Back to top

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

A borókás tőszomszédságában kanyarog a Buckás-sétakör, amelyet a terület élővilágának, a táj kultúrtörténetének és az erdészek mindennapi munkájának a bemutatására hozott létre a NEFAG Zrt.

Az Erdőőri lakban kiállítást is berendeztünk
Az Erdőőri lakban kiállítást is berendeztünk
A tanösvény a Budapesttől 54 kilométerre fekvő Csévharaszt település délnyugati szegletéből indul. Legegyszerűbben az M4-es autópályáról Üllő–Monor útirányon át, vagy az M5-ös autópályáról Újhartyán–Nyáregyháza útvonalon keresztül közelíthetjük meg. A terület kezelője a NEFAG Zrt. Monori Erdészete. A sétakör változatos felszínformákat érint, azonban se meredek kaptatókra, se mély völgyekre nem kell számítanunk. Nevéhez hűen dombocskák és közéjük ékelődött mélyedések között vezet, így gyermekek és idősek számára egyaránt ideális kiránduló útvonal.
Pótharaszti sétaerdőben vezet az utunk
Pótharaszti sétaerdőben vezet az utunk

A fő kör hossza 2,4 kilométer, ami kellemes tempóban akár egy óra alatt teljesíthető, azonban a számos leágazók és a mellékkörök bejárásával, valamint az információs táblák tanulmányozásával lényegesen hosszabb időt is eltölthetünk rajta.

Miután áthaladtunk a Gémeskút kapu alatt, egy tágas parkolóban hagyhatjuk az autót. Ott áll az első tábla, mely általános információkat, illetve áttekintő térképet közöl a Pótharaszti sétaerdőről. Azt követően hangulatos kialakítású, parkosított területről kezdhetjük fölfedezni a pótharaszti erdő kincseit. Az ottani információs táblán a sétakör kialakításáról, létesítményeiről, kezelőjéről és magáról az erdőtömbről olvashatunk.

A kezdőállomáson a hangulatos családi sütögetésre vágyók is megtalálják számításaikat, és a tűzrakó hely mellett van esőbeálló, játszótér is.

Homokpusztai rét Csévharaszt közelében
Homokpusztai rét Csévharaszt közelében
Az Erdőőri lak két kiállító termében pedig az erdészek mindennapi munkáját és a térség növény- világát ismerhetjük meg, ha előzetesen bejelentkeztünk. Nyugati irányba indulva érjük el a tanösvény első állomását. Táblája a Buckás-sétakör címet viseli. Megtudhatjuk, hogy milyen turistajelzést kell követnünk a túra során, feleleveníthetjük az erdei viselkedés szabályait, és röviden olvashatunk a NEFAG Zrt. tevékenységéről. A keskeny ösvényen haladva erdeifenyvesek között visz az utunk. Rövidesen egy igen tekintélyes méretekkel rendelkező kocsányos tölgyhöz érünk, melyet Vadas Ferenc-emlékfának neveznek. Vadas Ferenc negyven éven át elhivatottan telepítette, gondozta, szerette az alföldi erdőket, szakmai és emberi nagyságát méltón tükrözi az idős tölgyfa.

Az ösvény a Moha-völgybe vezet. A dombok közötti mélyebb részeken a nedvesség hosszabb ideig képes megmaradni, amitől dúsabb a növényzet.

Akkor sem ázunk meg, ha véletlenül elered az eső
Akkor sem ázunk meg, ha véletlenül elered az eső
A cserjék néhol áthatolhatatlan bozótot képeznek, melyeken szebbnél szebb mohafajok telepszenek meg. A fölénk tornyosuló idős, göcsörtös fehérnyárak, a madarakat színes terméseikkel csalogató bokrok és a helyenként vastag mohaszőnyeg igazi meseországba repít bennünket. A völgyből kifelé jövet enyhe emelkedővel kell megküzdenünk, bár inkább a homokos talaj, mintsem a szintkülönbségek miatt. A völgyből felkapaszkodva elérjük a második állomást, amely az Épített örökség nevet viseli. Megtudhatjuk, hogy elődeink milyen típusú, célú épületeket, építményeket hoztak létre a múltban. Olvashatunk templomokról, földvárról, „Pléhkrisztusról”, és még sok más érdekességről.

