Back to top

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Ahogy az éghajlat egyre melegszik, az arabica fajta termőterülete úgy csökken. Itt jön képbe egy régi-új fajta, a stenophylla - számol be a csmonitor.com.

„Azt hihetjük, hogy - bár nehezen, de - megtanulhatunk élni e nélkül az ital nélkül” – mondja Aaron Davis, a Kew Királyi Botanikus Kert kávékutatója.

„Azonban világszerte 100 millió ember érintett a kávétermesztésben. Ez adja a megélhetésüket, a kultúrájuk része. Egész országok vannak, melyek tönkre mennének a kávé nélkül.”

Ha a tudósoknak sikerülne valamilyen módon segíteni a kávétermesztő családi gazdaságokat, melyek a klímaváltozás elleni harc élvonalába kerültek, ennek haszna az egész világon érezhető lenne: a globális élelmiszerellátási lánctól kezdve a népvándorlásig.

Davis több, mint egy évtizede dolgozik azon, hogyan lehetne éghajlat-biztossá tenni a kávét. Ennek a legnehezebb része, hogy olyan fajt/fajtát kell találni, mely könnyen termeszthető, és hasonlít az íze a megszokott italunkhoz.

Ugyan nagyjából 130 kávéfaj létezik, ebből mindössze kettőt fogyasztunk: a robustát és az arabicát.

Az arabica az értékesebb, jobb ízű fajta, azonban jóval érzékenyebb is a növény. Eredetileg Etiópia és Dél-Szudán magasabb régióiban nőtt, nagyjából 18 Celsius fok körüli hőmérsékleten érzi jól magát. A közép- és dél-amerikai állományok érzékenyek a kávérozsdára (ez egy gombás betegség, melynek hatására a kávé levelei megbarnulnak, lehullanak, és néhány év alatt az egész cserje elpusztul), mely miatt az utóbbi időben számos szüret meghiúsult, és az érintett országokból megindult a népvándorlás.

A robusta ezzel szemben könnyen termeszthető a melegebb klímaövökön is, azonban nagyon érzékeny az aszályra.

Évekkel ezelőtt Davis és kollégái a kávé természetes élőhelyeit járták be, főleg Afrika különböző vidékein, és néhány Dél-Ázsiai területen. Történelmi feljegyzések, illetve régi növényminták után kutattak.

Coffea stenophylla
Coffea stenophylla
Fotó: Wikimedia Commons

Így találtak rá a stenophyllára, melyet a 20. század elejéig Sierra Leonében termesztettek. Az utolsó feljegyzett észlelése a növénynek az ország déli részén 1954-ben volt.

Sarmuval karöltve elkészítettek egy információs posztert az elveszett kávéról, melyet az utolsó ismert termesztőterülete környékén lévő gazdák közt osztottak szét. Érkezett ugyan néhány visszajelzés, hogy látták a növényt, de sajnos mindegyik falsnak bizonyult.

A tudósok kénytelenek voltak saját kezükbe venni az ügy irányítását, és nekivágtak a Kenema környéki erdőkben. Hat órán át küzdötték át magukat az erdőn, amikor végre sikerült rátalálniuk az áhított kávéra.

Ez azonban még nem jelentette, hogy sikerrel jártak volna. Vajon érdemes-e energiát fordítani erre a növényre? Jó ízű lehet?

Az megtalált kávécserjékről mintákat gyűjtöttek, melyet aztán Londonba küldtek, a Union Kávétársasághoz (Union Hand-Roasted Coffee), ahol a hozzáértő kóstolók tették próbára. A stenophylla fényes győzelmet aratott: az értékelések szerint az íze pont olyan kiváló, mint az arabica fajtáé.

„Az arabica jelenleg az egyetlen kávéspecialitásunk, így ez az eredmény, különösen egy ilyen kis mintából, nagyon meglepő és csodálatos volt” mondta el a Kew Botanikus Kertnek Jeremy Torz, az Union Kávétársaságtól.

A következő lépés, hogy többet ültessünk ebből a növényből, hogy kiválasszuk a legjobb ízű változatokat. A kávénak 4-7 évre van szüksége, mire termést hoz.

Davis és kollégái ezalatt tovább kutatnak más kisebb fajok illetve fajták után, azt remélve, hogy az arabica és a robusta ellenállóbb verzióira találnak.

„A kávétermesztőink nagy környezeti stresszben dolgoznak” – mondta el Catherine Kiwuka, a Ugandai Nemzeti Mezőgazdasági Kutatólaboratórium természetvédelmi szakembere, aki a robusta fajta szárazságtűrő változataiból írta a doktori disszertációját.

„Amikor a termés tönkremegy, annak következményei az egész társadalomra kihatnak.”

Kiwuka a kávé klímaállóvá tételét erkölcsi kötelességnek tekinti.

„Az itteni embereknek nincs más lehetőségük” – tette hozzá.

Forrás: 
www.csmonitor.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

A rejtélyes luteolin, amely felveszi a harcot a gyulladás és a szorongás elleni küzdelemben

A krónikus gyulladás számtalan betegség kiváltó oka. Bár sok dolog kiválthat gyulladást a szervezetben, a jó hír az, hogy rengeteg olyan tápanyag van, amely segíthet kordában tartani. Az egyik ilyen tápanyag, amelyet szem előtt kell tartani, a luteolin, amely számos növényi eredetű élelmiszerforrásban megtalálható.

Fenntartható falatok

A megtermelt ételek harmadát nem eszi meg senki. Néhány tehetséges magyar fiatal olyan üzleti modellt alkotott a maradék hasznosítására, amellyel az eladók és a vevők is jól járnak. Jelenleg már a közép-kelet-európai bővítésén dolgoznak.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.