Akik látnak benne jövőt

Ágazati szakemberek szerint egy sikeres kertészetben nagyobb eséllyel veszi át a stafétabotot a család valamelyik fiatal tagja. A döcögő vállalkozás viszont se a családtagokat, se a vevőket nem vonzza.

Nem mindig sikertörténet

A legutóbbi KSH-felmérés szerint a gazdálkodók körülbelül 30%-a 65 év feletti, nyugdíjas korú, míg a 35 év alattiak aránya mindössze 6%, a fennmaradó 64% tekinthető rutinos, de még aktív korú gazdálkodónak. Az arányok közel sem ideálisak, hiszen a nyugdíjas korú gazdálkodók előbb-utóbb felhagynak a tevékenységükkel, és nagyon kevés az utánpótlás. A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan, a vizsgált hároméves időszakban összesen 20%-kal apadt az 55-64 éves gazdálkodók száma, tehát ebből a korosztályból sokan úgy hagyják abba a termelést, hogy senki nem folytatja helyettük.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladta a 3%-ot, emellett a középfokú végzettségűeké 10% körülire nőtt, ám a gazdálkodók több mint háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalataira támaszkodik.

A helyzeten sokat javít, hogy a vetőmag-, növényvédőszer-, valamint tápanyag-forgalmazó cégek komoly edukációs tevékenységet folytatnak, ami ellensúlyozza a szakirányú végzettség hiányát a gyakorlatban. Emellett egyes feldolgozó cégek is segítik termelőiket technológiai kérdésekben is, hiszen a minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű termés a gazdálkodónak és a feldolgozónak egyaránt érdeke.

A lapunknak nyilatkozó korábbi nyertes fiatal gazda pályázó elmondta, hogy közel hárommillió forint visszafizetésére kötelezték, és a gazdaság átadóját is kizárták a pályázatból a hazai rendhagyó jogi viszonyok miatt. A pályázatban az szerepelt, hogy az átadó rendelkezzen saját gazdasággal, de az nem volt benne, hogy az saját tulajdonú földterületen legyen, így aki „csak” haszonélvezőként volt bejegyezve, az sokat bukott – annak ellenére, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlatilag erősebb, mint a tulajdonjog. Egy ilyen büntetés után visszaesik a gazdálkodás iránti kedv, tette hozzá a korábbi pályázati „nyertes”.

Vannak kivételek

Mindenki jól jár azzal, hogy az Univer Product Zrt. termeltetési szerződéseket köt a gazdákkal, hangsúlyozta Ágoston Béla, a kecskeméti feldolgozó nyers­anyag­beszerzési igazgatója.

Ennek a biztonságot jelentő rendszernek köszönhetően az Univer termelőinek kötelékében fiatal gazdálkodók is vannak: együtt dolgoznak a családjukkal, vagy az örökölt mellé még további vásárolt földeken termesztenek zöldséget.

Vegyes gazdaság

Sáringer Antal és fia, Attila körülbelül 500 hektáron gazdálkodnak Kecskemét-Borbáspusztán, őstermelők családi gazdasága formában. Intenzív technológiával 100-120 hektáron foglalkoznak szántóföldi zöldségekkel, a többi területen gabonát vetnek. Tavaly 25 hektáron paradicsomot, 8 hektáron paprikát, 36 hektáron pedig frisspiaci csemegekukoricát termesztettek fátyolfóliás takarással. Ezek mellett volt még 3 hektár áttelelő hagyma és 8 hektár tök is, amit ugyancsak intenzív technológiával műveltek.

Nehéz volt sokféle növényt termeszteni és mindet jól csinálni, de a svájci frank alapú hitel miatt igyekezni kellett. A hitel már leketyegett, így csökkent a „nyomás”, és ennyi idő alatt az is kiderült, hogy mit tudnak a legeredményesebben, leggazdaságosabban termeszteni. Ezek a kultúrák maradtak meg, mondta Sáringer Attila.

A nemzedékváltás Sáringeréknél jól sikerült, Attila gyerekkorától segít apjának a kertészetben. Nehéz út vezetett addig, amíg a jelenlegi színvonalra fejlesztették a kertészetet, és a gazdálkodáshoz ma már a saját földek jelentik a stabil alapot. Sáringer Antal mezőgazdasági gépészként kezdte, egy téeszben végigjárta a ranglétrát: volt traktoros, raktáros, árubeszerző, brigádvezető, művezető, agronómus, ágazatvezető. A végén már 600 embert irányított, tehát kellő tapasztalattal, rálátással rendelkezett, és mivel szorgalma is volt, úgy döntött, hogy saját lábára áll.

