Back to top

Tervezzük meg télen, mit vessünk tavasszal

Az év első hónapjában kevés tennivaló akad a szabad ég alatt. Ez az időszak azonban kiválóan alkalmas arra, hogy megtervezzük konyhakertünk jövő évi arculatát. A hosszú téli estéken kitalálhatjuk, mely zöldségfajokból milyen fajtákat válasszunk, és veteményezzünk tavasszal.

A hosszú ideje folyó tudatos növénynemesítési munka emelte a növények termőképességét, de ezzel együtt e fajták igényei is fokozódtak. A napjainkban termesztett haszonnövények nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést hoznak, mint évszázadokkal ezelőtt élt őseik, azonban a tápanyag-utánpótlás, növényvédelem és egyéb ápolási szükségleteik ezzel együtt megnőttek. A jó minőségű mag tehát önmagában nem feltétlenül eredményez termesztési sikereket, de a vetőmagok minőségi paraméterei nagy hatással vannak a hozamra. Ahogy a régi mondás tartja: "Aki gazt vet, az gazt arat"

A magok értékmérői, tulajdonságai

A faj-és fajtaazonosság alapkövetelmény, amivel nem is szokott probléma lenni, még könnyen összetéveszthető fajok magjainál sem (például uborka és sárgadinnye). A minőségi mutatók közül a vetőmag tisztasága az ép és fajtaazonos szemek tömegszázalékát jelzi. E mérőszám megmutatja hogy mennyi idegen, dohos, avas, törött, repedt, léha mag keveredett a jó minőségűek közé.

Színes szárukért termesztett mángoldfajták, megéri rendhagyóbb fajokat is választani...
Színes szárukért termesztett mángoldfajták, megéri rendhagyóbb fajokat is választani...

A mag csírázóképessége is fontos szempont. Laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok alapján határozzák meg az egységnyi idő alatt kifejlődő egészséges egyedek számát.

A csírázási erély pedig a kelés sebességére, vagy vontatottságára utal. A túl sokáig tárolt szemeknek romlik az életképessége.

Fajonként változó, hogy meddig tárolhatjuk ezeket a hivatalos nevükön "ivaros szaporító szerveket" - azaz a magvakat. Az olajtartalmúakat (tökfélék, napraforgó) érdemes mihamarabb elvetni, mert helytelen raktározás esetén könnyen avasodnak.

Az ezermagtömeg mutatószáma akkor nyújt segítséget, ha a csomagolásra nem írták rá, hány szem magot tartalmaz a tasak. Ebből a feltüntetett tömeg alapján hozzávetőlegesen kiszámolhatjuk, mekkora mennyiséget rejt a csomag.

Ha saját magfogásból gazdálkodunk, akkor úgy válogassuk ki a magvakat, hogy megközelítőleg egyöntetűek legyenek, azaz közel azonos méretkategóriába essenek. Ha változatos a szemméret, akkor a kikelő növények méretei is különbözőek lesznek, némelyik megugrik a növekedésben, és lesz, amelyik lemarad.

Óriási a színes tasakos vetőmagválaszték
Óriási a színes tasakos vetőmagválaszték
Fontosak a gazdasági tényezők

Az, hogy a konyhánkban milyen zöldségféléket használunk fel legnagyobb mennyiségben, elsősorban a családtagok étkezési szokásaitól, ízlésétől függ. Ha megnézzük az aktuális zöldségárakat, abból is számos tanulságot leszűrhetünk. Ami drágább abból érdemesebb magunknak termelni, hiszen így többet spórolunk. De a jól tárolhatókat se hagyjuk ki a kertből, mert ezeknek köszönhetően akár egész évben lehet saját termelésű alapanyagunk a kamrában.

Tenyészidő, hozam, tárolhatóság

A zöldségfélék többségének különféle tenyészidejű fajtáji is kaphatók. Így kertünk tervezésekor bekalkulálhatjuk, hogy például a hónapos retek (mint neve is mutatja), csak 30-40 napig foglalja a területet. Ezt követően a melegigényesebb tökféléket vethetünk a helyükre, vagy paprikát, paradicsomot palántálhatunk a retek felszedését követően.

A borsó vetésénél célszerű több fajtával is próbálkozni, és egy fajtán belül 2-5 napos eltéréssel veteményezni. Erre azért van szükség, mert a borsó csak nagyon rövid ideig zsenge. Ha egy napon vetjük el az összest, esélyünk van rá, hogy betakarításkor, mire végeznénk a szedéssel, az érési dömping miatt a vége már elöregszik.

