Egy magyar tudós munkássága azonban rávilágított, hogy a lézerrel nem csak vágni lehet, hanem a sebeket, sőt mélyebben keletkezett ínsérüléseket is gyógyítani lehet, ráadásul a használatával az antibiotikumok is kiválthatók. Tanos Ervin fizikussal, a Gyógylézer Család Kft. alapítójával, Bojtos Júliával, cég ügyvezetőjével és Dr. Landauer Krisztina állatorvossal a lágylézerekről beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.
youtube://v/LmxjrXbgfZY
Ha a lézerre gondolunk, a lézernyomtató, a lézershow vagy a lézerszike jut eszünkbe, de hogy a lézer hogyan gyógyít, arról a Gyógylézer Család Kft. alapítója, Tanos Ervin fizikus tud beszélni. Mire jó, illetve mire való a lágylézer, és hogyan működik?
– A fény az, ami gyógyít. Ez pedig nagyon-nagyon régen ismert dolog. 1967-ben egy magyar orvosprofesszor (Dr. Mester Endre, sebész, kutató, feltaláló, radiológus – a szerk) jött rá arra, hogy a lézerfényt különlegesen jól lehet erre a célra használni.
Tulajdonképpen az történik, hogy
Igazából a szervezet önmagát gyógyítja, soha nem a fény gyógyít. Az csak segít helyreállítani a szervezet normál működését.
– Ez eddig világos, de a lézerről tudjuk, hogy irányított, meg ott a polarizált fény. Miért kell irányítani, miért kell polarizálni?
– A polarizációt mindjárt felejtsük el, arra annak nincsen semmiféle biológiai hatása! Valamikor régen valóban ezt hitték, de ez azóta már megdőlt. Tulajdonképpen, ami fontos a lézerben, hogy egy bizonyos hullámhosszon működik, amivel azt a sejtkémiai folyamatot tudjuk befolyásolni, ahol épp az energiahiány van. Tehát nem lehet mindenféle lézerrel lágylézer-terápiát csinálni, csak bizonyos színű, bizonyos hullámhosszú lézerekkel. A jól irányítottság azért fontos, mert akkor akár egy ember, akár egy állat ízületének egy kicsi helyét kezelem.
Nem az egész testet terítem be fénnyel, amiből csak egy pici hasznosul, hanem oda tudom vinni, ahova kell.
A nagy teljesítmény az meg azért jó nekünk, mert a kezelés így nem tart örökké. Napfénnyel is meg lehetne csinálni ezeket a fényterápiás kezeléseket, csak akkor mire befejeznénk a kezelést, ronggyá égne az ember a Napból jövő UV sugárzás miatt. Tehát igazából a lézer azért jobb, mint általában a fény, mert a készüléket oda tudom vinni, rövid ideig tartom, és azt a hullámhosszot tudom választani, ami biológiailag hasznos.
– Értem, melyek ezek a hullámhosszok? Merthogy itt azt láttam, hogy különböző színű sugarak jönnek ki a készülékekből.
– Hát a leggyakrabban használtak, azok a piros tartományba esnek. A piros egy nagyon-nagyon széles sáv, az a szivárvány legszélesebb sávja. Ez olyan 640 nanométer, 660 nanométer, 670, 690, tehát világospiros, közepes piros, sötétpiros. Így lehet mondani. És van néhány ezután jövő úgynevezett közeli infra, amit a szemünkkel már nem nagyon látunk, picit érzékelünk belőle, de látni igazából nem látjuk. Ez a 780 nanométer, a 810, a 830, tehát ezek az éppen, hogy a látható tartományon túl eső hullámhosszok.
Vagyis ha egy erősebb izomhoz – pláne egy állatnál, ahol ugye tömörebbek, erősebbek az izomszövetek – kell eljutni, akkor ezek a hullámhosszok már nem jók. Igazából ezt a pirostól a közeli infra közepéig terjedő tartományt lehet jól használni.
