Back to top

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Hűvös év volt, a júliusi melegrekorddal együtt is

A 2021-es év átlag körüli hőmérsékletű (1991–2020-as átlag: 10,8 °C) és az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt Magyarországon az OMSZ mérőhálózatában rögzített adatok szerint. Bár az éves középhőmérséklet nem tér el lényesen az átlagtól, azonban az egyes hónapokat nagy változékonyság jellemezte.

2021. januárja és a februárja több, mint egy fokkal enyhébb volt az átlagosnál, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek (ezt az épp virágzó gyümölcsfák nem értékelték…). Az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több, mint 2 fokkal elmaradt a szokásostól, 1987. óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es.

Az OMSZ közleményében kiemelte: komoly fagykár volt, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését. A hűvös tavaszt követően a júniust és júliust a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb, a július pedig rekord meleg volt 1901. óta. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2015-ben és 2012-ben fordult elő.

Az augusztus második fele szokatlanul hűvös időjárással telt, így a nyár utolsó hónapjának hőmérséklete 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebbnek számít 1901. óta.
Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több, mint egy fokkal alatta alakult. Az év utolsó hónapja a megszokottnál 1 fokkal enyhébb volt.

Kevés csapadék volt…

A csapadékviszonyokat nézve az éves csapadékösszeg országos átlagban a szokásos mennyiségtől közel 20 %-kal elmaradt, kevéssel 500 mm felett alakult – az előzetes adatok alapján –, ezzel a szárazabb évek közé sorolható 2021.
Hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt. A legjelentősebb csapadékhiány márciusban, júniusban, szeptemberben és októberben lépett fel. Ezekben a hónapokban az átlagos mennyiségnek gyakran fele sem hullott. A június 1901. óta a legszárazabbnak bizonyult.

A nyári csapadék nagy része intenzív zivatarrendszerekből, esetenként szupercellás zivatarokból érkezett. Csupán négy hónap (január, május, november és december) csapadéka érte el az éghajlati normált 2021-ben, de jelentős csapadéktöbblet egy hónapban sem alakult ki. Országos átlagban az év legcsapadékosabb hónapja a május, a legszárazabb a március lett – írta a meteorológiai szolgálat közleménye.

A tavalyi hideg és melegrekord között 66 fok különbség volt

Az OMSZ mérőhálózatában a legalacsonyabb hőmérsékletet február 13-án -25,8°C-ot Zabarban mérték, a legmagasabb hőmérséklet pedig Adonyban volt, július 8-án 40,2°C.
A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 mm-t az erdőteleki mérőhely jelentette.
A legerősebb széllökés 121 km/h volt, melyet Tiszavasváriban augusztus 1-jén mértek a szakemberek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.

Lassú enyhülés csapadék nélkül

Múlt hét második felében a megelőző időszakhoz képest drasztikusan lehűlt az idő, ez a lehűlés azonban még így is az ilyenkor megszokottnál csak 1-2 fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett. Növényvédelmi szempontból mindenképpen jól jött a hideg, nehezíti a kártevők áttelelését, ugyanakkor nem alakultak ki olyan fagyok, amik károsítanák az ismét mély nyugalmi állapotba került vegetációt.

Folynak a metszések a szőlőkben

A szőlő metszésének időpontjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ma már nem csak az időjárás, hanem az elvégzendő munka nagysága határozza meg. Sokan azt mondják, hogy az őszi lombhullástól tavaszig végezzük el, a legjobb, ha december előtt nem kezdünk neki. Ha fagytól veszélyeztetett fajtáról van szó, akkor fagymentes, kora tavaszi, de még rügyfakadást megelőző időpontot válasszunk. 

Inváziós fajok az Antarktiszon

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre - írja a BBC hírportálja.

Sokkoló adatok is szerepelnek a Nagy Diák Klímatesztben

Az éghajlatváltozás, a megújuló energia és a környezetszennyezés is témája a DUE Médiahálózat új, edukatív játékának. A Nagy Diák Klímateszt helyenként sokkoló adatokat közöl: 2050-re a tengeri madarak 99 százalékának a gyomrában lesz valamilyen műanyag. A Klímateszt nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet az online verseny során, hanem javaslatokat is tesz Földünk megmentésére.