Back to top

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A tanulmány címe figyelemfelkeltő: „Pollenszerű enzimtartalmú részecskékkel a beporzók szerves foszforészter-mérgezésének megelőzésére”. Hű, ez nagyszerű, mert akkor hamarosan a piretroid-, neonikotinoid-, valamint a keverékekben méhveszélyes gombaölő szerek stb. okozta mérgezés is megelőzhető lesz. Méhekre veszélyes mérgek ellen ellenmérgekkel, milyen egyszerű! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe!

Komolyra fordítva a szót: közismert, hogy a kultúrnövények különféle kártevői ellen növényvédő szerekkel védekeznek.

Mára már bebizonyosodott, hogy ezek mérgező hatása előkelő helyet foglal el azoknak a tényezőknek, stresszfaktoroknak a listáján, amelyek veszélyt jelentenek a beporzókra, köztük a poszméhekre és a mézelő méhre.

A rovarölő szerek egyik fontos csoportját alkotják az úgynevezett szerves foszforészterek, amelyek világviszonylatban az összes rovarölőszer-eladás harmadát jelentik, és erősen mérgezőek a méhekre. (Használatuk az Európai Unióban erősen korlátozott, gyakorlatilag tilos. Az egyik széles körben használt foszforészter hatóanyagot, a klórpirifoszt 2020-ban tiltották be.)

A Minglin Ma vezette kutatócsoport (Cornell University) stratégiája abban állna, hogy a méheket és egyéb beporzókat ellenméreggel kellene méregteleníteni, amelyet be lehetne építeni az eleségükbe. A foszforészterek esetében ez egy foszfo-tri-eszteráz enzim lenne, amely ezeket a mérgeket ártalmatlan összetevőikre képes lebontani.

Az első gond viszont az volt, hogy a méhek savas emésztőrendszere gátolja ezeknek az enzimeknek a működését.

A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével be tudják építeni a bontóenzimeket olyan mikrorészecskékbe, kapszulákba, amelyek mind nagyságra, mind pedig formára nagyon hasonlítanak a virágporszemekre, és a bélben képesek tartósan hatva közömbösíteni a méreganyagot.

A 8 mikrométer átmérőjű részecskék kalcium-karbonátból – mészből – állnak, és zselatin hozzáadásával tartják meg a formájukat. A kalcium-karbonátot a méhek egyrészt könnyen felveszik, másrészt olcsó előállítani a készítményt akár nagy mennyiségben is. Az anyag savlekötő képessége megvédi az enzimet a savas közegtől. Amikor a fölvett virágporból a méh szervezetében felszabadul a rovarölő szer, az áthalad a mikrokapszula pórusain, ahol a foszfo-tri-eszteráz enzim közömbösíti a veszélyes mérget.

A kutatók ötven poszméhből álló kis állományt etettek malationnal, egy méhekre veszélyes foszforészterrel. A rovarölő szerrel és cukorszörppel etetett méhek napokon belül elpusztultak.

A kapszulázott ellenméreggel és a méreggel párhuzamosan etetett csoportban viszont életben maradtak.

A vezető kutató szerint az ellenméreggel készített mikrokapszulákat könnyen be lehetne etetni, és ezáltal megelőzni a mérgezést vagy megvédeni akár a méhcsaládokat is.

„Be lehet keverni akármibe, amivel a méheket etetik, pollenpogácsába, folyékony szirupba, és mintegy takarmány-kiegészítőt lehet használni” – nyilatkozta a kutató. Munkatársaival a termék forgalmazására már céget is alapítottak Beemunity néven.

Közben az ismert „méhvédő” brit ökológus, Dave Goulson is megszólalt, és kétségeit fejezte ki afelől, hogy a módszer beválhat, és elterjedhet a mézelő méhek és különösen a poszméhek esetében. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szabadon élő méhekhez és egyéb beporzókhoz el lehetne juttatni ezeket a kapszulákat” – mondta. Hozzátette továbbá, hogy

az ellenmérgek rendelkezésre állása bocsánatos bűnné tenné a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát, és megengedőbbé tenné a hatóságokat is a malation és más kémiai szerek engedélyezésénél, amelyek erősen mérgezőek az élő szervezetekre, beleértve az embert is.

Napjainkban az alacsony dózisú, halálos adag alatti, úgynevezett szubletális méreghatások felderítése, szabályozása van már napirenden. Jobban meg kell ismernünk a méhek immunrendszerére, a fiasítás életképességére, az anya petézőképességére stb. gyakorolt mérgező hatásokat.

Megjegyezzük: a tengerentúlon szabadalmaztatták már azt a módszert is, amely génszerkesztéssel növényvédő szereknek ellenálló méheket (génmódosított méhek) hozott volna létre.

Azaz nyugodtan lehetne használni méhekre veszélyes méreganyagokat, mert a génmódosított méhek nem pusztulnának. És a többi élőlény? És az emberiség…?

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.