– Mit is csinál pontosan a lézerfény? Mondja, hogy nem hatol elég mélyre. Szóval mennyire kell behatolni a testszövetbe a hatás eléréséhez? Egyáltalán hova lehet, például csontot lehet vele reparálni?
– Akkor menjünk sorba! A különböző színek különböző mélységbe jutnak el az emberi, illetve az állati szövetben. A lágy szövetről beszélek most, tehát bőrről és az alatta lévő izmokról és egyéb lágy szövetekről. Legjobban a tetején a sebeket a piros lézerrel lehet kezelni, mert a piros lézer 5-8-10 milliméter mélységig hatol, de a nagy része a felső 3-4 milliméterben elnyelődik, tehát sebkezelésre piros lézer.
Ha ízületeket, izmokat kell kezelni, akkor jön a közeli infra tartomány, ami az emberi lágy szövetben akár 30 milliméter, tehát 3-4 centi mélyre is elmegy.
Az állati szövetben ez épp a sűrűsége és az erőssége miatt ez valamivel kevesebb, de akkor is ez a tartomány a legjobb. A távolabbi infrákkal meg vágunk, az már inkább a felületen elnyelődő vágás. A sérült sejtben valamelyik molekulának energiára van szüksége. A lézer hullámhossza pedig annak a molekulának az energetikai állapotát változtatja, ami által például helyreáll az ATP, tehát az energiatermelés a sejten belül, ezzel pedig helyreáll a normál szöveti működés.
– Ez nagy varázslat, azt lehet mondani.
– Elég nagy varázslat. Könyvek jelennek meg és több ezer cikk van róla, hogy ennek a biokémiája hogyan működik. Ma már azt mondhatjuk, hogy elég sok mechanizmust elég jól ismerünk, de még mindig vannak kérdések. Vagyis ez nem egy teljesen feltárt terület. Azt lehet mondani, hogy van egy nagyon jó tudományos alapom, amire ráépítek egy valódi kísérleti gyakorlatot.
– Még menjünk vissza! Mondjuk, egy izomszövetben van egy sérülés, és annak a szélén megcéloznak egy sejtben egy molekulát, aminek az elektronjai kapnak egy csomó energiát a lézertől, és akkor helyreállnak az elektronpályák, és így állítódik helyre a szövet?
– Nem az elektronpályák állnak helyre, hanem nagyon sok biokémiai folyamathoz kell, hogy energiával rendelkezzen az a molekula. Ahol pedig sérülés van, ott általában ez az energia hiányzik. Ezt pótolom kívülről fénnyel. Bocsánat, az előbb kérdezte a csontot is. A csonton nem megy át a fény, de csontsérüléseknél, tehát például csonttörésnél föl lehet gyorsítani a regenerációt úgy, hogy a törés helyét kezelem. Ez persze csak akkor működik, hogyha hagynak egy kis helyet a kötésen, hogy legyen hol bevilágítani, mert a textilszöveten nem tudunk átvilágítani.
– Hát persze. De végül is a csontszövet is sejtekből áll.
– Igen-igen. A kezelés során nem egy sejtet célzok, vagy egy molekulát, hanem azt a sérült területet. És azért kell viszonylag nagy mennyiségű lézerfényt beküldeni a szövetbe, mert rengeteg fény elvész menet közben. Szétszóródik, más sejt nyeli el, más molekula nyeli el, tehát hővé alakul és nem hasznosul. Magyarul beküldök, most mondok egy jó nagy számot, egymilliószor annyi fotont, fényrészecskét, mint amennyire szükségem lenne, mert abban reménykedem, hogy legalább minden milliomodik azt a molekulát találja meg, amelyiket kell.
– Értem.
