Back to top

Őserdő hetven év alatt

A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Mészáros Péter tájékoztatása szerint az Erdőanyai-völgyben lévő terület fás élővilága a szakemberek legfrissebb felmérése szerint megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.

Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben alakították ki az "őserdőt"
Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben alakították ki az "őserdőt"
Az 1954-ben még egykorú, homogén bükkösben mára a teljes területen 1-60 éves egyedek is megtalálhatók.

A természetes erdőtársulásra jellemző összes őshonos fafaj jelen van, a bükk mellett a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar és különböző erdei gyümölcsök.

Az erdőrészletben a holtfa jelenléte és eloszlása szintén az őserdőkre jellemző módon alakul. A lábon álló és a földön fekvő elhalt, korhadó faanyag biztosítja a tápanyag körforgást, hozzájárul a vízmegtartáshoz, és élőhelyet biztosít a lebontó szervezetek, köztük számos védett faj számára.

A Pilisi Parkerdő folyamatosan növeli az Erdőanyai-völgyben lévő kísérleti terület tapasztalatai alapján kezelt erdők arányát, amely mára meghaladja a 10 000 hektárt, a művelt terület 17 százalékát.

Az örökerdők jellemzője az erdőklíma folyamatos fenntartása, az erdőszerkezet változatossága, a vegyeskorúság, a szálankénti művelés, a famatuzsálemek, a holtfa mint fontos élőhely védelme.

Az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, a külső szemlélő számára szinte észrevétlen a beavatkozás.

A völgy az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító térség, ahol Madas László, a parkerdő első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az erdőrészlet természetközeli kezelésével.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Baranyai erdész lett az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke

A hazai erdészet legfontosabb és legpatinásabb szakmai szervezete, az idén 155 éves Országos Erdészeti Egyesület nemrégiben tartotta küldöttgyűlését. Az eseményen újraválasztották elnöknek Kiss Lászlót, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatóját. Az egyesület általános alelnöke Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója lett.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.