Back to top

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.

Ezeket az adatokat tette közzé az Országos Meteorológia Szolgálat a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon. Az OMSZ szakemberei szerint ennek a trendnek az erősödésére lehet számítani, a pesszimista forgatókönyv szerint évtizedenként 5 nappal csökkenhet a fagyos napok száma éves átlagban. A kialakult állapotért az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természeti hatások nem igazolják az ilyen mértékű felmelegedést.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy tél enyhülésének energiafelhasználás szempontjából sem örülhetünk, mivel a nyár melegebb lesz, a váratlan hideg időszakok pedig komoly kockázatot jelentenek a mezőgazdaságnak.

Az enyhülő tél a hidegben telelő kárevőknek van hasznára, emellett számos fertőzés is képes túlélni a fagypont fölötti hőmérsékletben. Energiafelhasználás szempontjából is, bár télen lehet spórolni, viszont a nyári forróság miatt megnövekedhetnek a fűtési igények, ami kompenzálja a téli energiafelhasználást.

„Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása, ez végső soron csökkentheti a megtermelt élelmiszerek mennyiségét”, jegyezték meg a szakemberek.

A továbbiakban várhatóan 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok száma, és akár 3 fokkal is nőhet az évi legalacsonyabb minimumhőmérsékletek értéke. A prognózis szerint eleinte az ország középső részében kezdenek csökkenni a fagyos napok, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

A selyemakác veszélyes kártevője

A lilás rózsaszínű, hosszú, sokporzós, borzas virágcsomóival feltűnő díszt adó selyemakác az utóbbi időben hazánkban is közkedvelt ültetett fa, parkban és házikertben, még utcai sorfának is láthatjuk. Sajnos az ország különböző részein (de nem mindenhol), így Kecskeméten és környékén is jelen van a selyemakác-levélbolha, amely az utóbbi években telepedett meg hazánkban.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.

Lesz még rosszabb – száraz, forró nyarak Mezőhegyesen

Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen.

Keleten tovább súlyosbodik az aszály

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű csapadék hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban.

Biostimulátorok búzában

A mai gazdasági körülmények között még nagyobb jelentőségű, hogy milyen vetőmag kerül a földbe, mondták egybehangzóan az Isterra Magyarország Kft. és a UPL Hungary Kft. szakemberei Tarcsapusztán, a Szentlőrinci Szolanum Kft. szántóján rendezett bemutatón.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

Atomenergia a növényvédelemben

Mexikóban az 1980-as évek után ismét megjelent a Földközi-tengeri gyümölcslégy. Terjedése ellen a FAO és a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) segítségével, termékenyítésre képtelen hím legyek kibocsátásával védekeznek. A veszélyes kártevőt egyszer már sikerült leküzdeni a steril rovar technikával (SIT).

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.