Utunkat folytatva helyenként ritkuló, de néhol meglepően sűrű erdőállományok között haladunk. A következő állomás a térségben korábban megfordult híres emberekről szól.

Leskilátóról figyelhetjük a madarakat
Leskilátóról figyelhetjük a madarakat
Még közülük is kiemelkedik Kitaibel Pál, illetve az általa felfedezett növényfaj, melyet pótharaszti (tartós) szegfűnek nevezett el. A növény kizárólag hazánkban fordul elő természetes körülmények között, a térség egyedülálló természeti értéke, ezzel Csévharaszt szentélyként írta be magát a botanikusok „nagykönyvébe”. Tovább haladva tekintélyes méretű molyhos tölgyek szegélyezik az ösvényt, a fák között átnézve pedig feltűnik a hamisítatlan homokpusztai rét.

Minden évszakban mást mutat, néha a báránypirosító kékje igézi meg a szemet, máskor az árvalányhaj hullámzó tengerében veszik el képzeletünk.

A gyepterület sarkán a sétakör negyedik állomása vár bennünket, ahol a természetvédelem helyi vonatkozásairól, a védett növényfajokról és a homoki erdőgazdálkodásról kaphatunk részletes felvilágosítást. Érdemes kicsit a lábunk alá nézni ott is(!), mivel 1 négyzetméteren akár 25-35 növényfajt is megfigyelhetünk.

Homoki gyepekkel szabdalt ligetes erdők között tekeredik a sétakör, jól eshet a pihenő is. Szerencsére masszív asztalos padokat helyezett el az erdőgazdaság.

A kicsiket játszótér várja
A kicsiket játszótér várja
Az ötödik állomás is ott található, ahol egy mára idejétmúlt, de még mindig izgalmas témával ismerkedhetünk. A széles róna ugyan innen még messze van, de az alföldi betyárok ezen a környéken is „tevékenykedtek” a múlt századokban. A környék leghíresebb bandáját Bogár Imre vezette. Legendájáról, tetteiről és végzetéről részletesen olvashatunk az állomáson. Tovább haladva kis dombocskán leskilátót találunk, egy távcsővel belekucorodva a környék madárvilágát csodálhatjuk. A kilátó mögötti homokos ösvények a hangyalesők kedvelt tanyái, a tölcsér alakú mélyedések lárváik jelenlétére utalnak. Az ösvény végén található Balla Károly sírja, aki Nagykőrös településtől bérelte a Pótharaszt puszta egy darabját. Ott kísérletezett a futóhomok megkötésével. Munkájával oly szép eredményeket ért el, hogy a város a szerződés lejártát követően is nála hagyta a területet. Úttörő munkát végzett az Alföldfásítás terén is.

A következő állomás ismertető tábláján olvashatunk a terület gyakoribb lágy és fás szárú fajairól, illetve homokterületeink „varánuszáról”, a zöld gyíkról.

Továbbmenve Magyarország egyik legnagyobb vadkörtefájához érünk. Érési időben igazán ízletes falatok üthetik a szemfülesek markát. A nyolcadik állomáson Pótharaszt történetéről és jelenéről kapunk részletes ismertetőt. Az utolsó állomást elhagyva, az ösvény végén eljutunk a kiindulóponthoz. Egy hintázást követően búcsút inthetünk ezen aprócska, mégis magával ragadó területnek, amely mindig visszavárja a természet szerelmeseit.

Haszonits Győző
NEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Fakitermelési munkák a Sóstói-erdőben

A nyíregyházi Sóstói-erdő nyugati tömbjében végez fakitermelési munkákat a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. Egy mintegy 6 hektáros területen ún. növedékfokozó gyérítés kezdődött. A vöröstölgyes esetében a cél a visszamaradó állomány jobb növekedésének elérése.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…