Back to top

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly... | MMG

 

A fogoly egykor milliószám élt hazánk területén, majd a múlt század 90-es éveire alig több, mint 40 ezer példány maradt ebből az egykor jól ismert, kedvelt szárnyasból.

A Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott az országos repatriációs programhoz, a cél az volt, hogy megmentsék az akár teljes eltűnéstől. 

Fotó: Králik Emese
A DALERD Zrt. Csongrád-Csanád megyei, derekegyház-tompaháti vadászterületén egy 500 hektáros mintaterületet alakítottak ki. Ez azt jelenti, magyarázta Szabó András területi fővadász, hogy öt tömbben, 14 hektáron úgynevezett vadföldeket hoztak létre, amely a foglyok számára megfelelő táplálkozó- és búvóhelyet biztosít.

Vegyszermentesen termesztenek lucernát, kölest, cirkot, kukoricát és búzát, megváltották a helyi termelőktől nagy mezőgazdasági táblák 10 méteres szegélyeit 10 kilométer hosszban, amelyeket szintén vegyszermentes technológiával kezelnek és lábon hagynak.

A helyi önkormányzattal és a vízgazdálkodási társulattal is kiváló együttműködést alakítottak ki.

Fotó: Králik Emese
Ezen szervezetek is elfogadták annak jelentőségét, hogy a csatornapartok, gazos foltok, elhanyagolt tanyahelyek, nádasok, erdőfoltok védelme, csenderesek, azaz alacsony növésű fásszárúk telepítése kedvező élettér ezeknek a szárnyasoknak. Ez nem telep a szó szoros értelmében, hiszen egy 500 hektáros területről van szó, ahol főleg mezőgazdasági kultúrával foglalkoznak, és ahol termelés, erdőgazdálkodás folyik. Viszont ezen a területen fokozottan tudnak vadgazdálkodási berendezéseket elhelyezni, vadföldek hálózatát kialakítani. Ezeket 2-3 féle kultúrával vetik be, olyannal, amely a legalkalmasabb az apróvad élőhelyének: búza, cirok, édeskömény, lucerna, illetve ahol a rovarok is me
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Szabó András területi fővadász, Derekegyház.
Fotó: Králik Emese
gtalálják az életterüket.

Ez fontos a fogolynak, igényli, hogy rovar is legyen a táplálékában.

A csibéknek speciális takarmány jár, a kifejlett foglyok magvakkal táplálkoznak, ezt az erdőgazdaság részben megtermeli a vadföldeken, részben vásárolják. Mindig úgy választanak fajtát, hogy a növény nem csupán táplálékot biztosítson. Ami például az édeskömény, a cirok után marad betakarítás után, a fogolynak tökéletes búvóhely.

Arról nem is beszélve, hogy ahol a foglyok esznek, ott eszik a fácán is, az énekesmadár is.

Szabó András szerint ebben a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat. Még csak nem is az a lényeg, hogy bevétel származzon belőle. A lényeg a fogoly visszatelepítése, egyúttal a többi vadon élő vadfaj életterének segítése, hiszen, ahogy fogalmazott, ami jó a fogolynak, az a többinek is jó. Meglátása szerint, ha ezt a munkát egy-két évre felfüggesztenénk, az elmúlt évek törekvése kútba esne, elölről kellene kezdeni az egészet.

A témáról bővebben hamarosan a Kistermelők Lapjában olvashatnak. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

Brazília újból a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre lehet

Rekordmennyiségű búza- és kukoricatermés várható Brazíliában idén a becslések szerint. A búzatermés 2022-ben eléri a 8,4 millió tonnát az előrejelzések szerint, ami 8%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A kukoricatermés szintén rekordot érhet el, ezzel Brazília újból a világ második legnagyobb gabonaexportőre lehet.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.