Back to top

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly... | MMG

 

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott az országos repatriációs programhoz, a cél az volt, hogy megmentsék az akár teljes eltűnéstől. 

Fotó: Králik Emese
A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

A helyi önkormányzattal és a vízgazdálkodási társulattal is kiváló együttműködést alakítottak ki.

Fotó: Králik Emese
Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is me
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Fotó: Králik Emese
gtalálják az életterüket.

Ez fontos a fogolynak, igényli, hogy rovar is legyen a táplálékában.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Arról nem is beszélve, hogy ahol a foglyok esznek, ott eszik a fácán is, az énekesmadár is.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska veszélyezteti az olasz gyümölcstermést

Az első meleg napoknak nemcsak az emberek örültek Olaszországban: Emilia-Romagna tartományban a nyári időjárás sosem látott mértékű poloskainváziót indított el, adta hírül a Confagricoltura gyümölcstermesztő szövetkezet.

Kihaltak vagy eltűntek? 562 állatfaj sorsa ismeretlen

A tudósok áttekintették a veszélyeztetett fajok vörös listáján szereplő 32 802 szárazföldi gerinces fajt, és megállapították, hogy 562 faj sorsa jelenleg bizonytalan. Több mint 50 éve nem lehetett látni őket, nem tudni, hogy kihaltak-e?

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.