Back to top

Már a háztartások felében van kutya

2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából.

Mostanáig nem állt rendelkezésre arra vonatkozó releváns adat Magyarországon, hogy hogyan módosultak a magyar kutyatartási szokások a COVID-19 járvány időszakában.

A publikációból kiderül: legutóbb a COVID-járvány előtt,

2018-ban készült országos reprezentatív kutatás a magyar kutyatartó háztartások számát és szokásait illetően, ekkor a magyar kutyatartó háztartások arányát 36 százalékra mérték: ez utóbbi szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4 százalékra emelkedett.

Jelen tanulmányukban a szerzők (Vetter Szilvia és Vizi Veronika – Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ; valamint Ózsvári László – Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék) kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon, rámutatva többek között a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.

A kutatás többek között a következő eredményeket hozta:

  • A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.
    Fotó: pixabay.com
  • A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4 százalék), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1 százalék.
  • Az ebtartók nagyobb arányban nők (56,3 százalék), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3 százalék). (2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás).
  • Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5 százalék).
  • A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), ajándékba kapta (22,1 százalék), az utcáról fogadta be (7,4 százalék), vagy örökölte (2 százalék).
  • Sokan szinte – vagy teljes mértékben – véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.
  • A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8 százalék), vagy teljes mértékben (46,5 százalék) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel.
  • Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett kutyája engedelmességével, a 84,7 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.
  • A felmérés megmutatta, hogy az ebtartók – nagyon kevés kivétellel – egyetértenek azzal, hogy
    a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3 százalék),
    és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2 százalék).

Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, pl. állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is.

A kutatás az Agrárminisztérium és a NÉBIH „Gazdijogsi” programjának keretei között készült.

A publikáció ide kattintva érhető el.

Forrás: 
AM közlemény/Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.