Back to top

Harapnivaló jövő

Több ezer hektárral nőhet, de hosszú távon akár meg is duplázódhat a hazai borsótermesztés területe, ha megvalósulnak az élelmiszergyártó innovátor Creaveg Zrt. tervei. A tavaly alapított magyar tulajdonú társaság olyan húshelyettesítő, növényi protein alapú termékcsaláddal nyitott be a piacra, amely nemcsak beltartalmában, hanem textúrájában is „húsként viselkedik".

A borsó és a bab nem tartalmaz allergéneket és kiváló tulajdonságokkal rendelkezik fehérjeforrásként
A borsó és a bab nem tartalmaz allergéneket és kiváló tulajdonságokkal rendelkezik fehérjeforrásként
Fotó: Creaveg
Méghozzá a teljes feldolgozás folyamán.

A Creaveg Zrt. a FoodControl cégcsoportból emelkedett ki, amelynek tagjai tevékenységükben és tulajdonosi körükben is szorosan összefonódnak. Az Indere Élelmiszerkutató és Innovációs Intézet élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, a Kap-In-Food pedig gyors mikrobiológiai módszereket fejleszt. Kiemelt fejlesztése a KAPSURE, amelynek lényege, hogy az ügyfelek helyben kapjanak azonnali laboratóriumi eredményeket.

A FoodControl harmadik tagja a SoReCa Kft. volt, amely a HORECA szektort – vagyis a vendéglátóipart, étkeztetőket, szállodákat - szolgálta ki minőségi termékekkel az elmúlt tizenöt évben. Időközben azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott tevékenységében a termékfejlesztés, -gyártás és értékesítés. Létrehozta az említett Creaveget, amelyet tavaly év végén kezdett el forgalmazni, és ezzel a „forradalommal” át is alakult a cég. Előbb a neve változott Creaveg-re, majd az elmúlt év folyamán zárt körűen működő részvénytársasággá szervezték át.

„A cégben mindig jó elméleti és gyakorlati szakemberek dolgoztak, tudásalapú munka folyt, és szorosan együttműködtünk az alapkutatásokat végző Inderével

– elevenítette fel a kezdeteket dr. Tóth András, a Creaveg egyik alapítója és tulajdonosa. Kezdetben csak a saját tevékenységünkhöz fejlesztettünk élelmiszereket és azoknak a catering cégeknek, amelyekkel kapcsolatban álltunk.”

Dr. Tóth András: "Ha a Földön élő 7 milliárd ember csak évente egyszer növényi eredetű étellel váltja ki a húst, már többet értünk el, mint sokan egy életen át."
Dr. Tóth András: "Ha a Földön élő 7 milliárd ember csak évente egyszer növényi eredetű étellel váltja ki a húst, már többet értünk el, mint sokan egy életen át."
Fotó: Creaveg
Miközben folyamatosan figyeltek a piac igényeire, hamar ráébredtek, hogy ha könnyebbé akarják tenni a HORECA életét, olyan húsmentes terméket kellene előállítaniuk, amelyekből egy jó séf – de akár egy hétköznapi szakács is - bármit el tud készíteni.

Nemcsak amiatt, hogy a rántott sajton kívül más is szerepeljen az átlagétterem vegetáriánus kínálatában. Tóth András hangsúlyozza, hogy

nem a vegánok, de még csak nem is a vegetáriánusok számára fejlesztették ki a Creaveget, hanem azoknak a húsevőknek, akik egészségügyi, fenntarthatósági, környezetvédelmi, állatvédelmi vagy vallási okokból átmenetileg vagy tartósan nem akarnak húst fogyasztani, de igényt tartanak arra, hogy amit esznek, az olyan legyen, mint a hús,

A termékfejlesztők feltették maguknak a kérdést: mi hiányzik legjobban egy húsevőnek ebben a helyzetben? Arra jutottak, hogy leginkább a textúra: a feltét a főzeléken, a harapható a szendvicsben. Persze, az sem baj, ha a keresett termék beltartalmában és ízében is pótolja, amit a hús megad!

Léteznek már ilyen élelmiszeripari termékek, azonban 99 százalékban szója- vagy búzafehérje alapon, vagyis összetevőik szerepelnek a tizennégy fő allergén között, és emiatt megosztónak számítanak.

Így jutottak el a Creaveg szakemberei a borsóhoz, valamint ennek alternatívájaként a babhoz. Ezek nem tartalmaznak allergéneket és kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek fehérjeforrásként, a gyártásuk azonban közel sem olyan egyszerű. Mert búzasikérből egy háziasszony is könnyen készít kenyeret, és a szójával is hasonló a helyzet, de a borsó vagy a bab feldolgozása nem így működik, nem mellesleg, az áruk is sokszorosa a búzának és szójának.

Kóstoló a Kutatók Éjszakáján
Kóstoló a Kutatók Éjszakáján
Fotó: Creaveg
A Creaveg-fejlesztés 90 százalékát annak a technológiának a megalkotása tette ki, aminek eredményeként borsóból, illetve babból

olyan darálthúsmásolat jön létre, amely nemcsak táplálkozás-biológiailag és élvezeti értékében, hanem funkcionálisan is „húsként viselkedik”.

Vagyis bármit tehet vele a szakács, amit a hússal szokott, megmarad a textúrája.

(A riport teljes terjedelmében a Magyar Mezőgazdaság hetilap január 19-i számában jelenik meg.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Megtiltotta az EU a titán-dioxid felhasználását az élelmiszerekben

Az EU 2022. január 18-án megjelent rendelete alapján 2022. augusztus 7-ig állíthatók elő a titán-dioxid (E171) élelmiszer-adalékanyag felhasználásával készített élelmiszerek, amelyek legkésőbb a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig maradhatnak a forgalomban. A döntést az indokolja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb értékelése szerint nem biztonságos a színezék felhasználása az élelmiszerekben.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Öt étel, amivel gyorsabban leküzdhető a megfázás

Kutatások szerint az alábbi öt élelmiszer segíthet abban, hogy rövidebb idő alatt jobban érezzük magunkat megfázás esetén.

Nemzetközi Zöld Hét, idén is digitálisan

A Nemzetközi Zöld Hét nagy hagyományokkal rendelkező szakmai találkozó, amely minden évben kiemelkedően fontos platformot jelent a mezőgazdaság és az élelmiszeripar aktuális témáinak megvitatásához. A fizikai találkozásra ugyan nem kerülhetett sor, ám a rendezvénynek otthont adó Messe Berlin 2022-ben is lehetőséget biztosított a szakmai eszmecserék digitális formában történő megrendezésére

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Olívaolajjal az egészségért

Az olívaolaj jótékony hatásait már régóta hirdetik. Ennek azaz oka, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, tápanyagot és antioxidánsokat. Az új kutatások szerint, ha olívaolajat adunk az étrendünkhöz, csökkenthetjük az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések kockázatát is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.