. A rovarok rendszerint júliusban kezdtek megjelenni a videók tanúsága szerint.

„Nem esznek olyan sokat, és többet mozognak” -mondta Ehlers.

A karibukkal foglalkozó tudósok aggódnak a rovarok elszaporodása miatt, amely várhatóan csak rosszabb lesz, ahogy melegszik a klíma. Különösen aggodalomra ad okot a nőstények szemszögéből, melyeknek meg kell elleni és felnevelni a borjaikat, majd felhízni az elkövetkező télre. „

Minél kevesebb időt töltenek a cserjék legelésével a rovarok zavarása miatt, annál kevésbé tudnak lépést tartani az energiaigényük kielégítésével”

– tette hozzá Ehlers.

A nyakörvkamerák használata nagytestű emlősökön viszonylag új keletű, de az ilyen projektek értékes információkat szolgáltattak a táplálkozásról, viselkedésről, szaporodásról, időjárási viszonyokról és más témákról.

Alaszkában két másik nagy karibucsordánál is folynak nyakörv-kamerás vizsgálatok. A nyugati sarkvidéki csordában nemrég helyeztek el kamerákat az állatokon, és az eredmények pár éven belül várhatóak - mondta Joly. Egy másik projekt, amely az Arctic National Wildlife Refuge területét használó Porcupine csordában élő állatokon elhelyezett kamerákat vizsgálja, már valószínűleg a felvételek kielemzésénél tart.

A kamerák használatának egyik korlátja a költség. Joly szerint

minden egyes nyakörvkamera több ezer dollárba kerül, ezért csak kevés állatot lehet felszerelni velük;

a nyugati sarkvidéki csordában kezdetben 18 nyakörvvel ellátott karibu volt, de ez a szám tavaly nyáron 14-re csökkent, miután néhány állat elpusztult - mondta. Emellett minden kamera rengeteg felvételt készít, amelyek vizsgálata hosszú időt vesz igénybe - mondta.

Joly szerint csak a tehenekre szereltek fel nyakörvkamerákat. A bikák azért jelentenek problémát, mert a nyakuk megvastagszik a szaporodási időszakban, majd utána újra lefogynak, és elveszítik az agancsukat is, így a nyakörvek lecsúszhatnak - mondta.

Forrás: 
arctictoday.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.