– De azt, hogy mennyit kell beküldeni, nem tudom előre kiszámítani, a besugárzás időtartama mind-mind kísérleti eredmény. Tehát orvosok kipróbáltak különböző teljesítményeket, különböző hullámhosszakat, a hullámhosszakat biokémiai úton is verifikálták, és így kialakultak bizonyos dózisok, amivel lehet gyógyítani.
– Értem. Most Bojtos Júliát, a Gyógylézer Család Kft. ügyvezetőjét kérdezem, itt vannak, elkészültek, a fizikusok megalkották ezeket a készülékeket. Hol és mire használják?
– Már szóba került az állatgyógyászat. Az állatgyógyászat kifejezetten olyan terület, ahol jól lehet a lágylézreket bizonyos képletek, bizonyos indikációk esetén használni. Szerintem erről majd a doktornő tud is nekünk mesélni. De ahogy Tanos úr is említette,
A humán gyógyászatban számos területen, reumatológiában, fizikoterápiában, bőrgyógyászatban is nagyon jól lehet használni. Fogorvosi területen azok a fogorvos partnereink, akik lágy lézerrel kezdenek el dolgozni, rettenetesen szeretik a lézert, mert nagyon sok esetben tudnak sokat segíteni a betegeiknek.
– Mondjuk foghúzás után?
– Például foghúzás után igen, fájdalomcsökkentésre, gyulladáscsökkentésre, szövődmények kialakulásának a megakadályozására, sebek gyógyítására. Volt olyan fogorvos visszajelzésünk, hogy egy nem gyógyuló implantációt már végső elkeseredésében lézerrel kezelt meg, és az első kezelés után a seb körülbelül egyhetes gyógyulási stádiumban van. Tehát tényleg bizonyos képleteknél nagyon hasznos tud lenni a lézer. Hangsúlyozom, nem lehet mindent lézerrel kezelni. Ahogy a tanár úr is mondta, van szakirodalma, van orvosi kutatási háttere.
Van, amire jó a lézer, van, amire nem jó, és vannak kontraindikációk is.
– Akkor soroljuk azért föl, hogy mire jó! Sebet gyógyít, ahogy hallottam, gyulladást csökkent. Akkor az azt jelenti, hogy a majdhogynem lázas állapotokat is meg lehet vele gyógyítani?
– Az akkreditált képzéseink szakértő orvosai mindig azt mondják, hogy a lázas állapot esetében mindig meg kell nézni, hogy mi a probléma oka, nehogy olyan kezelésbe fusson bele az orvos és a beteg, aminél a lágylézer például kontraindikált lenne. Tehát gyulladást lehet csökkenteni vele, ennek következményeképpen a fájdalom is csökken, remekül lehet vele ödémákat gyógyítani.
Én például rendszeresen nekimegyek a kilincsnek, és nagyon szépen lehúzza az ödémát. De fizikoterapeuta, gyógytornász partnerünk balesetek után is ödémákat kezel és nagyon szép eredményeket ér vele. Vannak kutatások – és talán erről Ervin többet tudna mesélni – amikor neurológiai problémáknál is nagyon jól lehet használni a lézereket.
Az nem mindegy, hogy mivel, de le lehet a fájdalmat húzni, és a fülgyulladás fájdalmas dolog a gyerekeknél, tehát ott is nagyon sokat lehet segíteni.
– Úgy hallottam, hogy a kozmetikusok is tudják használni. Azt hiszem, hogy nőként ennél jobbat el nem tudok képzelni.
– Kozmetikusoknak is tartunk továbbképzéseket, merthogy a lézernek a biostimuláló, sejtműködést stimuláló hatását, kollagéntermelés fokozó hatását nagyon jól lehet használni az arcbőr úgynevezett antiaging bőrfiatalító kezelésénél, ránckezeléseknél is. Illetve amiről még eddig nem volt szó, mert ez a humán gyógyászati területen – legalábbis azokon, amiket felsoroltam – nem alkalmazzuk, az a kék lézer. Azt például az aknés bőr, tehát a köznyelvi néven a pattanásos bőr kezelésére használjuk.
