Back to top

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

A borókás tőszomszédságában kanyarog a Buckás-sétakör, amelyet a terület élővilágának, a táj kultúrtörténetének és az erdészek mindennapi munkájának a bemutatására hozott létre a NEFAG Zrt.

Az Erdőőri lakban kiállítást is berendeztünk
Az Erdőőri lakban kiállítást is berendeztünk
A tanösvény a Budapesttől 54 kilométerre fekvő Csévharaszt település délnyugati szegletéből indul. Legegyszerűbben az M4-es autópályáról Üllő–Monor útirányon át, vagy az M5-ös autópályáról Újhartyán–Nyáregyháza útvonalon keresztül közelíthetjük meg. A terület kezelője a NEFAG Zrt. Monori Erdészete. A sétakör változatos felszínformákat érint, azonban se meredek kaptatókra, se mély völgyekre nem kell számítanunk. Nevéhez hűen dombocskák és közéjük ékelődött mélyedések között vezet, így gyermekek és idősek számára egyaránt ideális kiránduló útvonal.
Pótharaszti sétaerdőben vezet az utunk
Pótharaszti sétaerdőben vezet az utunk

A fő kör hossza 2,4 kilométer, ami kellemes tempóban akár egy óra alatt teljesíthető, azonban a számos leágazók és a mellékkörök bejárásával, valamint az információs táblák tanulmányozásával lényegesen hosszabb időt is eltölthetünk rajta.

Miután áthaladtunk a Gémeskút kapu alatt, egy tágas parkolóban hagyhatjuk az autót. Ott áll az első tábla, mely általános információkat, illetve áttekintő térképet közöl a Pótharaszti sétaerdőről. Azt követően hangulatos kialakítású, parkosított területről kezdhetjük fölfedezni a pótharaszti erdő kincseit. Az ottani információs táblán a sétakör kialakításáról, létesítményeiről, kezelőjéről és magáról az erdőtömbről olvashatunk.

A kezdőállomáson a hangulatos családi sütögetésre vágyók is megtalálják számításaikat, és a tűzrakó hely mellett van esőbeálló, játszótér is.

Homokpusztai rét Csévharaszt közelében
Homokpusztai rét Csévharaszt közelében
Az Erdőőri lak két kiállító termében pedig az erdészek mindennapi munkáját és a térség növény- világát ismerhetjük meg, ha előzetesen bejelentkeztünk. Nyugati irányba indulva érjük el a tanösvény első állomását. Táblája a Buckás-sétakör címet viseli. Megtudhatjuk, hogy milyen turistajelzést kell követnünk a túra során, feleleveníthetjük az erdei viselkedés szabályait, és röviden olvashatunk a NEFAG Zrt. tevékenységéről. A keskeny ösvényen haladva erdeifenyvesek között visz az utunk. Rövidesen egy igen tekintélyes méretekkel rendelkező kocsányos tölgyhöz érünk, melyet Vadas Ferenc-emlékfának neveznek. Vadas Ferenc negyven éven át elhivatottan telepítette, gondozta, szerette az alföldi erdőket, szakmai és emberi nagyságát méltón tükrözi az idős tölgyfa.

Az ösvény a Moha-völgybe vezet. A dombok közötti mélyebb részeken a nedvesség hosszabb ideig képes megmaradni, amitől dúsabb a növényzet.

Akkor sem ázunk meg, ha véletlenül elered az eső
Akkor sem ázunk meg, ha véletlenül elered az eső
A cserjék néhol áthatolhatatlan bozótot képeznek, melyeken szebbnél szebb mohafajok telepszenek meg. A fölénk tornyosuló idős, göcsörtös fehérnyárak, a madarakat színes terméseikkel csalogató bokrok és a helyenként vastag mohaszőnyeg igazi meseországba repít bennünket. A völgyből kifelé jövet enyhe emelkedővel kell megküzdenünk, bár inkább a homokos talaj, mintsem a szintkülönbségek miatt. A völgyből felkapaszkodva elérjük a második állomást, amely az Épített örökség nevet viseli. Megtudhatjuk, hogy elődeink milyen típusú, célú épületeket, építményeket hoztak létre a múltban. Olvashatunk templomokról, földvárról, „Pléhkrisztusról”, és még sok más érdekességről.

Utunkat folytatva helyenként ritkuló, de néhol meglepően sűrű erdőállományok között haladunk. A következő állomás a térségben korábban megfordult híres emberekről szól.

Leskilátóról figyelhetjük a madarakat
Leskilátóról figyelhetjük a madarakat
Még közülük is kiemelkedik Kitaibel Pál, illetve az általa felfedezett növényfaj, melyet pótharaszti (tartós) szegfűnek nevezett el. A növény kizárólag hazánkban fordul elő természetes körülmények között, a térség egyedülálló természeti értéke, ezzel Csévharaszt szentélyként írta be magát a botanikusok „nagykönyvébe”. Tovább haladva tekintélyes méretű molyhos tölgyek szegélyezik az ösvényt, a fák között átnézve pedig feltűnik a hamisítatlan homokpusztai rét.

