Back to top

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület.

Az elmúlt 10 évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat.

Fotó: MTI - Ujvári Sándor
A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát – emelte ki Nagy István.

A miniszter a hortobágyi nemzeti parkkal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. Hozzátette, az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a Tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota.

Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke, vagy számos vízimadárfaj állományainak megőrzését.

Ezáltal nem csak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az itt élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket – fejtette ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok mint például a magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45% feletti növekedést jelent.

 

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb emlősöket fertőzött a madárinfluenza

Az Egyesült Királyságban 66 emlőst tesztelt az elharapódzó járvány közepette. A cél az volt, hogy megtudják, mekkora eséllyel "ugrik át" a vírus a madarakról az emlősökre, vagy akár az emberre is.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.