Back to top

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.

Ezeket az adatokat tette közzé az Országos Meteorológia Szolgálat a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon. Az OMSZ szakemberei szerint ennek a trendnek az erősödésére lehet számítani, a pesszimista forgatókönyv szerint évtizedenként 5 nappal csökkenhet a fagyos napok száma éves átlagban. A kialakult állapotért az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természeti hatások nem igazolják az ilyen mértékű felmelegedést.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy tél enyhülésének energiafelhasználás szempontjából sem örülhetünk, mivel a nyár melegebb lesz, a váratlan hideg időszakok pedig komoly kockázatot jelentenek a mezőgazdaságnak.

Az enyhülő tél a hidegben telelő kárevőknek van hasznára, emellett számos fertőzés is képes túlélni a fagypont fölötti hőmérsékletben. Energiafelhasználás szempontjából is, bár télen lehet spórolni, viszont a nyári forróság miatt megnövekedhetnek a fűtési igények, ami kompenzálja a téli energiafelhasználást.

„Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása, ez végső soron csökkentheti a megtermelt élelmiszerek mennyiségét”, jegyezték meg a szakemberek.

A továbbiakban várhatóan 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma, és akár 3 fokkal is nőhet az évi legalacsonyabb minimumhőmérsékletek értéke. A prognózis szerint eleinte az ország középső részében kezdenek csökkenni a fagyos napok, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

Az éghajlatváltozás rossz hatással van az alvásra

Amikor az éghajlatváltozásra gondolunk, a bolygó felmelegedésére és az ezzel járó fizikai kockázatokra, például hurrikánokra, aszályokra és tengerszint-emelkedésre gondolunk. A bolygó felmelegedése azonban más módon is hatással lehet ránk, és ezek ugyanolyan súlyosak lehetnek.

Hogyan lehet gyorsan megszabadulni az undorító kertlakóktól?

A meztelen-, vagy csupaszcsigák sokszor mindent letarolnak, kedvelik a fiatal és frissen ültetett növényeket és a kannibalizmus sem áll távol tőlük. A házipraktikák között van néhány meglepő és hatásos ellenszer is.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

Északkeleten nem enyhül az aszály

A hét első felében három hullámban érték el hazánkat záporok, zivatarok, melyekből többfelé, de közel sem országszerte hullott több-kevesebb csapadék, azonban az aszály enyhítésére nem ilyen esőre vágytunk. Főként a déli, délnyugati országrészben többfelé okozott komoly károkat a zivatarokat kísérő viharos erejű szél és a nagyméretű jég.

A magyar gazdák a hazai agrárium aranytartalékai

Három éve annak, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) országos közgyűlésének küldöttei újra találkozhattak egymással. Május 26-án a MATE gödöllői campusán ez most ismét megvalósulhatott, ahol a tisztségviselők a magyar gazdákat a hazai agrárium aranytartalékaként aposztrofálták, ugyanakkor a gazdákat tömörítő érdekvédelmi szervezet munkáját is dicsérték.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.