Back to top

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Ahogy az éghajlat egyre melegszik, az arabica fajta termőterülete úgy csökken. Itt jön képbe egy régi-új fajta, a stenophylla - számol be a csmonitor.com.

„Azt hihetjük, hogy - bár nehezen, de - megtanulhatunk élni e nélkül az ital nélkül” – mondja Aaron Davis, a Kew Királyi Botanikus Kert kávékutatója.

„Azonban világszerte 100 millió ember érintett a kávétermesztésben. Ez adja a megélhetésüket, a kultúrájuk része. Egész országok vannak, melyek tönkre mennének a kávé nélkül.”

Ha a tudósoknak sikerülne valamilyen módon segíteni a kávétermesztő családi gazdaságokat, melyek a klímaváltozás elleni harc élvonalába kerültek, ennek haszna az egész világon érezhető lenne: a globális élelmiszerellátási lánctól kezdve a népvándorlásig.

Davis több, mint egy évtizede dolgozik azon, hogyan lehetne éghajlat-biztossá tenni a kávét. Ennek a legnehezebb része, hogy olyan fajt/fajtát kell találni, mely könnyen termeszthető, és hasonlít az íze a megszokott italunkhoz.

Ugyan nagyjából 130 kávéfaj létezik, ebből mindössze kettőt fogyasztunk: a robustát és az arabicát.

Az arabica az értékesebb, jobb ízű fajta, azonban jóval érzékenyebb is a növény. Eredetileg Etiópia és Dél-Szudán magasabb régióiban nőtt, nagyjából 18 Celsius fok körüli hőmérsékleten érzi jól magát. A közép- és dél-amerikai állományok érzékenyek a kávérozsdára (ez egy gombás betegség, melynek hatására a kávé levelei megbarnulnak, lehullanak, és néhány év alatt az egész cserje elpusztul), mely miatt az utóbbi időben számos szüret meghiúsult, és az érintett országokból megindult a népvándorlás.

A robusta ezzel szemben könnyen termeszthető a melegebb klímaövökön is, azonban nagyon érzékeny az aszályra.

Évekkel ezelőtt Davis és kollégái a kávé természetes élőhelyeit járták be, főleg Afrika különböző vidékein, és néhány Dél-Ázsiai területen. Történelmi feljegyzések, illetve régi növényminták után kutattak.

Coffea stenophylla
Coffea stenophylla
Fotó: Wikimedia Commons

Így találtak rá a stenophyllára, melyet a 20. század elejéig Sierra Leonében termesztettek. Az utolsó feljegyzett észlelése a növénynek az ország déli részén 1954-ben volt.

Sarmuval karöltve elkészítettek egy információs posztert az elveszett kávéról, melyet az utolsó ismert termesztőterülete környékén lévő gazdák közt osztottak szét. Érkezett ugyan néhány visszajelzés, hogy látták a növényt, de sajnos mindegyik falsnak bizonyult.

A tudósok kénytelenek voltak saját kezükbe venni az ügy irányítását, és nekivágtak a Kenema környéki erdőkben. Hat órán át küzdötték át magukat az erdőn, amikor végre sikerült rátalálniuk az áhított kávéra.

Ez azonban még nem jelentette, hogy sikerrel jártak volna. Vajon érdemes-e energiát fordítani erre a növényre? Jó ízű lehet?

Az megtalált kávécserjékről mintákat gyűjtöttek, melyet aztán Londonba küldtek, a Union Kávétársasághoz (Union Hand-Roasted Coffee), ahol a hozzáértő kóstolók tették próbára. A stenophylla fényes győzelmet aratott: az értékelések szerint az íze pont olyan kiváló, mint az arabica fajtáé.

„Az arabica jelenleg az egyetlen kávéspecialitásunk, így ez az eredmény, különösen egy ilyen kis mintából, nagyon meglepő és csodálatos volt” mondta el a Kew Botanikus Kertnek Jeremy Torz, az Union Kávétársaságtól.

A következő lépés, hogy többet ültessünk ebből a növényből, hogy kiválasszuk a legjobb ízű változatokat. A kávénak 4-7 évre van szüksége, mire termést hoz.

Davis és kollégái ezalatt tovább kutatnak más kisebb fajok illetve fajták után, azt remélve, hogy az arabica és a robusta ellenállóbb verzióira találnak.

„A kávétermesztőink nagy környezeti stresszben dolgoznak” – mondta el Catherine Kiwuka, a Ugandai Nemzeti Mezőgazdasági Kutatólaboratórium természetvédelmi szakembere, aki a robusta fajta szárazságtűrő változataiból írta a doktori disszertációját.

„Amikor a termés tönkremegy, annak következményei az egész társadalomra kihatnak.”

Kiwuka a kávé klímaállóvá tételét erkölcsi kötelességnek tekinti.

„Az itteni embereknek nincs más lehetőségük” – tette hozzá.

Forrás: 
www.csmonitor.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy éve érkezhetnek Ázsiából is vendégmunkások hazánkba

Hatalmas segítséget adott a magyar gazdaságnak az, hogy az elmúlt években már az Európai Unión kívüli, környező országokból is érkezhettek vendégmunkások a minősített munkaerőkölcsönző vállalatokon keresztül azokba a meghatározott hiányszakmákba, ahol már évek óta nem találnak elegendő hazai munkaerőt a cégek.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A magyarok többsége tudatosan vásárol, mégis sok élelmiszert pazarol el

A magyarok többsége saját bevallása szerint tudatosan vásárol, figyel az élelmiszerek lejárati idejére, mégis évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot állít elő, amivel 45 000 forint éves veszteséget szenved el - közölte a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az MTI-vel.