Back to top

Megtisztul a Tétényi-fennsík

Együtt megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt otthagyott építési és azóta gyűlő egyéb hulladékoktól a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei - tájékoztatta a közműtársaság csütörtökön az MTI-t.

(illusztráció)
(illusztráció)
A BKM-hez tartozó Főkert kertészeti, valamint FKF hulladékgazdálkodási divízió munkatársai a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területét az évtizedekkel ezelőtt a környezeti és fenntarthatósági szempontok mellőzésével lebontott katonai épületek törmelékeitől szabadítják meg, és visszaadják az őshonos növényvilágnak - közölték.

A fennsíkról mintegy 2700 köbméter illegálisan lerakott építési törmeléket szállítottak az FKF pusztazámori hulladékkezelő központjába, az előírások szerinti laborvizsgálatok után.

Nehezítette a törmelék összegyűjtését, hogy sűrű, tájidegen növényzet nőtte be az évek során. Az is bonyolította a feladatot, hogy a munkát csak a téli időszakban, fagyott talaj esetén kezdhették meg. Emellett a teherautók csak a Főkert szakemberei által kijelölt útvonalon közlekedhettek, hogy megkíméljék a számos, védelem alatt álló növény- és állatfajnak otthont adó élőhelyeket - írták.

A Kamaraerdei út közelében nagy mennyiségű elszórt szemét került elő, amelynek eltávolítása után újabb szeméthalmok jelentek meg - tették hozzá.

A további szemetelés megelőzésére a Főkert munkatársai még az ünnepek előtt kitáblázták a területet. A lakosságot pedig az előírások szerint már korábban tájékoztatták.

A sitt egy része még a területen van, az eltávolítása folytatódik, a munkagépek által használt útvonalak rekultiválásával együtt.

A BKM azt kérte a budapestiektől, hogy segítsenek a környezet megóvásában, és ne helyezzenek el hulladékot nem erre fenntartott területen, mert jogszabályba ütközik, rontja a városképet, elcsúfítja a természetes élőhelyeket, valamint komoly környezetvédelmi, egészségügyi problémát is jelenthet.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.