Back to top

Inváziós fajok az Antarktiszon

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre - írja a BBC hírportálja.

Jégtörő az Antarktiszon (illusztráció)
Jégtörő az Antarktiszon (illusztráció)
"Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok" - mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények "teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát".

"Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket"

- tette hozzá.

A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani.

A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét.

A kutatókat meglepte, hogy

a hajók nem egy csak egy kiindulási hely és a célállomás között ingáznak, hanem mozgásuk során összekapcsolják az Antarktisz egyébként teljesen lakatlan, izolált területeit a világ több mint 1500 kikötőjével.

Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.

(illusztráció)
(illusztráció)

"Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, szóval még van lehetőségünk megvédeni" mondta McCarthy.

Az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15-30 millió évben. Ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára - mondta David Aldridge, a Cambridge-i Egyetem professzora.

A turizmus erősen szabályozott a régióban, a turistahajóknak biológiai védelmi protokollt kell követniük.

A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67 százaléka turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21 százalékot, a halászhajók 7 százalékot tesznek ki.

Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019-2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

Az éghajlatváltozás rossz hatással van az alvásra

Amikor az éghajlatváltozásra gondolunk, a bolygó felmelegedésére és az ezzel járó fizikai kockázatokra, például hurrikánokra, aszályokra és tengerszint-emelkedésre gondolunk. A bolygó felmelegedése azonban más módon is hatással lehet ránk, és ezek ugyanolyan súlyosak lehetnek.

Beporzó rovarok a városi zöldfelületeken

Az utóbbi évtizedekben csökkent a vadon élő beporzók egyedszáma, különösen az északi féltekén. A pusztulás legfőbb okai között a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaságot (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozást említik a szakemberek. Mind lakossági módszerekkel, mind tudományos kutatásokra alapozott tevékenységgel azonban fontos lépéseket tehetünk a beporzó rovarok védelmében, javíthatjuk életlehetőségeiket.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Zene az erdő ölelésében

Az idén az ország 5 térségében Muzsikál az erdő. A rendezvénysorozat 19. évada a Bakony után visszatér a „hírös” város környékére. Május 28-án Kecskemét-Nyíri erdőben, 29-én Lakitelek-Tőserdőben várják az erdő és zene szerelmeseit. A rendezvény helyszínei kerékpárral, lóval és gyalogosan is elérhetők, a programok közt pedig a család valamennyi tagja talál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget.

A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően kisebb kárt okoztak a viharok hazánkban, mint a szomszédos országokban

A 2022. május 25-én ismét szupercellák okoztak néhol jégesőt Magyarországon. Határainkon túl jóval nagyobb károk keletkeztek, mint hazánkban, néhol autók szélvédőit törte be a jég. A jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 cm-t érte el, szemben a Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában mért 7 cm-rel.

Északkeleten nem enyhül az aszály

A hét első felében három hullámban érték el hazánkat záporok, zivatarok, melyekből többfelé, de közel sem országszerte hullott több-kevesebb csapadék, azonban az aszály enyhítésére nem ilyen esőre vágytunk. Főként a déli, délnyugati országrészben többfelé okozott komoly károkat a zivatarokat kísérő viharos erejű szél és a nagyméretű jég.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.