Tiniknél tényleg csodákat lehet vele művelni, főleg úgy, ha a bőrgyógyász és a kozmetikus szakszerűen együtt dolgozik.
Tehát a kozmetológiában és a kozmetikában is lehet a lézereknek ezt az előnyös hatását érvényesíteni, de itt is hozzáteszem, hogy mindenképpen úgy, hogy az ember megtanulja, hogy mit csinál, és utána áll neki használni.
– Hát de ez azt hiszem, hogy mindennel így van.
– Azt gondolom, hogy professzionális felhasználók esetében ez így kell, hogy legyen, igen.
– Mondja, hogy képzéseket tartanak, tehát hogyha valaki belefut abba, hogy ilyen kezelést ajánl föl neki egy kozmetikus, akkor gondolom, hogy valamiféle certifikát kint lehet a falon, hogy igen, elvégezte a képzést és tudja is használni a lágylézert.
– Igen, erről oklevelet adunk. Mi a képzésünkön oklevelet adunk a résztvevőknek, és ugye mindenki a saját kompetenciájában használja, amihez mi a kiegészítő tudást hozzáadjuk.
– Doktornő, beszéljünk arról, hogy az állatgyógyászatban mire használható. Itt már volt szó sebekről, meg porcokról. Szóval mire?
– Mi is hasonlóképpen így tevékenykedünk.
illetve van nagyon sokszor olyan nagy felületű sérülés, ami már kifárad, egyszerűen nem tud magától gyógyulni, akkor a lézerrel rásegítve tényleg nagyon gyorsan tud regenerálódni maga a bőr.
Ez a fő területünk, de pont most egy tengerimalac-talpfekélyt kezelek, amire hihetetlenül jól és gyorsan reagál a malacka lába. Aztán fülgyulladásoknál, külső hallójárat gyulladásoknál alkalmazzuk. Szájüregi sérüléseknél is, illetve fogászati kezelések után pontosan azért, hogy gyorsabban gyógyuljanak a sebek a szájban. Arra is nagyon tökéletesen működik.
Aztán természetesen az ízületi sérüléseknél, akár egy hematómára is, ugye az ízületi sérülések fölött képződött hematómát hogyha kezeljük, akkor tényleg egy-két heten belül gyönyörűen regenerálódik, és nem csak a hematóma, hanem már a fölötte lévő ízületi toksérülés is, vagy egy teljes izomgyulladás is szépen lehúzható vele. Úgyhogy nagyon gyorsan tudnak regenerálódni ennek segítségével az állatok.
– Mondja, hogy kisállat praxisban használja. Úgy tudom, hogy versenylovak gyógyításában is alkalmazzák. Ott mit gyógyítanak vele?
– Ott is az ízületi sérüléseket. Ugye a lovaknál is, főleg a sportlovaknál nagyon gyakori a sérülés: végtagsérülések, vagy akár hámsérülés, bőrsérülés, és mivel ez egy nem invazív beavatkozás, nem fájdalmas, tehát
abszolút egy olyan kezelés, amit a ló is tolerál, bármennyire is sokan állják körbe, ezért ezt nagyon-nagyon előszeretettel használják, és hát ugye tényleg, akár egy sebészeti beavatkozást is meg tudunk ezzel előzni.
– Hogyan? Beszéljünk részletesebben már egy kicsit arról, hogy mi történik, hogy történik!
– Egy részleges szalagszakadásra gondolok például, már a humán gyógyászatban nagyon régóta használják, és így az állatgyógyászatba is átvitték ezt a technikát. Infralézerrel kezeljük a részleges szalagszakadásokat, és tökéletesen és nagyon gyorsan regenerálódik. Tehát itt az is a lényeg, hogy akár egy kutyát vagy akár egy lovat, nem fél évre kell sporton kívül helyezni, hanem pár hónapon belül vissza tud térni a sportpályára.
