A lazac bármelyik étkezésnek tökéletes, egészséges alapanyaga lehet, de nem szerepel a könnyen elkészíthető ételek listáján. Íme néhány gyakori hiba, amit szinte mindenki elkövet lazac sütés közben.
Rossz minőségű hal
Minden lazacot tartalmazó fogásnak azzal kell kezdődnie, hogy megvásároljuk a lazacot. Ez olyan egyszerű is lehet, mint a fagyasztóból az első zacskó fagyasztott filét elővenni, de a kulináris hírneve érdekében érdemes egy kicsit jobban átgondolni a dolgot. Például érdemes elmenni a halárushoz, ahol sokkal frissebb halat kapunk, mint egy szupermarketben.
A különböző lazacfajták színben és ízben is különböznek, de általában az élénkebb színűek finomabbak lesznek, mint a halványak. Ahogy Matt Duckor megjegyzi, kerüljük azokat a halakat, amelyek száraznak tűnnek, vagy barna színűek ahelyett, hogy egyenletes, élénkvörös és rózsaszínek lennének.

Helytelen olvasztás
Amikor sietnünk kell a sütéssel, de egy fontos hozzávaló még fagyott, vonzó lehet a mikrohullámú sütőre támaszkodni, hogy minél gyorsabban felolvasszuk, ám ez egy hatalmas hiba a lazac esetében.
A lazacot, akárcsak a legtöbb halat, nem kell sokáig főzni. Valójában a megfelelő hőmérséklet megfelelő ideig történő alkalmazása az egyik legfontosabb lépés szinte bármilyen tengeri hal elkészítésekor. Ha túl magas hőmérsékleten sütjük/főzzük, a hal könnyen kiszáradhat és megkeményedhet.
Ugyanakkor a mikrohullámok szinte soha nem olvasztják fel egyenletesen a dolgokat, és mivel a halak érzékenyebbek a hőre, mint a legtöbb főétel, ez az egyenetlen melegítés gumiszerű, száraz filéket eredményez, amelyeket szerencsés esetben talán a macskánk megeszi…

A bőr eltávolítása
Egymásnak ellentmondó nézőpontok vannak a sült, főtt lazac bőrének eltávolításával kapcsolatban. Mindegy, hogy melyik irányba hajlunk, egészen addig, amíg nem távolítjuk el a bőrét sütés előtt...
Mint már említettük, az olyan halakat, mint a lazac, elég trükkös lehet pontosan elkészíteni. De ha a bőrét rajta hagyjuk, és a főzést a bőrével lefelé fordítva kezdjük, a bőr megvédi az alatta lévő zsenge húst a nagy hőtől, megtartja a szaftot, és segít a hal egyenletesebb átsülésében. Amikor minden kellőképpen megsült, egyszerűen csak szedjük le a bőrt a halról egy villával. De ha a hal megbízható forrásból származik, akkor akár rajta is hagyhatjuk.
A szálkák eltávolítása
A halak csontjainak eltávolítása a főzés előtt igazi kínszenvedés lehet, viszont ha nem távolítjuk el, akkor jó eséllyel megakadhat valakinek a torkán. Nem számít, milyen jól készítjük el a drága filét, még ha tökéletesen puha és zamatos is lesz, minden kemény munkánk feledésbe merül, amikor a vacsoravendégeink fuldokolni kezdenek a szálkáktól.
Amikor megvesszük a lazacot a halárustól, különösen figyelnünk kell a szálkákra még akkor is, ha a nagyobb csontok többségét már eltávolítottuk. Ahogy a videón is láthatjuk, ha az ujjunkat a száliránnyal szemben vezetjük, érezhetjük, ahogy a csontok végei kiállnak a húsból. Ugyan egy kis időbe telik, de egy halszálka csipesszel és egy kis türelemmel óvatosan, egyesével ki lehet húzni a megmaradt csontokat.
Túl korai fűszerezés
A fűszerezés minden recept központi része, és ez a lazac esetében sincs másképp. De ha olyan testesebb húsokhoz szoktunk hozzá, mint a marha vagy a sertés és ezekhez hasonlóan tervezzük a hal ízesítését, akkor nagy hibát követhetünk el.

A lazacot mindenképpen sózni és borsozni kell, de csak közvetlenül a sütés előtt. Sót szinte minden receptben használnak a világon, de a hús és a hal tartósítására is alkalmazták már jóval a hűtőszekrény feltalálása előtt. A só a húsból eltávolítja a nedvességet, valamint a hús felszínéről elpusztítja a nemkívánatos dolgokat, ami nagyszerű, ha nem tervezzük, hogy rövid időn belül megesszük. Ha főzés előtt egy kis sót adunk a halhoz, az nagyban javítja az ízét, viszont ha túl korán megsózzuk, akkor előfordulhat, hogy a vacsoránk már azelőtt megpörkölődik, hogy a hőforrás közelébe kerülne.
Párolás fűszerezés nélkül
Jó módja a lazac főzésének, ha egy sekély serpenyőben pároljuk, ugyanis így csekély esély van arra, hogy kiszárítjuk. Azonban fontos megjegyezni, hogy bármilyen fűszert is szeretnénk a halra tenni, azt ne csak a halra dörzsöljük, hanem a vízhez is adjuk hozzá.
A víz fűszerezése arra is remek módszer, hogy olyan extra fűszereket adjunk hozzá, amelyeket esetleg nem szeretnénk közvetlenül alkalmazni. Mivel a víz átjárja majd a halat a párolás során, így minden íz, amit hozzáadunk, extra fényt kölcsönöz majd a fogásnak.

Túl sokszor forgatjuk
Ha a lazac operaénekes lenne, akkor ő lenne a primadonna. Tehetséges és dicséretet érdemlő, de érzékeny és egoista is. Bánjunk jól a lazaccal, adjunk neki megfelelő teret és időt, és el fog olvadni a szánkban. De ha túl sok figyelmet szentelünk neki, akkor szétesik a nyomás alatt.
A lazac akkor sül meg a legjobban, ha viszonylag magas hőfokon, éppen csak annyi ideig sütjük, amíg a húsa átlátszatlanná válik. Ha lefedjük a halat, amíg sül, lehet, hogy egyáltalán nem kell megfordítanunk, de ha grillen van, akkor csak egyszer, körülbelül a sütés felénél kell megfordítanunk.
Túlsütés
A lazac túlsütése talán a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk. Senki sem szereti a kemény, gumiszerű halat. Egyes főzési módszerek, mint például a párolás vagy a fóliába csomagolás, biztonságosabbak, mint a többi, de mindegy hogyan alkalmazzuk a hőt, csak egy eredményt érhetünk el, ha túl sokáig csináljuk…

A maradék hő befejezi a sütési folyamatot anélkül, hogy túlzásba vinnénk, és ha még mindig bizonytalanok vagyunk, használhatunk húshőmérőt, és elsőre körülbelül 63 Celsius fokot (145 Fahrenheit) célozhatunk meg biztonságos hőmérsékletként. Minél többször csináljuk, és ahogy megismerjük a saját preferenciáinkat, úgy eldönthetjük, hogy ezt a hőmérsékletet kissé lejjebb állítjuk-e.