Back to top

Inváziós fajok az Antarktiszon

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre - írja a BBC hírportálja.

Jégtörő az Antarktiszon (illusztráció)
Jégtörő az Antarktiszon (illusztráció)
"Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok" - mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények "teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát".

"Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket"

- tette hozzá.

A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani.

A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét.

A kutatókat meglepte, hogy

a hajók nem egy csak egy kiindulási hely és a célállomás között ingáznak, hanem mozgásuk során összekapcsolják az Antarktisz egyébként teljesen lakatlan, izolált területeit a világ több mint 1500 kikötőjével.

Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.

(illusztráció)
(illusztráció)

"Ez az utolsó hely a világon, ahol még nincsenek invazív tengeri fajok, szóval még van lehetőségünk megvédeni" mondta McCarthy.

Az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15-30 millió évben. Ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára - mondta David Aldridge, a Cambridge-i Egyetem professzora.

A turizmus erősen szabályozott a régióban, a turistahajóknak biológiai védelmi protokollt kell követniük.

A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67 százaléka turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21 százalékot, a halászhajók 7 százalékot tesznek ki.

Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019-2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Kiemelt jelentőségű nemzetközi eseményt rendez a NAK

Budapesten – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében – tartja közgyűlését a Gazdálkodók Világszervezete (WFO – World Farmers’ Organization), 2022. június 7. és 10. között. A nagy jelentőségű eseményre a világ minden tájáról érkeznek tagok, azon a szervezet új elnökét is megválasztják.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.