Back to top

A hosszútávú együttműködésben rejlik a mezőgazdaság jövője

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források - mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály szerdai online konferenciájának előadói.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint a járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert kifejtette, hogy

a megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat gondot,

miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok tehetik bizonytalanná. Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a termények ára pedig aligha fog csökkenni.

Úgy vélte, a magyar gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági, állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak maradni - tette hozzá.

Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak nevezte a hatékony felhasználást, hiszen

50 százalékos nemzeti hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar mezőgazdaság 2027-ig,

ami - mint fogalmazott - a következő időszakra is hatással lehet. Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez igazodhassanak.

Udovecz Gábor szerint a támogatások megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására. Előadásában megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

a világ élelmiszertermelésének mindössze 10 százaléka kerül nemzetközi forgalomba,

nem kell tehát mindenkinek a világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Bizakodva állapította meg azt is, hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.

Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Vajda László szerint javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának vezetője többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte ki, mivel

a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik.

Patay Ágnes hozzátette, hogy a precíziós eszközök használata ennél is korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a KSH.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Otthon termesztett friss Aloé felhasználása

Az Afrikában honos Aloe vera gyógyhatása vitathatatlan, ez egyike azon kevés gyógynövénynek, melyekről viszonylag sok kutatási eredmény született. Külsőleg és belsőleg alkalmazható aloé-s készítmények is vannak, de üdítőitalokban is találkozhatunk vele.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.