Back to top

A szárazetetés

Az etetés a napraforgó utáni egyik legfontosabb teendőnk jelen természetföldrajzi viszonyaink mellett, mivel alig van vagy egyáltalán nincs olyan virágzó növény (kivéve a szolidágós területeket), amely elegendő nektárt adna méheink betelelő élelmének pótlására.

A zöldítések sokszor már megkésve, méhészeti szempontból nem a kellő időben virítanak, és késő őszi virágzásukkal több kárt, mint hasznot hoznak.

1. kép: Etetésre készen
1. kép: Etetésre készen

A napraforgóméz sajnos nem a legjobb betelelő eleség, és árumézként szükség van a belőle származó jövedelemre. A megfelelő minőségű és mennyiségű téli táplálék kialakítása szempontjából azonban a napraforgó utóvirágzásából származó nektárt, mint természetes forrást, benn kell hagyni, erre kell ráetetni a hiányzó mennyiséget.

Az etetésnek ebben az időszakban több célja is van. A fent említett élelempótlás mellett a másik, ha nem a legfontosabb, hogy az anyák petézését fenntartsuk egy gyengébb hordás utánzásával. Az ekkor lerakott peték a méhcsalád és a méhész számára a legfontosabbak, hiszen ebből lesznek majd az áttelelő fürt egyedei, amelyek száma és egészségi állapota nem mindegy a méhcsalád életében. Gondoljunk arra, hogy ekkor kell „felhizlalnunk” méheinket, azaz a barna zsírsejt kialakulása a téli méhek testében rendkívül fontos.

A gondos méhész a napraforgó végével tudja, hogy most kezdődik a jövő évi szezon megalapozása, és ezért nem szabad leállni, tovább kell dolgozni. A mézszüreti kemény munkát felváltja a fészekrendezés, etetés és az atkairtás napi gyakorlata.

A kényelmes méhész ilyenkor az ötliteres tálcás etetőt hetente egyszer feltöltve próbálja pótolni az eleséget, az atkairtást pedig tartós hordozóval intézi el, így a munkák sorát letudja. Ez a megoldás a legrosszabb minden szempontból!

Az összetett kérdésből nézzük az élelempótlás részét!

2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
2. kép: A kristálycukorral feltankolt (bal) és vízzel átnedvesített etetőanyag
A nagy mennyiségű szirup több bajt is okoz: legelsőként már a bejuttatáskor, mert csak az esti időpontban lehet örömrepülés- és kutatásmentesen dolgozni. Minden család más-más erősségű, ezért a bejuttatott eleséget nem egyformán hordják el, és pár nap alatt – az időjárástól függően – a szirup megerjedhet.

Az erős családok akár egy nap alatt is képesek kiüríteni a tálcát, így a hét többi napjára nem marad semmi, nincs meg a folyamatos hordás képzete. Arról nem is beszélve, hogy a hirtelen fellépő nagy tömegű invertálás megviseli a népességet.

Aki a méhecske biológiáját, fejlődését, kaptáron belüli tevékenységét ismeri, az tudja, hogy nem mindegy, milyen a család népességének kor szerinti megoszlása, és azon belül a garatmirigy-váladékkal rendelkező fiatal egyedek száma. Ez, mondhatni, ördögi kör, hiszen az anyától kiindulva minden egyed hatással van mindenre. Ezért a kedvező hangulatot napraforgó után nem szabad megtörni, fenn kell tartani a hordást pótló etetéssel, s így megőrizhető az anyák petéző hajlama. Méhészeti szempontból a serkentést ennek megfelelően kell megszervezni. Ebből a szempontból a legalkalmasabb serkentési megoldás a „száraz” etetés. Miért?

