Back to top

Európában az ASP továbbra is terjed házisertések és vaddisznók között is

Az ünnepek óta Moldovában, Romániában és Oroszországban új afrikai sertéspestises eseteket jelentettek házi sertéseknél. Moldova egyik területére több mint két év után először tért vissza az afrikai sertéspestis, míg Romániában több esetet is regisztráltak, köztük egy nagy árutermelő gazdaságban is. Vaddisznókban pedig már Olaszország szárazföldi részén is kimutatták a vírust.

Fotó: Csatlós Norbert
Moldovában 2019 augusztusa óta a most jelentett eset volt az első a körzetben. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) jelentése szerint a vírust Briceniben, egy 72 fős háztáji sertésállományban mutatták ki. Az állatok közül hat elpusztult, a többit elpusztították. Az állam északnyugati részén található Briceni kerület Romániával és Ukrajnával határos.

A Romániából az OIE-nek küldött legfrissebb hivatalos jelentések összesen 39 új megerősített ASP-s esetet jeleztek, amelyekben 10 605 sertés volt közvetlenül érintett.

Az egyik eset egy nagy árutermelő telepen volt. December 21-én az ország délkeleti részén található farmon több mint 9600 sertésnél mutatták ki a betegséget. A bejelentés időpontjában a fennmaradó állatok selejtezése folyamatban volt, hogy megakadályozzák a fertőzés további terjedését.

A közelmúltban Románia középső részén egy újabb járvány sújtotta gazdaságban 81 sertés volt érintett. Az országból jelentett többi fertőzés kis háztáji állományokban volt.

Az orosz állategészségügyi hatóság egyetlen új, házisertések között megjelent ASP-s esetről értesítette az OIE-t. Az érintett egy öt sertésből álló háztáji állomány volt a Volga körzetében.

Fotó: mmg

Emellett további megbetegedések és leselejtezett állatok is voltak már korábban bejelentett helyszíneken.

A néhány további eset ellenére Novgorodban a járványsorozatot december 3-án „lezártnak” minősítették.

2021 júliusa óta hét járványkitörést erősítettek meg ebben a régióban, amelyek a háztáji állományokat érintették. Közülük a legutóbbi szeptember végén volt.

Nőtt a fertőzött vaddisznók száma

Olaszországban sürgős intézkedésekre szólítottak fel az ország sertésiparának védelme érdekében, miután az ország szárazföldi területén is megerősítették az első ASP-esetet. Az Állategészségügyi Világszervezet hivatalos közleménye szerint Piemont északnyugati régiójában egy vaddisznó vírustesztje lett pozitív.

Fotó: pixabay.com

Az elmúlt két hét során Olaszországon kívül öt európai állam jelentett új ASP-eseteket a saját vaddisznópopulációjában.

A legtöbb új járványkitörést (75) az OIE Romániában regisztrálta. Fertőzött állatokat az ország déli és keleti részén találtak, a legtöbb megbetegedést a középső megyékben.

Eközben Lettországban hivatalosan 28 új járványkitörést regisztráltak vadon élő populációban.  

Magyarországon kilenc új ASP-fertőzött vaddisznót találtak.

Az ország állategészségügyi hivatala szerint Lengyelországban 179 új járványos eset volt, amelyekben 198 állat volt érintett. Így 3078-ra növekedett 2021-ben a lengyel vaddisznók körében előforduló ASP-s esetek száma.

Németországban több mint 3100-ra nőtt a fertőzött vaddisznók száma. Ennyi a 2020 szeptemberében regisztrált első eset óta a vadon élő populációban előforduló összes eset száma. Ezek megoszlása: 2321 a keleti Brandenburg tartományban (január 10-én), és 774 a szomszédos Szászországban (január 6-án). Mecklenburg-Elő-Pomerániában pedig november óta hét esetet regisztrált az OIE. Ezenkívül az Országos Állategészségügyi Ügynökség, a Friedrich-Loeffler Intézet két további esetet jelentett az államban a hónap elején.

Brandenburgban hét, Szászországban három és Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy körzetben találtak víruspozitív vadon élő állatokat. Mindhárom állam Németország keleti részén található, és Lengyelországgal határos.

Decemberben Németország új szövetségi mezőgazdasági minisztere, Cem Ozdemir megismételte a nemzet céljait először a terjedés megállítására, majd az ASP felszámolására. Ennek érdekében a szövetségi kormány továbbra is elsősorban koordináló szerepet tölt be.

 

Forrás: 
feedstrategy.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Dobjunk sertést a grillre!

Az Agrármarketing Centrum nyári sertésfogyasztást népszerűsítő kampányát a grillpartiknak szentelték. Szakemberek, a grillmester és a dietetikus is elmondta, miért is érdemes minőségi magyar sertéshúst fogyasztani, és az hogyan illeszthető be a mai táplálkozási rendbe.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés a tavalyihoz képest - jelentette ki Petre Daea román mezőgazdasági miniszter szerdán.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Értékelik a rendkívüli intézkedéseket a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter augusztus 1-jén. Növénytermesztőket és állattenyésztőket kérdeztünk: mivel tudnak és akarnak élni a lehetőségek közül.