A korábbi faiskola helyén eleinte kisebb területeket béreltek, így amikor egyben eladóvá vált az egész majorság – amit előtte egy befektető vásárolt meg –, Sáringerék vevői pozícióba kerültek.

Pontos tervezés, munka

Az Univernek termesztett zöldségeket a feldolgozó igényei szerint szakaszolják. Ágoston Béla kiemelte, hogy a Sáringer gazdaságban művészi szintre emelték a zöldségek helyrevetési technikáját, ami tükröződött az eredményeken.

Mára elsősorban a megfelelő gyomirtás érdekében álltak át nagyobb részt a palántázásra. A magról vetett állományokban ugyanis a kultúrnövénnyel általában egyszerre kelnek a gyomok, ezért nehéz ellenük védekezni. Tavaly először saját géppel ültették a paradicsomot, korábban erre igénybe vették az Univertől bérelhető palántázót.

Naponként 2-3 hektár paradicsom ültethető el, és betakarításkor is ennyivel lehet végezni egy nap, amennyiben az időjárás nem szól közbe. A paradicsomot és a paprikát ötéves vetésforgóban termesztik. Könnyen áttelepíthető dobokkal öntöznek. A jelenleg működő tíz kút vízhozama annak ellenére szűkös, hogy 30-40 méter mélyek, ezért is jól jönne a közösségi öntözésfejlesztés. Az öntözési kapacitásuk napi 10-15 hektár a vízadagtól függően, de egy nyertes pályázatnak köszönhetően hamarosan lineárokkal is bővül az öntözési géppark. A területek elég szabdaltak, de ez nem baj, mert vetőmagtermesztéssel is foglalkoznak, ahol fontos az izolációs távolságok tartása.

Egész évben

A megtermelt zöldségekből az Univeren kívül kerül a hazai Aldi, Lidl, Auchan áruházakba, és külföldre is, Szlovákiába és Romániába. Az Univernek termesztett paprika és paradicsom esetén nagy előny a biztos piac, az előre ismert ár és a pontos fizetés. Ennek köszönhető az is, hogy az Univernek már 41. éve szállítanak be fűszerpaprikát.

A fűszerpaprikánál ugyancsak nagyon figyelni kell a szedésre, de ennél a kultúránál elsősorban a nagy kézimunkaerő-igény miatt, mondta Sáringer Attila. A termelő kiemelte, hogy náluk folyamatosan van munka, télen is, ezért könnyebben megtarthatók a dolgozók.

A sokféle növénykultúra is hozzájárul ahhoz, hogy az év minden szakában tudjanak munkát adni, mondta Ágoston Béla. A kertészetben a családtagokon kívül tíz állandó alkalmazott dolgozik, és egy tizenöt fős erdélyi brigád is egész évben jelen van a termelésben, munkacsúcsokkor pedig akár ötven főre is bővül az állomány. A terület kiváló adottságai, a szakértelem és a konzervgyár közelsége is segítette a jó kapcsolat kiépítését az Univer és a Sáringer kertészet között.

Kereskedelemről termelésre váltott

Sáringeréktől nem messze gazdálkodnak Kovács Istvánék. Az állattenyésztő agrármérnök néhány évet dolgozott eredeti szakmájában, és bár szerette, felhagyott vele, mert az szerinte rabság a növénytermesztéshez képest. Azt követően bő egy évtizedig műtrágya-kereskedelemmel foglalkozott. Édesapja halála után vette át a családi gazdaságot, sajnálta volna a területet bérbe adni, ezért kiépítette az öntözőrendszert, gépesített. Felesége, Réka növényorvos.

Előtte soha nem termesztett paradicsomot, de a feldolgozóval való egyeztetés után tíz hektárral belevágott. A kertészkedést tehát biztos felvásárlási alapokra építve kezdte, és azóta évről évre bővül a termelt fajok száma. Három éve a hagymatermesztésbe is belefogott, tavaly pedig a kápia és a pritaminpaprika volt az újdonság.

Kovács István a tormán és fokhagymán kívül az Univer teljes alapanyag-választékát termeli. Ötven hektáron gazdálkodik, aminek a felén az Univernek termel zöldségeket: 6 hektáron paradicsomot, 4 hektáron fűszerpaprikát, 3 hektáron pritaminpaprikát, továbbá kápiája és hagymája is van. A zöldségfajok évenkénti összetétele és a termőterület nagysága függ a vetésforgótól, valamint az előző szezon élményeitől és az új ajánlattól is, mondta a gazdálkodó.