Már a kijuttatása is kényelmesebb és békésebb, mert napközben is lehet végezni úgy, hogy nem váltunk ki örömrepülést és kutatást. A tálcás etetőbe akár a rostaszöveten keresztül önthetjük be a kilós adagot egy méhcsaládnak, és annyi vizet öntünk rá, hogy éppen átnedvesedjen (több víz esetén vontatottan kapnak rá és hordják el). Az első adag elhordásakor legyünk türelmesek, mert a méheknek „meg kell tanulniuk” az anyag elhordását.

3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor
3. kép: Az elhordást követően felkérgesedett cukor

Miután kiszívogatták a cukorkristályok közül a részben feloldódott édes nedvet, egy kemény kéreg képződik az etetőben.

Erre kell másnap körülbelül 1 deciliternyi vizet önteni, így segítjük a feloldást, az anyag elhordását. Ilyenkor lehet látni az erősebb családoknál, hogy a méhek rágóik között cipelik a kristálycukorszemeket, viszik az itatóhoz feloldani.

Ezért is fontos, hogy a külső vizes itató működjön. Ennél az etetési megoldásnál van némi szóródásos veszteség (lásd higiénikus aljdeszkán a kristályszemeket), de a családra gyakorolt hatása sokkal hasznosabb, értékesebb. A bejuttatott 1 kilogrammos adagot egy átlagos méhcsalád 2-3 nap alatt hordja el. Ez az élelempótlás nem sokkal munkásabb, mint egy szirupos etetés. Én a 36 családos konténeremmel 40 perc alatt tudok kényelmes ütemben végezni, majd másnap 15 perc alatt fel lehet önteni az etetőben megkérgesedett cukrot vízzel. Az egy kaptárra számított munkaművelet/idő nagyon jó arány, s amennyiben értékarányosan nézem, sokkal több a hozadéka a jövőre nézve.

A napraforgó utóvirágzásától kétnapos ciklusra állva, augusztus 20-ig serkentem így a családokat, majd 20-a és szeptember 15-e között átállok az 1 : 1 arányú – az etetés vége felé sűrűbb – szirupos etetésre.

Erre azért váltok, mert az invertálást könnyítő anyagot, az almaecetet könnyebb adagolni, bejuttatni, valamint a téli élelemkiegészítés ezen formájába kerülnek a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, vitaminok. Az ekkorra tömegesen kikelő egyedek népes számának köszönhetően a maradék invertálás nem gyötri meg a méhcsaládot. Igaz, szárazetetéssel mindennap foglalkozni kell egy kicsit a méheinkkel, de a végére kialakuló népes, invertálással nem meggyötört betelelő méhtömeg megéri a vesződést, törődést, mert az így kialakított erős méhcsaládok lesznek jövőre az ütőképes termelők!

Buczkó Endre, Tószeg

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

10 egészségesnek hitt élelmiszer, amelyekről kiderült, hogy mégsem azok...

A probléma nem azokkal az élelmiszerekkel van, amelyekről köztudott, hogy milyen hatással vannak egészségre, például egy habos sütemény vagy egy hamburger, hanem azokkal, amik megpróbálnak megtéveszteni és manipulálni a vásárlót.

Fruktóz: nem ugyanaz kivonatolva, mint ha a természet gyümölcsbe csomagolja

Jobb a gyümölcscukor, mint a fruktóz? Ez bizony kissé abszurd kérdés, hiszen ugyanarról az anyagról van szó, vagy mégsem? Különben is, miért ne lenne egészséges a fruktóz?

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (2.)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük. Ebben a cikkben a kezdetekről, nevezetesen Antonius de Groot tanulmányáról és megállapításairól lesz szó.

A paradicsom magjának olaja: selejtből is lehet kincs

Aki készített már paradicsomlevet vagy paradicsommártást, jól tudja, hogy ezekben a magok, és a héj finoman szólva zavaróak tudnak lenni, és a selymes állag elérése érdekében ezektől érdemes megszabadulni. Tehát befőzéskor még háztartási keretek között is jókora kupac hulladék gyűlik össze, képzeljük csak el, mekkora lehet ez egy feldolgozóüzemben.