Nem vagyok autódoktor vagy szakértő, nem támogat semelyik márka, pusztán az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeretném megosztani gondolataimat.
Az elmúlt 12 évben betekintést nyertem a kistehergépjármű-átalakítás, autókereskedés témakörébe, jelenleg is 12 autó kezelésével foglalatoskodom. Ez nem nagy szám, de a szükséges rálátáshoz elegendő. A méhészetben, ugyanúgy mint minden más területen, megkerülhetetlen a gépjárművek használata; tudomásul kell vennünk, hogy az életünk szerves részévé vált. Nagyban segíti munkánkat, de csak akkor, ha egy megbízható társra lelünk benne, és nem egy hátráltató, megbízhatatlan koloncra. Teljesen megértem azokat, akik tanácstalanul állnak, ha autóvásárlásra kerül sor.
Nyomasztó kérdések ezek, és csak utólag fog kiderülni, hogy jól döntöttünk-e. Nem kell aggódni, mindig lesz egy rokon, aki emlékeztet majd baklövéseinkre. Visszagondolva, több mint húsz autóm, motorom volt az elmúlt 25 évben, és csak öt-hatra emlékszem vissza szeretettel, a többiről ne is beszéljünk. Volt, amelyiket egy tábla csokiért adtam oda, csak vigyék a szemem elől.
Az autó státuszszimbólum, sokan nézik meg, mivel érkezik tárgyalópartnerük, mivel jár a szomszéd, ezzel együtt felmerül a kérdés: miből telik rá? Sokan e szerint választanak gépjárművet. Más szempont szokott lenni a korábbi tapasztalat. „Emlékszem, apám Volvóját sosem látta szerelő.” „Nagyapámnak egész életében egy autója volt”… stb. Hiba azt feltételezni, hogy azoknak az autóknak bármi közük volna a mostaniakhoz.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az autógyártás mekkora átalakuláson megy keresztül. Miközben megváltozott az életünk – csak gondoljunk bele, mennyire más volt harminc évvel ezelőtt –, megváltoztak fogyasztási, felhasználási szokásaink is. A bennünket, fogyasztókat ellátó gyáróriások és manufaktúrák által előállított termékek milyensége is megváltozott. Miért lenne ez másképp az autókkal kapcsolatban?
Szomorúan jelentem ki: NEM.
Nem hosszú távra gyártják a dolgokat, nem az a cél, hogy a fogyasztók jól járjanak. A profitmaximalizálás a lényeg. Természetesen a méhészek nem így gondolkoznak – igaz, nem is járnak Hawaiira nyaralni.
Egy közgazdász gyorsan levezetné a kedves Olvasónak, hogy a föld jelenlegi népessége okán kell ilyen termékeket gyártani, hiszen rengeteg ember halna éhen, ha nem cserélgetnénk telefonjainkat rendszeresen, készülékeinket sűrűbben…
Míg újabb márkanevek jelennek meg az autópiacon, tényként kell kezelni, hogy pár év múlva pusztán öt autógyártó lesz a világon. Jelenleg tekintsünk az európai piacra, hiszen ez érint minket. Mit jelent mindez? Nem fognak eltűnni a jól megszokott márkák, szükség van rájuk az eladások növeléséhez, a vevőkör megtartásához.
Felhívom a figyelmet, hogy már nem csavarhúzóval, villáskulccsal kezdjük meg egy gépjármű szerelését, hanem laptoppal. Legutóbb egy szoftverfrissítéssel tudtuk 3 literrel csökkenteni a fogyasztásunkat, mindezt egy egyéves kisteherautónál. Ez durva. Nem ehhez vagyunk szokva. Hol vannak már azok a romantikus szombatok, amikor mindenki nekiesett az autójának, takarította, bütykölgette, rádiót szerelt, esetleg a gyújtáson állítgatott? Nos, ezt egy mai autónál elfelejthetjük. Jelenleg sokszor még szerviztapasztalat alapján sem tudnak mit mondani a szakemberek, mert mire megszerzik a szükséges információkat, már változtatnak a rendszeren, esetleg le is cserélik a motortípust.
Hogyan válasszunk autót magunknak? – merül fel a kérdés, ami rögtön még több kérdést szül: Milyen célra fogjuk használni a gépjárművet? Mennyi pénzünk van a vásárlásra? Mennyit tudunk költeni a fenntartásra? Mit szól mindehhez a könyvelőnk? És az asszony?
Teljesen mindegy, hogy a vállalkozásunk számára vagy magáncélra szerzünk autót, az alapok ugyanazok. Kijelenthetjük, hogy nem veszünk francia vagy német márkát, esetleg ide csak japán jöhet. A dolog ennél sokkal bonyolultabb.
Nézzük csak a Toyotát. Legendásan jók az autói, most sincs okuk szégyenkezni, pedig a sportautójuk BMW-motorral van szerelve, a családi és teherautójukban francia szív dobog.
Kérem, higgyék el, ez a piaci szegmens ennél sokkal összetettebb.
Az orruk kialakítása, csomag-összeállítások, egy-egy extra a különbség. Ettől ezek az autók ugyanolyan megbízhatóak, mint a többi. Hasonlóképp van közös pont a Mercedes és a Dacia között is.