Igény szerint

Négy kútból öntöz búvárszivattyúkkal. 400 méteresek a táblák, egy behúzással 50 méterrel számolva két hektárt tud megöntözni. Kelesztő öntözéskor 2 perc/méter, később 3 perc/méter sebességgel húzzák az öntözőt, majd amikor már több víz kell a növényeknek, mert nagyobb a lomb és melegebb az idő, 4-5 perc/méter értékig csökken a sebesség.

A bakhátas paprikánál tenziométerek jelzik, mikor kell öntözni. A víz leszivárgása közvetlen összefüggésben áll a talaj tenziójával, hiszen a nedvesebb részből áramlik a szárazabb felé. A talajnedvesség nagy része alacsony tenzió mellett szivárog a mélyebb rétegekbe, melyet csak tenziométerekkel lehet közvetlenül és pontosan mérni. A talajnedvesség és a tenziométerben található víz a vízáteresztő porózus kerámián keresztül kapcsolatban van egymással. A talajoldat tenziója így közvetlenül átadódik a nyomástávadó szenzorra, mely ennek megfelelő nagyságú jelet küld. E készülék a talajnedvességet és a szíváserőt méri. 80-100 körüli értéknél már öntözni kell, de 30 alá sem mehet az érték, mert az túl sok vizet jelez, és ekkor a levegőtlenségtől elsárgulhat a paprika.

Megéri gépesíteni

Az első évben harminc ember szedte három héten keresztül az öthektárnyi hagymát, ami igen sokba került. Annak az összegnek a másfélszereséért megvette a szedőgépet, így most két traktoros plusz egy ember három nap alatt végez a hagyma betakarításával.

A paradicsomot eleinte az Univer paradicsomkombájnjával takarították be, aztán több termelő vett ilyen gépet, és egymás közt megegyeznek a sorrendben. A paprikákat pedig a pótkocsiról 14 méterre kinyúló szállítószalagra szedik. A csepegtető öntözés és a talajtakaró fólia nagy előnye, hogy tiszta, kevésbé nyomódott paprika kerül a kocsira, amit már ott két ember előválogat. Legalább három szedés van, a termés egy része frisspiacra megy, a többit feldolgozza az Univer.

Paprika bakhátban

A paprikát (Kárpát és Dinamit fajták) tavaly május 4–6. között ültették a fekete fóliával takart bakhátakba, és kezdetben fátyolfóliával védték a hidegtől. Ez nemcsak magasabb hőmérsékletet tart, de növényvédelmi szempontból is előnyös. A fátyolt tartó bordázat azonban annak lekerülése után is a bakhátak felett marad, akkortól támrendszerként funkcionál.

A bakhát szélein kapálnak. Gyomszabályozásra addig van szükség, míg a paprika lombja le nem árnyékolja a területet.

A kápiatöveken tavasszal kevéssel az ültetés után már 30 bimbót számolt Kovács István. Fekete fóliás bakháton sokkal méretesebbre nőnek a növények, mint anélkül. Az öntözést csepegtető rendszerrel oldják meg.

Eleinte a paprikának vissza kell fogni a virágzását, hogy legyen elég takarólevél. Azok nélkül megég a termés, ami elsősorban a frisspiaci értékesítésnél nagy gond, de a feldolgozónak szánt paprika szeletelését is lassítja, ha ki kell vágni a hibákat, magyarázta Kovács István. Az Univer segítségével a szeletelés gépesítése is tervben van.

Tovább fejlesztene

Kovács István rendszeresen pályázik, legutóbb magágy-előkészítőre és légzsákos permetezőgépre adott be pályázatot. Utóbbi nem olcsó, de nagy előnye, hogy megforgatja a leveleket, így a fonákon is jobb a szerborítottság.

A hagymára már rágépesített, a paradicsomot pedig szereti, és ez volt, amivel indult, így ezekkel nem hagyna fel. A fűszerpaprikának nagy a munkaerőigénye, de amikor valamelyik növénynek rossz éve volt, akkor mindig ez hozta egyenesbe gazdaságilag az évet. Amíg a szedése kifizetődő, addig termelni akarja. Betakarításkor nem is a mennyiért a gond, hanem hogy jön-e elegendő, megfelelő minőségben dolgozó ember.

Nagy segítség, hogy az Univer állja a vetőmag és a palánta költségét azzal, hogy termelési előleget fizet, ami gyakorlatilag bármilyen inputanyagra költhető. A paradicsomnak a bekerülési költsége milliós nagyságrendű hektáronként, ezért is kedvező, hogy ezt nem teljes egészében a termelőnek kell megelőlegeznie, említette Kovács István.