youtube://v/aOUudVqCSKY
Monitoring drónnal nagy felbontású képeket készíthetünk, amelyekből számos hasznos információt megtudhatunk a felvételek kiértékelésével.
A repülési útvonal megtervezését követően a drón önállóan végzi a rögzített útvonalon történő repülést, a fel- és leszállást is képes segítség nélkül elvégezni. A pilóta feladata, hogy folyamatosan felügyelje a drónt, illetve annak környezetét, és szükség estén megszakítsa a repülést, vagy módosítsa a repülési útvonaltervet. Az időszakosan feltérképezett területről nagy felbontású ortofotókat kapunk, ami a precíziós gazdálkodás alapjának tekinthető.
Kárfelmérésben is hasznosak lehetnek ezek az eszközök a beépített szenzoroknak köszönhetően – vad-, vihar-, természeti károk mértéke is megállapítható használatával egy adott területen. Emellett környezeti állapotértékelést is végezhetünk drónnal: a terület letérképezésével folyamatosan nyomon követhetjük a teljes biomassza egészségének alakulását, de akár növényvegetáció (NDVI – Normalized difference vegetation index) elemzésére is alkalmazhatók.
Megelőzhetjük a fertőzések elterjedését, detektálhatjuk a kártevőket, valamint a tápanyag-ellátottság mértékét is kiértékelhetjük. Továbbá monitorozhatjuk az érési folyamatokat és termésbecslést végezhetünk ezekkel az eszközökkel.
A monitorozás mellett kísérleti jelleggel permetezhetünk is drónnal, ami azonban jelenleg külön engedélyhez kötött. Növényvédelmi kísérleti engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal adhat ki. A robosztus tartállyal felszerelt permetező drón képes a munka hatékonyságát foltkezelés révén jelentősen megnövelni, a taposási károkat – főként a forgókban – nullára csökkenteni.
A drónok használata engedélyköteles, amelynek beszerezése először az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kérvényezhető nyilvántartásba vétellel és üzembentartó regisztrációval. Majd a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-nél szerezhető meg a távpilóta képesítés. Végül az eseti légtérhasználatra a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály jóváhagyása szükséges. |
A 2020-ban megalakult Alpha Drones Kft. csapata nemzetközi tapasztalattal bíró, profi oktatóktól sajátították el a drónvezetés fortélyait és technikai hátterét.
Szakértelmükkel több ágazatban is tudják hasznosítani tudásukat, ezáltal az építőipar, a bányászat, a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás munkafolyamatait is egyaránt lerövidítik.
Az eszközök forgalmazása mellett több szolgáltatást is nyújtanak, hogy az érdeklődők mélyebb ismereteket szerezhessenek a drónokról.
– Jelenleg monitoring drónok közül az YUNEEC, DJI és Aerialtronics termékeit, a permetezésre szolgáló eszközök közül pedig a Drone Volt Herkules és a DJI Agras gépeit forgalmazzuk – mondta Liszkay Péter, a cég ügyvezetője, aki egy teszt erejéig bemutatta lapunknak Kozárdon az YUNEEC H520E RTK monitoring drónt, aminek legnagyobb előnye, hogy moduláris eszköz, vagyis különféle payload-okat lehet rá felcsatlakoztatni.
– Ezek közül kiemelendő az RGB kamera, amivel ortomozaik-felvételeket készíthetünk egy adott kultúráról; a multispektrális kamerával a növények vegetációját lehet ellenőrizni – egy NDVI indexszel folyamatosan tudjuk követni a növények fejlődését és szükségleteit, így differenciált tápanyag-kijuttatást végezhetünk az adott növény fejlettségi szakaszához mérten; míg egy felcsatlakoztatható hőkamera segítségével további ajtók tárulnak fel előttünk – vallja a szakember.
A mezőgazdaságban a növényállomány ellenőrzésében van jelentősége, a hőkamera segítségével a kórokozók megjelenését lehet időben észrevenni.
