Back to top

A szárazetetés

Az etetés a napraforgó utáni egyik legfontosabb teendőnk jelen természetföldrajzi viszonyaink mellett, mivel alig van vagy egyáltalán nincs olyan virágzó növény (kivéve a szolidágós területeket), amely elegendő nektárt adna méheink betelelő élelmének pótlására.

A zöldítések sokszor már megkésve, méhészeti szempontból nem a kellő időben virítanak, és késő őszi virágzásukkal több kárt, mint hasznot hoznak.

1. kép: Etetésre készen
1. kép: Etetésre készen

A napraforgóméz sajnos nem a legjobb betelelő eleség, és árumézként szükség van a belőle származó jövedelemre. A megfelelő minőségű és mennyiségű téli táplálék kialakítása szempontjából azonban a napraforgó utóvirágzásából származó nektárt, mint természetes forrást, benn kell hagyni, erre kell ráetetni a hiányzó mennyiséget.

Az etetésnek ebben az időszakban több célja is van. A fent említett élelempótlás mellett a másik, ha nem a legfontosabb, hogy az anyák petézését fenntartsuk egy gyengébb hordás utánzásával. Az ekkor lerakott peték a méhcsalád és a méhész számára a legfontosabbak, hiszen ebből lesznek majd az áttelelő fürt egyedei, amelyek száma és egészségi állapota nem mindegy a méhcsalád életében. Gondoljunk arra, hogy ekkor kell „felhizlalnunk” méheinket, azaz a barna zsírsejt kialakulása a téli méhek testében rendkívül fontos.

A gondos méhész a napraforgó végével tudja, hogy most kezdődik a jövő évi szezon megalapozása, és ezért nem szabad leállni, tovább kell dolgozni. A mézszüreti kemény munkát felváltja a fészekrendezés, etetés és az atkairtás napi gyakorlata.

A kényelmes méhész ilyenkor az ötliteres tálcás etetőt hetente egyszer feltöltve próbálja pótolni az eleséget, az atkairtást pedig tartós hordozóval intézi el, így a munkák sorát letudja. Ez a megoldás a legrosszabb minden szempontból!

Az összetett kérdésből nézzük az élelempótlás részét!

2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
A nagy mennyiségű szirup több bajt is okoz: legelsőként már a bejuttatáskor, mert csak az esti időpontban lehet örömrepülés- és kutatásmentesen dolgozni. Minden család más-más erősségű, ezért a bejuttatott eleséget nem egyformán hordják el, és pár nap alatt – az időjárástól függően – a szirup megerjedhet.

Az erős családok akár egy nap alatt is képesek kiüríteni a tálcát, így a hét többi napjára nem marad semmi, nincs meg a folyamatos hordás képzete. Arról nem is beszélve, hogy a hirtelen fellépő nagy tömegű invertálás megviseli a népességet.

Aki a méhecske biológiáját, fejlődését, kaptáron belüli tevékenységét ismeri, az tudja, hogy nem mindegy, milyen a család népességének kor szerinti megoszlása, és azon belül a garatmirigy-váladékkal rendelkező fiatal egyedek száma. Ez, mondhatni, ördögi kör, hiszen az anyától kiindulva minden egyed hatással van mindenre. Ezért a kedvező hangulatot napraforgó után nem szabad megtörni, fenn kell tartani a hordást pótló etetéssel, s így megőrizhető az anyák petéző hajlama. Méhészeti szempontból a serkentést ennek megfelelően kell megszervezni. Ebből a szempontból a legalkalmasabb serkentési megoldás a „száraz” etetés. Miért?

Már a kijuttatása is kényelmesebb és békésebb, mert napközben is lehet végezni úgy, hogy nem váltunk ki örömrepülést és kutatást. A tálcás etetőbe akár a rostaszöveten keresztül önthetjük be a kilós adagot egy méhcsaládnak, és annyi vizet öntünk rá, hogy éppen átnedvesedjen (több víz esetén vontatottan kapnak rá és hordják el). Az első adag elhordásakor legyünk türelmesek, mert a méheknek „meg kell tanulniuk” az anyag elhordását.

3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor
3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor

Miután kiszívogatták a cukorkristályok közül a részben feloldódott édes nedvet, egy kemény kéreg képződik az etetőben.

Erre kell másnap körülbelül 1 deciliternyi vizet önteni, így segítjük a feloldást, az anyag elhordását. Ilyenkor lehet látni az erősebb családoknál, hogy a méhek rágóik között cipelik a kristálycukorszemeket, viszik az itatóhoz feloldani.

Ezért is fontos, hogy a külső vizes itató működjön. Ennél az etetési megoldásnál van némi szóródásos veszteség (lásd higiénikus aljdeszkán a kristályszemeket), de a családra gyakorolt hatása sokkal hasznosabb, értékesebb. A bejuttatott 1 kilogrammos adagot egy átlagos méhcsalád 2-3 nap alatt hordja el. Ez az élelempótlás nem sokkal munkásabb, mint egy szirupos etetés. Én a 36 családos konténeremmel 40 perc alatt tudok kényelmes ütemben végezni, majd másnap 15 perc alatt fel lehet önteni az etetőben megkérgesedett cukrot vízzel. Az egy kaptárra számított munkaművelet/idő nagyon jó arány, s amennyiben értékarányosan nézem, sokkal több a hozadéka a jövőre nézve.

A napraforgó utóvirágzásától kétnapos ciklusra állva, augusztus 20-ig serkentem így a családokat, majd 20-a és szeptember 15-e között átállok az 1 : 1 arányú – az etetés vége felé sűrűbb – szirupos etetésre.

Erre azért váltok, mert az invertálást könnyítő anyagot, az almaecetet könnyebb adagolni, bejuttatni, valamint a téli élelemkiegészítés ezen formájába kerülnek a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, vitaminok. Az ekkorra tömegesen kikelő egyedek népes számának köszönhetően a maradék invertálás nem gyötri meg a méhcsaládot. Igaz, szárazetetéssel mindennap foglalkozni kell egy kicsit a méheinkkel, de a végére kialakuló népes, invertálással nem meggyötört betelelő méhtömeg megéri a vesződést, törődést, mert az így kialakított erős méhcsaládok lesznek jövőre az ütőképes termelők!

Buczkó Endre, Tószeg

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

A méhek a lényeg - bábelőadás közvetlen és közvetett közönségnek

Az elmúlt hetekben meghívást kaptam, nézzek meg egy óvisoknak szóló bábelőadást. Az előadás nem csak remek volt, de úgy hiszem, az élményen túl minden szempontból csak tanulni lehet belőle.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A Rovardóm nyerte a Planet Z Ötletpályázatot

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Méltán ünnepeljük hazánkban 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává.

Elővigyázatosan a borsodi erdőkben!

A kullancsok jelenléte a felkészületlen túrázót akár el is tántoríthatja a szabadtéri programoktól. Ennek azonban nem kell így lennie, felkészüléssel és tájékozottsággal nem kell tartani a vérszívóktól.