Back to top

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly... | MMG

 

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott az országos repatriációs programhoz, a cél az volt, hogy megmentsék az akár teljes eltűnéstől. 

Fotó: Králik Emese
A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

A helyi önkormányzattal és a vízgazdálkodási társulattal is kiváló együttműködést alakítottak ki.

Fotó: Králik Emese
Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is me
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Fotó: Králik Emese
gtalálják az életterüket.

Ez fontos a fogolynak, igényli, hogy rovar is legyen a táplálékában.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Arról nem is beszélve, hogy ahol a foglyok esznek, ott eszik a fácán is, az énekesmadár is.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Kamatozó nehézségek a malomiparban

Mit hozott a malmosok számára a bibliai mértékű aszály és a közelben zajló háború? Vajon ezek jelentik-e a legnagyobb veszélyt és nehézséget a gabonafeldolgozók számára, vagy jöhet még valami más, ami még sötétebbé teszi a fekete levest? Lakatos Zoltánt, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a Malmosok Szövetségének tiszteletbeli elnökét kérdeztük.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Jól fejlődik a cukorrépa, de hiányolja az esőt

Svájcban ígéretesen kezdődött 2022 a cukorrépa-termesztés szempontjából. Az enyhe és száraz tél után a lehető legjobb körülmények között tudták elvetni a cukorrépát március második felében.

Spanyolország az ukrán gabona vasúti szállításának hatékonyságát teszteli

Spanyolország az ukrán gabona vasúti szállításának hatékonyságát teszteli egy 600 tonnás kukoricaszállítmánnyal, amely a tervek szerint szeptember elején érkezhet Barcelonába a lengyel-ukrán határról - jelentette be a spanyol közlekedési minisztérium szerdán.

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés

Romániában 15-18 százalékkal alacsonyabb az idei búzatermés a tavalyihoz képest - jelentette ki Petre Daea román mezőgazdasági miniszter szerdán.