Back to top

A szárazetetés

Az etetés a napraforgó utáni egyik legfontosabb teendőnk jelen természetföldrajzi viszonyaink mellett, mivel alig van vagy egyáltalán nincs olyan virágzó növény (kivéve a szolidágós területeket), amely elegendő nektárt adna méheink betelelő élelmének pótlására.

A zöldítések sokszor már megkésve, méhészeti szempontból nem a kellő időben virítanak, és késő őszi virágzásukkal több kárt, mint hasznot hoznak.

1. kép: Etetésre készen
1. kép: Etetésre készen

A napraforgóméz sajnos nem a legjobb betelelő eleség, és árumézként szükség van a belőle származó jövedelemre. A megfelelő minőségű és mennyiségű téli táplálék kialakítása szempontjából azonban a napraforgó utóvirágzásából származó nektárt, mint természetes forrást, benn kell hagyni, erre kell ráetetni a hiányzó mennyiséget.

Az etetésnek ebben az időszakban több célja is van. A fent említett élelempótlás mellett a másik, ha nem a legfontosabb, hogy az anyák petézését fenntartsuk egy gyengébb hordás utánzásával. Az ekkor lerakott peték a méhcsalád és a méhész számára a legfontosabbak, hiszen ebből lesznek majd az áttelelő fürt egyedei, amelyek száma és egészségi állapota nem mindegy a méhcsalád életében. Gondoljunk arra, hogy ekkor kell „felhizlalnunk” méheinket, azaz a barna zsírsejt kialakulása a téli méhek testében rendkívül fontos.

A gondos méhész a napraforgó végével tudja, hogy most kezdődik a jövő évi szezon megalapozása, és ezért nem szabad leállni, tovább kell dolgozni. A mézszüreti kemény munkát felváltja a fészekrendezés, etetés és az atkairtás napi gyakorlata.

A kényelmes méhész ilyenkor az ötliteres tálcás etetőt hetente egyszer feltöltve próbálja pótolni az eleséget, az atkairtást pedig tartós hordozóval intézi el, így a munkák sorát letudja. Ez a megoldás a legrosszabb minden szempontból!

Az összetett kérdésből nézzük az élelempótlás részét!

2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
A nagy mennyiségű szirup több bajt is okoz: legelsőként már a bejuttatáskor, mert csak az esti időpontban lehet örömrepülés- és kutatásmentesen dolgozni. Minden család más-más erősségű, ezért a bejuttatott eleséget nem egyformán hordják el, és pár nap alatt – az időjárástól függően – a szirup megerjedhet.

Az erős családok akár egy nap alatt is képesek kiüríteni a tálcát, így a hét többi napjára nem marad semmi, nincs meg a folyamatos hordás képzete. Arról nem is beszélve, hogy a hirtelen fellépő nagy tömegű invertálás megviseli a népességet.

Aki a méhecske biológiáját, fejlődését, kaptáron belüli tevékenységét ismeri, az tudja, hogy nem mindegy, milyen a család népességének kor szerinti megoszlása, és azon belül a garatmirigy-váladékkal rendelkező fiatal egyedek száma. Ez, mondhatni, ördögi kör, hiszen az anyától kiindulva minden egyed hatással van mindenre. Ezért a kedvező hangulatot napraforgó után nem szabad megtörni, fenn kell tartani a hordást pótló etetéssel, s így megőrizhető az anyák petéző hajlama. Méhészeti szempontból a serkentést ennek megfelelően kell megszervezni. Ebből a szempontból a legalkalmasabb serkentési megoldás a „száraz” etetés. Miért?

Már a kijuttatása is kényelmesebb és békésebb, mert napközben is lehet végezni úgy, hogy nem váltunk ki örömrepülést és kutatást. A tálcás etetőbe akár a rostaszöveten keresztül önthetjük be a kilós adagot egy méhcsaládnak, és annyi vizet öntünk rá, hogy éppen átnedvesedjen (több víz esetén vontatottan kapnak rá és hordják el). Az első adag elhordásakor legyünk türelmesek, mert a méheknek „meg kell tanulniuk” az anyag elhordását.

3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor
3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor

Miután kiszívogatták a cukorkristályok közül a részben feloldódott édes nedvet, egy kemény kéreg képződik az etetőben.

Erre kell másnap körülbelül 1 deciliternyi vizet önteni, így segítjük a feloldást, az anyag elhordását. Ilyenkor lehet látni az erősebb családoknál, hogy a méhek rágóik között cipelik a kristálycukorszemeket, viszik az itatóhoz feloldani.

