Back to top

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

A tanulmány címe figyelemfelkeltő: „Pollenszerű enzimtartalmú részecskékkel a beporzók szerves foszforészter-mérgezésének megelőzésére”. Hű, ez nagyszerű, mert akkor hamarosan a piretroid-, neonikotinoid-, valamint a keverékekben méhveszélyes gombaölő szerek stb. okozta mérgezés is megelőzhető lesz. Méhekre veszélyes mérgek ellen ellenmérgekkel, milyen egyszerű! Hogy ez eddig senkinek sem jutott eszébe!

Komolyra fordítva a szót: közismert, hogy a kultúrnövények különféle kártevői ellen növényvédő szerekkel védekeznek.

Mára már bebizonyosodott, hogy ezek mérgező hatása előkelő helyet foglal el azoknak a tényezőknek, stresszfaktoroknak a listáján, amelyek veszélyt jelentenek a beporzókra, köztük a poszméhekre és a mézelő méhre.

A rovarölő szerek egyik fontos csoportját alkotják az úgynevezett szerves foszforészterek, amelyek világviszonylatban az összes rovarölőszer-eladás harmadát jelentik, és erősen mérgezőek a méhekre. (Használatuk az Európai Unióban erősen korlátozott, gyakorlatilag tilos. Az egyik széles körben használt foszforészter hatóanyagot, a klórpirifoszt 2020-ban tiltották be.)

A Minglin Ma vezette kutatócsoport (Cornell University) stratégiája abban állna, hogy a méheket és egyéb beporzókat ellenméreggel kellene méregteleníteni, amelyet be lehetne építeni az eleségükbe. A foszforészterek esetében ez egy foszfo-tri-eszteráz enzim lenne, amely ezeket a mérgeket ártalmatlan összetevőikre képes lebontani.

Az első gond viszont az volt, hogy a méhek savas emésztőrendszere gátolja ezeknek az enzimeknek a működését.

A kutatók kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével be tudják építeni a bontóenzimeket olyan mikrorészecskékbe, kapszulákba, amelyek mind nagyságra, mind pedig formára nagyon hasonlítanak a virágporszemekre, és a bélben képesek tartósan hatva közömbösíteni a méreganyagot.

A 8 mikrométer átmérőjű részecskék kalcium-karbonátból – mészből – állnak, és zselatin hozzáadásával tartják meg a formájukat. A kalcium-karbonátot a méhek egyrészt könnyen felveszik, másrészt olcsó előállítani a készítményt akár nagy mennyiségben is. Az anyag savlekötő képessége megvédi az enzimet a savas közegtől. Amikor a fölvett virágporból a méh szervezetében felszabadul a rovarölő szer, az áthalad a mikrokapszula pórusain, ahol a foszfo-tri-eszteráz enzim közömbösíti a veszélyes mérget.

A kutatók ötven poszméhből álló kis állományt etettek malationnal, egy méhekre veszélyes foszforészterrel. A rovarölő szerrel és cukorszörppel etetett méhek napokon belül elpusztultak.

A kapszulázott ellenméreggel és a méreggel párhuzamosan etetett csoportban viszont életben maradtak.

A vezető kutató szerint az ellenméreggel készített mikrokapszulákat könnyen be lehetne etetni, és ezáltal megelőzni a mérgezést vagy megvédeni akár a méhcsaládokat is.

„Be lehet keverni akármibe, amivel a méheket etetik, pollenpogácsába, folyékony szirupba, és mintegy takarmány-kiegészítőt lehet használni” – nyilatkozta a kutató. Munkatársaival a termék forgalmazására már céget is alapítottak Beemunity néven.

Közben az ismert „méhvédő” brit ökológus, Dave Goulson is megszólalt, és kétségeit fejezte ki afelől, hogy a módszer beválhat, és elterjedhet a mézelő méhek és különösen a poszméhek esetében. „Nehezen tudom elképzelni, hogy a szabadon élő méhekhez és egyéb beporzókhoz el lehetne juttatni ezeket a kapszulákat” – mondta. Hozzátette továbbá, hogy

az ellenmérgek rendelkezésre állása bocsánatos bűnné tenné a méhekre veszélyes növényvédő szerek használatát, és megengedőbbé tenné a hatóságokat is a malation és más kémiai szerek engedélyezésénél, amelyek erősen mérgezőek az élő szervezetekre, beleértve az embert is.

Napjainkban az alacsony dózisú, halálos adag alatti, úgynevezett szubletális méreghatások felderítése, szabályozása van már napirenden. Jobban meg kell ismernünk a méhek immunrendszerére, a fiasítás életképességére, az anya petézőképességére stb. gyakorolt mérgező hatásokat.

Megjegyezzük: a tengerentúlon szabadalmaztatták már azt a módszert is, amely génszerkesztéssel növényvédő szereknek ellenálló méheket (génmódosított méhek) hozott volna létre.

Azaz nyugodtan lehetne használni méhekre veszélyes méreganyagokat, mert a génmódosított méhek nem pusztulnának. És a többi élőlény? És az emberiség…?

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Dinnyebólé mézzel, pezsgővel, nem csak kánikula idején

Meleg van! Mit meleg, forróság! Jól esik hát az árnyékban, a parton, vagy csak otthon a kertben, a nappaliban egy kis jeges italozás, desszertezés. A bólé egyik előnye, hogy italnak és akár desszertnek is tekinthetjük.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.

Biostimulátorok búzában

A mai gazdasági körülmények között még nagyobb jelentőségű, hogy milyen vetőmag kerül a földbe, mondták egybehangzóan az Isterra Magyarország Kft. és a UPL Hungary Kft. szakemberei Tarcsapusztán, a Szentlőrinci Szolanum Kft. szántóján rendezett bemutatón.

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.