– Értem. Hogy látja, rendben van, hogy sportlovaknál használjuk, de lát-e arra esetleg valamiféle lehetőséget, hogy – most ezt kell, mondjam – de a valódi haszonállatok kezelésében is van-e lehetőség a használatára?
– Abszolút.
– És mit gondol, mit lehet a bőrsérüléseken túl gyógyítani, és mégis melyik állatfajnál.
– Szarvasmarhánál tudom elképzelni, ott is az ízületi sérüléseknél, illetve végtagfájdalmaknál.
– Tulajdonképpen ezt azért is kérdeztem, mert az állatgyógyászatban az antibiotikumos kezeléseket most erősen vissza kell fogni. Kiválthat például egy antibiotikumos kezelést?
– Antibakteriális hatása van. Ez mindig attól függ, hogy milyen fertőzésről beszélünk, de például akár egy bőrsérülésnél, ami szeptikus, ott mindenféleképpen.
– Mi az, ahol nem lehet használni?
– Mindenféleképpen a daganatos betegségeket, illetve a daganatos területek műtét utáni kezelését lézerrel ne kezeljük, mert a daganatos sejtek burjánzását elő tudja segíteni a lézer, úgyhogy ebben az esetben gombás fertőzéseknél sem javasolt a lézer használata.
– Miért, a gombák is elkezdenek szaporodni?
– Ez még nem egyértelmű. Van, ahol igen, van, ahol nem. Inkább úgy vagyunk vele, hogy ne ártsunk. Csak segítsünk. És ezért a vemhes állatoknál a vehem lézerezése is tiltott.
– Értem, hogyha össze kellene foglalniuk, hogy melyek azok a területek még, ahol esetleg tere lehet ennek a fajta lézertechnológiának, akkor mit mondanának? Júlia?
– Hát én most így kapcsolódnék az előző kérdéshez, meg az előző gondolathoz. Pont tegnap hívott fel egy kedves állatfizioterapeuta felhasználónk, akivel a mai interjú kapcsán beszélgettünk lovakról és haszonállatokról is, illetve beszélgettünk a haszonállatoknál való felhasználásról. Ő is azt mondta, hogy nagyon is látja ennek a terét, ugyanis nem mindegy, hogy az a haszonállat tíz literrel kevesebb vagy tíz literrel több tejet ad a gazdának, vagy az a haszonállat megfogan, vagy például gyulladás van a szervezetében, és ezért hiába vettük tenyészállatnak, nem tud megfoganni, mert nem egészséges.
A haszonállatok gondozásában, egészségének a megőrzésében is lehetne helye a lézernek.
Én azt gondolom, hogy kevéssé ismert az állatgyógyászatban ez az orvosi eszköz, és itt szerintem lenne tere még a lézernek. Ugyanígy az állatgyógyászatban is én azt látom, hogy kevés állatorvos kezében van még ma ott a lézer, pedig sok mindent lehet vele csinálni.
Aztán egy kicsit ugorva nagy szívfájdalmunk így Ervinnel együtt, hogy a gyermekgyógyászatban nem használják a lézert. Pedig számos olyan probléma kezelhető vele, ahol fiatal koruktól kezdve egy teljes életre szólóan javítható a gyerekek életminősége. Olyan mozgásszervi problémákra láttunk eset bemutatásokat a gyermekgyógyász előadónktól, amivel tényleg a gyerek tudja a kezét használni, föl tudja emelni a karját, ami nem mindegy, hogy így éli le az életét, vagy úgy éli le az életét. Nekem most így hirtelenjében ez a két terület az, ami eszembe jut.
– Vélhetően az elkövetkező években még egy csomó terület lesz, ahol megjelenhetnek ezek a lágylézerek. Most nagyon szépen köszönöm, hogy befáradtak a stúdiónkba! Találkozunk majd az állatorvosi rendelőkben.