Ezért is fontos, hogy a külső vizes itató működjön. Ennél az etetési megoldásnál van némi szóródásos veszteség (lásd higiénikus aljdeszkán a kristályszemeket), de a családra gyakorolt hatása sokkal hasznosabb, értékesebb. A bejuttatott 1 kilogrammos adagot egy átlagos méhcsalád 2-3 nap alatt hordja el. Ez az élelempótlás nem sokkal munkásabb, mint egy szirupos etetés. Én a 36 családos konténeremmel 40 perc alatt tudok kényelmes ütemben végezni, majd másnap 15 perc alatt fel lehet önteni az etetőben megkérgesedett cukrot vízzel. Az egy kaptárra számított munkaművelet/idő nagyon jó arány, s amennyiben értékarányosan nézem, sokkal több a hozadéka a jövőre nézve.

A napraforgó utóvirágzásától kétnapos ciklusra állva, augusztus 20-ig serkentem így a családokat, majd 20-a és szeptember 15-e között átállok az 1 : 1 arányú – az etetés vége felé sűrűbb – szirupos etetésre.

Erre azért váltok, mert az invertálást könnyítő anyagot, az almaecetet könnyebb adagolni, bejuttatni, valamint a téli élelemkiegészítés ezen formájába kerülnek a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, vitaminok. Az ekkorra tömegesen kikelő egyedek népes számának köszönhetően a maradék invertálás nem gyötri meg a méhcsaládot. Igaz, szárazetetéssel mindennap foglalkozni kell egy kicsit a méheinkkel, de a végére kialakuló népes, invertálással nem meggyötört betelelő méhtömeg megéri a vesződést, törődést, mert az így kialakított erős méhcsaládok lesznek jövőre az ütőképes termelők!

Buczkó Endre, Tószeg

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

Egyelőre nem érződik a boltokban, de az élelmiszerek világpiaci árai csökkennek

Júliusban estek a világpiacon az alapvető élelmiszeripari termények árai, derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének világpiaci élelmiszer-árindexéből.

Újabb állatkínzó ellen emeltek vádat

Családi házában bezárva, gondozatlanul tartott 19 kutyát egy zalai faluban egy osztrák nő, emiatt vádat emeltek ellene - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

A héten 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés

A megszaporodott szúnyogok miatt a héten várhatóan 248 településen és kilenc budapesti kerületben, 51 ezer hektáron lesz szúnyoggyérítés - tájékoztatta a gyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Holland tojótyúkállományban ütötte fel a fejét a madárinfluenza

Mind az ötezer tojótyúkot leölték abban a holland tojástermelő gazdaságban, ahol a reggeli órákban azonosítottak madárinfluenza-fertőzést, a közelben található hét másik gazdaság baromfiállományát is megsemmisítették - közölte a holland mezőgazdasági minisztérium hétfőn.

A természet menyegzője, sokrétű haszon

A szelídgesztenye virágzásának időszaka igazi fesztiválhangulatot teremt a természetben, mesés édenkertté változnak a szelídgesztenyések. Különös menyegzője ez a természetnek, mely az ember számára is sok mindent ad.

Élelmiszerek, amelyek betegséget vagy halált okozhatnak

Hajlamosak vagyunk egészséges és egészségtelen csoportokra osztani az élelmiszereket. De léteznek olyan ételek is, amelyek elfogyasztása kellemetlen mellékhatásokkal jár, de nem csak azért, mert magas a kalória- vagy a nátriumtartalmuk, vagy más módon egészségtelenek, hanem azért is, mert megbetegíthetnek, vagy akár meg is ölhetnek minket.

Drasztikus élelmiszer-áremelés, klímaváltozás? Együk meg a kaktuszunkat!

A fügekaktuszok, vagy "medvetalp" kaktuszoknak a szára zöldségként a termése gyümölcsként fogyasztható. E jellegzetes szártagú kaktuszok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Könnyen felismerhetőek lapított szártagjaikról. Hazájukban – fajtól függően - elérhetik a 7-8 méteres magasságot is. A vaskos szártagok általában kerek keresztmetszetű részekkel ízesülnek egymással.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Sok méz termett a vajdaságban

Az akác is jól mézelt, 15–20 kilogrammot adott a palicsi homokvidék erdeiben. Az akác elvirágzását követően a selyemfű (vaddohány) is szépen ontotta a nektárt. Aztán a Fruška Gora erdeiben 10 kilogramm hársmézet pergettek ki. Török Attila és neje, Erzsébet családi vállalkozásban foglalkoznak méztermeléssel, 30 éve.