Back to top

VR-szemüvegben lakmároznak a török tehenek

A világ tech-óriásai között dúl a verseny, hogy ki az, aki a legjövedelmezőbb metaverzumot képes kialakítani az emberiség számára.

A jövőben minden bizonnyal a metaverzumon belül fogjuk szervezni a találkozóinkat, sőt mi több abban is fogunk dolgozni. Mark Zuckerberg tavaly októberben bejelentette, hogy a vállalatát átnevezi Metára, azóta még nagyobb figyelmet kap ez a szegmens. S bár mi kíváncsian várjuk miféle újítások lesznek számunkra elérhetőek a jövőben, de az állatokra mégis ki gondol?

Talán emlékeznek még egy korábbi cikkünkre: Az orosz tehenek virtuális valóság szemüveggel relaxálnak. Az orosz tehenek már 2019-ben is a zöldellő füves legelőt bámulva élvezték az életet, aminek hatására az átlagosnál több tejet adtak.

Tehénmátrix - Újratöltve

Egy törökországi gazda ugyanezt az elméletet tesztelte saját tehenészetében. İzzet Koçak, a törökországi Aksarayban található tehenészet tulajdonosa VR-szemüveggel lepte meg kedvenceit. Koçak szeretett volna utánajárni, hogy vajon az állatok tényleg több tejet adnak-e, ha a fejőház helyett napsütötte zöld legelőn tölthetik mindennapjaikat. Ez főleg télen fontos, amikor a tehenek még több időt töltenek bezárva.

 

 

A takarmányárak Törökországban is az egekben vannak, ezért is fogalmazódott meg a gazdában, hogy más, alternatív megoldások után néz. A VR-szemüvegek kipróbálása előtt a tehenek klasszikus zenét hallgatva legelésztek. Az Anadolu Aajansi török lapnak nyilatkozva, elmondta: „Oroszországban VR-szemüveget adtak a tehenekre. Úgy döntöttünk, hogy mi is kipróbáljuk a saját vállalkozásunkban. Első lépésként két állatnál próbáltuk ki a szemüvegeket. Azt tapasztaltuk, hogy a VR szemüveggel felszerelt tehenek több és jobb minőségű tejet adnak.

A gazdaságban található tehenek naponta átlagosan 22 liter tejet adnak, a VR-szemüveges tehenek azonban naponta 27 liter tejet is képesek adni."

Fotó: magyarmezogazdasag.hu
A török gazda a 2019-es orosz kísérleteken buzdult fel és az ő VR-szemüvegeit is Oroszországban tesztelték. Mivel az eredmények pozitívnak bizonyultak, ezért Koçak további 10 szemüveget is berendelt, hogy a jövőben még eredményesebben tudjon gazdálkodni.

A tesztelések korai szakaszában az eredmények kétségkívül pozitívak, ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon ez mennyire etikus megoldás a tehenekkel szemben. Vajon megéri-e úgy növelni a tejtermelés hatékonyságát, hogy az állatok önszántukon kívül vannak megfosztva a valóságtól és egy mesterségesen kialakított mátrixban élik életüket.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.