A szamóca bár gyümölcs, de zöldségszerűen termesztjük. Ebből is érdemes több fajtát ültetnünk, hogy a termésérés időszakát elnyújthassuk május végétől akár július elejéig is.
A sárgarépának, káposztának, karalábénak vannak rövidebb tenyészidejű, és tárolási fajtái is. Utóbbiaknak a tavasztól őszig tartó teljes időszakra szükségük van a megfelelő kifejlődésükhöz. A rövid tenyészidejűek alkalmasak másodkultúrának, de ezeknek sokkal kisebb a hozamuk, és nem bírják a hosszas tárolást.
A terméshozam részben fajtatulajdonság, részben a megfelelő gondozás eredménye. A paradicsom fajták között például vannak determinált, és folytonnövő fajták. A determináltak a genetikailag kódolt információik alapján adott számú virágot hoznak, tehát termésmennyiségük korlátozott. Ezzel ellentétben a folytonnövők egészen a fagyok beálltáig folyamatosan teremnek, ezért cserébe támrendszert, és fokozottabb tápanyagutánpótlást igényelnek.

Piktogramok mutatják a lényeges információkat
Piktogramok mutatják a lényeges információkat
Az ellenállóbb fajtáknak kevesebb növényvédelem kell

Bizonyos kórokozóval szemben ellenálló fajták előállítására fejlesztették ki a genetikai megelőzési módszereket. Az ellenálló (rezisztens) fajtájú növény olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek lehetetlenné teszik a parazita bejutását a növénybe. Az ilyen rezisztencia nem általános, mindössze egy-egy kórokozóval szemben áll fenn. A rezisztens fajták előállításakor az ezt eredményező géneket keresztezéssel, vagy génmanipulációs eljárásokkal juttatják be az új fajta genetikai állományába. Ennek eredményeként már vannak olyan "transzgenikus" növényfajták, melyek emberi, vagy állati géneket is tartalmaznak. De ez nem csak a növénytermesztésre jellemző, hiszen egyes pontyfajtákba azért juttattak emberi gént, hogy gyorsabban növekedjenek.

Visszatérve a kertészeti növények fajtáira; az ellenálló képesség egyik speciális formája a hiperszenzitív reakció. Ennek során a gazdanövény a bejutó kórokozóra túlzott érzékenységgel válaszol. A behatolás helyén gyors szövetelhalás tapasztalható, és az így elszáradt kör alakú levéldarab hamarosan kihullik a levéllemezből, megakadályozva a fertőzés tovaterjedését.

Vannak toleráns fajták is. A rezisztensektől eltérően, itt a kórokozó képes bejutni a növény szervezetébe, tehát megfertőzi azt. Azonban a növény eltűri, vagy semlegesíti a kórokozót anélkül, hogy ő maga károsodna. A vetőmagok csomagolásain a kiszerelők megjelölik, hogy a választott fajta milyen kórokozóval szemben ellenálló, vagy toleráns.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Élelmiszer vs. üzemanyag

Az ukrajnai háború következtében megugrott az élelmiszerek ára, ami világszerte növeli az éhínség veszélyét. A válság még nagyobb nyomás alá helyezi a növényi eredetű, kis szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok gyártóit, és újra fellángolt az „élelmiszer kontra bioüzemanyag” vita.

Beláthatatlanul drágul a hűtés

Az alma hűtőtárolása energiaigényes tevékenység, hiszen a gyümölcsöt nagy mennyiségben, több hónapon át tárolják. Ezen kívül az öntözés költségének tetemes része is az áramfogyasztásból adódik. A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük meg tőlük, hogyan tudnak megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásaik vannak.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Fejenként 6,1 kilogramm barack

Az Európai Bizottság agrárpiaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss őszibarack és nektarin fogyasztása az EU-ban a tavalyihoz képest 3%-kal, 6,1 kilogrammra nőtt, de 5%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától.

A feldolgozókat is rosszul érinti a gyenge almatermés

Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet keddi közleményében.

A szőlő vírusos és fitoplazmás betegségeit terjesztik

Idei második számunkban a csonthéjasok fitoplazmás és vírusos betegségeiről, valamint az azokat terjesztő rovaroktól írtunk. Ugyanezt a témát a szőlő esetében is érdemes áttekinteni, hiszen a környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy a kártevők ellen csak akkor védekezzünk, amikor jelen vannak az ültetvényben.

Csapadékvíz-kezelés zöldtetőkkel

A városok mérete növekszik, de mivel a lélekszámuk is emelkedik, egyre zsúfoltabbak lesznek. A házak szorosan egymás mellé épülnek, és az épületek, burkolt felületek folyamatos térnyerése drasztikusan lecsökkenti a zöldfelületek arányát. Ez pedig a városi hősziget-effektus kialakulásához vezet.

A legtöbb búzát termelő országok

A búza a harmadik legnagyobb mennyiségben termelt - a rizs és a kukorica után - és a második legtöbb emberi fogyasztásra termelt gabona. Kína a világ legnagyobb búzatermelője és az elmúlt 20 évben több mint 2,4 milliárd tonna búzát termelt, ami a teljes termelés körülbelül 17%-a. Az orosz-ukrán háború azonban hatalmas fennakadásokat okozott a globális búzapiacon és a kapcsolódó iparágakban.