Régebben kijelenhettük, hogy mely márkákat nem szabad megvenni, és melyek azok, amelyekkel csak jól járhatunk. Sarkos ez a megállapítás, akkor sem volt teljesen igaz, bár volt alapja. Napjainkban én inkább úgy fogalmaznék, hogy mekkora szerencsével nyúlunk bele egy autóba vásárláskor. Nincs olyan márka, amelyről ne lehetne hajmeresztő történeteket hallani ismerősöktől vagy olvasni a neten.
Sokan, köztük én is, azért választanak új autót, mert elegük lett a használt autók okozta csalódásokból, átverésekből, megbízhatatlanságból. Nem szabad bedőlni annak, hogy ez a kocsi megbízható, mert Németországból hozták. Erre egy példa:
Ugyanakkor sok kereskedést láttam Németországban: egyrészt nem németek vezették azokat, másrészt Európa többi országában is olyan emberek élnek, mint mi, ugyanolyan gondokkal. Már ott sem cserélgetik le a jó autókat még jobbra. Amennyi autó beérkezik Kelet-Európába, nem is valószerű, hogy ennyi jó autó volna Nyugaton, amit el akarnának adni.
Új autó vásárlása esetén a felszereltségek és extrák erdejében könnyen átsiklunk a kiterjesztett garancia jelentőségén. Van olyan vélemény, hogy amelyik gyártó be mer vállalni 7–9 év garanciát, az biztosan tudja, mit csinál, ezért nem is kell megvenni a garanciát, hiszen úgysem lesz semmi baja az autónak. Egyrészt komoly feltételeknek kell megfelelnünk, hogy érvényes legyen a garancia, nem elég csak kifizetni. Másrészt főleg a bonyolult elektronikának köszönhetően, hibalehetőség van bőven.
Mindenkinek a képzeletére bízom, hogy mennyi lett volna a javítás költsége, ha 75 000 forint egy éves olajcsereszerviz és 400 000 forint kilenc évre kiterjeszteni a garanciát. Nekem egyébiránt nem volt motorikus vagy mechanikai gondom az elmúlt években, elektronikai azonban annál inkább.
Amikor autót vásárolunk, fontos odafigyelni a használat során felmerülő egyéb költségekre. Mennyibe fog kerülni a fenntartás? Milyen gyakran kell vinni kötelező szervizre, mennyibe fog kerülni? Nem vagyunk jósok, de a jelenlegi árak arányban lesznek a jövőbeliekkel. Sok szervizben jelentős különbséget tesznek az egyazon márka alá tartozó típusok között is. Kérésünkre az értékesítő ki tud nyomtatni egy „Karbantartási terv” című lapot, amely tartalmazza a kinézett gépjármű kötelező szervizelésének lebontását, futott kilométer és/vagy évek tekintetében. Már forgalomba helyezett autó esetén is meg tudják ezt adni, de kérni fogják hozzá az alvázszámot. Ez támpont lehet, de a technika ördöge úgyis közbeszól.
Az autó önellenőrzése úgy döntött, hogy idő előtt szervizbe kell menni, mert szerinte elhasználódott az olaj. Nem lehet mit tenni, hiszen a hibajelet tárolja az autó, adott esetben korlátozni tudja saját sebességét – szerviz üzemmód –, illetve elveszíthetjük a garanciánkat is.
Jelenleg csak azt tudom tanácsolni, hogy kérdezősködjünk, böngésszük a neten a nevesebb lapokat, járjunk utána a kinézett autónak. Sokmilliós kiadásról beszélünk, amelynek tárgya egy hosszú távra számításba vett eszköz. Nem mindegy, hogy mennyit költünk szervizre, fenntartásra, mennyi lesz a valós átlagfogyasztásunk, mennyi idő alatt térül meg a befektetésünk, milyen szinten fogja nyelni gépjárművünk az adBlue adalékot.
Gondoljunk vissza csak az elmúlt évekre, mely termékekkel kapcsolatban alakítottak ki hasonló helyzetet. Elindult a hisztéria ennek a terméknek a kapcsán is. Véleményem szerint pusztán egy régi receptet vettek elő a gyártók: hogyan emeljünk nagyot az áron úgy, hogy ne legyen közfelháborodás. Ez az adalék minden dízelüzemű gépjárműben ott van, már évek óta. Személygépjárművek, kisteherautók, buszok, tehergépjárművek, mezőgazdasági gépjárművek… Nem lehet megkerülni használatukat, az adBlue használatát pedig uniós előírások tették kötelezővé. A gépjárművek le fognak állni, ha kifogy ez az adalék, ezzel bénítva meg mindennapjainkat. Ezért ha nyerészkedni akarnak ezen a terméken, ha fel akarják hívni a figyelmet, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva bizonyos nagy cégeknek, akkor jelentem, ez sikerült. Pár nap alatt kifogytak a készletek, csak a drágább termékeket lehet jó esetben megvenni, és ki tudja, hová mennek el az árak. Jelenleg mindenki tartalékol, és kifizet minden pénzt, csak biztonságban tudja vállalkozását, mobilitását. Nemsokára helyreáll a rend, bár megfizetjük majd az árát, de örülni fogunk, hogy újra kapható lesz az adBlue. Vajon milyen áron?
Kicsit elkanyarodtam. Az eddigi általánosságok után szeretnék bővebben írni arról, hogy méhészként mely autók tudják megkönnyíteni munkánkat. Speciális felépítés vagy általános felhasználás szerint válasszunk? Legközelebb ezekre a kérdésekre szeretnék rávilágítani, a lehetőségek boncolgatásával.