Minden évszakban mást mutat, néha a báránypirosító kékje igézi meg a szemet, máskor az árvalányhaj hullámzó tengerében veszik el képzeletünk.

A gyepterület sarkán a sétakör negyedik állomása vár bennünket, ahol a természetvédelem helyi vonatkozásairól, a védett növényfajokról és a homoki erdőgazdálkodásról kaphatunk részletes felvilágosítást. Érdemes kicsit a lábunk alá nézni ott is(!), mivel 1 négyzetméteren akár 25-35 növényfajt is megfigyelhetünk.

Homoki gyepekkel szabdalt ligetes erdők között tekeredik a sétakör, jól eshet a pihenő is. Szerencsére masszív asztalos padokat helyezett el az erdőgazdaság.

A kicsiket játszótér várja
A kicsiket játszótér várja
Az ötödik állomás is ott található, ahol egy mára idejétmúlt, de még mindig izgalmas témával ismerkedhetünk. A széles róna ugyan innen még messze van, de az alföldi betyárok ezen a környéken is „tevékenykedtek” a múlt századokban. A környék leghíresebb bandáját Bogár Imre vezette. Legendájáról, tetteiről és végzetéről részletesen olvashatunk az állomáson. Tovább haladva kis dombocskán leskilátót találunk, egy távcsővel belekucorodva a környék madárvilágát csodálhatjuk. A kilátó mögötti homokos ösvények a hangyalesők kedvelt tanyái, a tölcsér alakú mélyedések lárváik jelenlétére utalnak. Az ösvény végén található Balla Károly sírja, aki Nagykőrös településtől bérelte a Pótharaszt puszta egy darabját. Ott kísérletezett a futóhomok megkötésével. Munkájával oly szép eredményeket ért el, hogy a város a szerződés lejártát követően is nála hagyta a területet. Úttörő munkát végzett az Alföldfásítás terén is.

A következő állomás ismertető tábláján olvashatunk a terület gyakoribb lágy és fás szárú fajairól, illetve homokterületeink „varánuszáról”, a zöld gyíkról.

Továbbmenve Magyarország egyik legnagyobb vadkörtefájához érünk. Érési időben igazán ízletes falatok üthetik a szemfülesek markát. A nyolcadik állomáson Pótharaszt történetéről és jelenéről kapunk részletes ismertetőt. Az utolsó állomást elhagyva, az ösvény végén eljutunk a kiindulóponthoz. Egy hintázást követően búcsút inthetünk ezen aprócska, mégis magával ragadó területnek, amely mindig visszavárja a természet szerelmeseit.

Haszonits Győző
NEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fokozottan veszélyes az erdei túrázás

Az EGERERDŐ Zrt. kéri a Tisztelt Lakosságot, hogy a hétvégén NE TÚRÁZZANAK a Mátra és Bükk erdeiben!

Idén is tovább zöldül Budapest

Idén is folytatódnak a fővárosi zöldítések, fejlesztések: a tervek között szerepel egy újabb, Miyawaki-kiserdő telepítése, valamint nagyjából 12 ezer új tő cserjét ültetnek el és újabb komplett fasorok újulnak majd meg Budapesten - közölte a Budapesti Közművek (BKM) keretein belül önálló tevékenységet folytató Főkert Kertészeti Divízió kedden az MTI-vel.

Cápák kerültek elő Orfű mellett

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.

Káprázatos szépségű úszó erdő épült

Míg számunkra az utóbbi időben inkább az aszály jelentett fejtörést, a világ másik felén éppen az árvizek megszaporodása okoz nehézséget. Jellemzően mindig az aktuális problémánkat érezzük a legkomolyabbnak, mivel a megoldása meghaladja a meglevő képességeinket.

Oktatás a soproni erdőkben

Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.

A gyepre alapozott állattenyésztés újraértékelése

A gyepre alapozott állattartást az elmúlt évtizedekben számos tényező nehezítette annak ellenére, hogy több ezt ösztönző támogatás volt, illetve van napjainkban is Magyarországon, továbbá a marha- és bárányhús iránti kereslet folyamatosan növekszik.

Új ökoturisztikai központot adtak át Vas megyében

Az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése a fenntarthatóságot szolgálja - emelte ki a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Káld-Hidegkúti ökoturisztikai központjának ünnepélyes átadóján Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára., az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Hétvégén számolják a sasokat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 20. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását péntektől vasárnapig.

Egyre felkészültebbek a csalók: kamu weboldalon kínálnak nem létező tűzifát

Csalók kínálnak hatósági áron Erdélyből származó tűzifát a tuzifanagyker.hu oldalon, az alacsony árért cserébe előre utalást kérnek a vásárlóktól, azonban az utalást követően senki nem vehette át a kifizetett árut - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai közleményében.

Ehető, mérgező, netán védett?

Ősszel általában a szokásosnál több autó parkol az erdei utak mentén Vas megye egyik legnagyobb erdőtömbjében, a Sárvár szomszédságában elterülő több mint hétezer hektáros Farkas-erdőben. A látogatókat nem csak a gyönyörű környezet vonzza, a gyertyános-tölgyes erdőkbe betérve többségük földre szegezett tekintettel tapossa a csalitot, gombát keres.