A hőkamerás drón az extrém szélsőséges időjárástól eltekintve bármikor használható. A törvénybe iktatott magasság szerint 120 méter magasan repülhetünk vele, ezen távolságon belül a kisebb tárgyak, élőlények nehezebben kivehetők, azonosíthatók, de a drónnal lejjebb ereszkedve ez a probléma is kiküszöbölhető.
– A YUNEEC H520E RTK monitoring drón számos ágazatban szereplő munkáját megkönnyíti. A vad felderítése sok időt vehet igénye egy cserkelés során, azonban a drónnal való hőkamerás felvételezéssel jelentősen lecsökkenthetjük a cserkelési időtartamot. Vadszámlálásban is sokkal pontosabb eredményt kapunk, mint a klasszikus értelemben vett állománybecslés során.
Mindezt csak megerősíteni tudta Hajas Péter Pál kozárdi mező- és vadgazdálkodó, aki földjein és a vadásztársaság területén szintén drónt alkalmaz.
– Vadászat, vadbiológia és a természetvédelem területén is hasznosak lehetnek ezek az eszközök. Ha például egy hiperspektrális kamerát csatlakoztatunk a drónra, akkor egy felszínborítási térképet készíthetünk, míg dual kamerával a repülési útvonalak mentén vadállománybecslési feladatokat végezhetünk igen nagy hatékonysággal. Hőkamerával éjjel a detektálás sokkal pontosabb, napközben pedig az RGB kamerával lehet a felismerést pontossá tenni, hiszen más a felbontása ezeknek az eszközöknek.
Természetvédelmi oldalról, mondjuk túzokvédelmi program kapcsán, a fészkek felderítésében játszhat a drón nagy szerepet, így megállapítható, hol kell kaszálatlan területet hagyni – ismerteti Hajas Péter Pál.
Vadállomány-felmérés esetében a sávos vagy vonal transzekt, illetve a pont transzekt felmérések is kiválthatók légi vonal transzekt felmérésekkel.
Nem utolsósorban ezzel az eljárással az adatállomány nagy mennyiségben eltárolható és könnyebben kielemezhető.
– A vadásztársaságok számára is ajánlott a drónok alkalmazása szolgáltatás igénybevételével, hiszen képzett pilótára és térinformatikai szakemberre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő hatékonysággal kihasználhassuk ezeknek az eszközöknek a tulajdonságait – teszi hozzá.
Drón a vadállománybecslés mellett a vadkárelhárítási időszakban (mikor a nagyvad mezőgazdasági területre húzódik) is eredményesen használható, ugyanis az adott területen gyorsan felmérhető, hova jár a vad rendszeresen, így a hivatásos vadászoknak is könnyebb a dolguk, növelve a vadkárelhárítói tevékenység eredményességét.
De a vaddisznóállomány apasztásában is a segítségünkre lehet az eszköz azzal, hogy a légi felvételekkel letérképezzük a kondák helyét.
Ezzel az afrikai sertéspestis elleni védekezést segítjük, csökkentve vele a fertőzések esélyét.
„Hazánk egyik legemblematikusabb madara, a szürke fogoly csapatai a nyílt szántón éjszakáznak. Ilyenkor hőkamerás felvételekkel meg lehet találni a csapatok helyét, megfelelő távolságból a csapat létszámát is. Európában már több mint 15 éve végeznek ilyen jellegű fogolypopuláció-felméréseket; a felvételek alapján a madarak éjszakázó helyeit térképhelyesen lehet rögzíteni, így utóellenőrzést is végezhetünk. Akár a fészkek helyét is felderíthetjük, ahol fészekmentés céljából elmaradhat a kaszálás, ami napjainkban kifejezetten fontos, hiszen a hazai fogolyállomány 99 százaléka veszett el az elmúlt több mint fél évszázad alatt” – mondja Hajas Péter Pál, akinek eltökélt célja a szürke fogoly természetes állományának védelme, élőhelyeinek megőrzése és bővítése. |