Back to top

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Ágazati szakemberek szerint egy sikeres kertészetben nagyobb eséllyel veszi át a stafétabotot a család valamelyik fiatal tagja. A döcögő vállalkozás viszont se a családtagokat, se a vevőket nem vonzza.

Nem mindig sikertörténet

A legutóbbi KSH-felmérés szerint a gazdálkodók körülbelül 30%-a 65 év feletti, nyugdíjas korú, míg a 35 év alattiak aránya mindössze 6%, a fennmaradó 64% tekinthető rutinos, de még aktív korú gazdálkodónak. Az arányok közel sem ideálisak, hiszen a nyugdíjas korú gazdálkodók előbb-utóbb felhagynak a tevékenységükkel, és nagyon kevés az utánpótlás. A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan, a vizsgált hároméves időszakban összesen 20%-kal apadt az 55-64 éves gazdálkodók száma, tehát ebből a korosztályból sokan úgy hagyják abba a termelést, hogy senki nem folytatja helyettük.

A KSH-felmérés szerint a gazdálkodók mezőgazdasági végzettség szerinti összetétele javult.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladta a 3%-ot, emellett a középfokú végzettségűeké 10% körülire nőtt, ám a gazdálkodók több mint háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalataira támaszkodik.

Ágoston Béla és Sáringer Attila tavaly a géppel ültetett paradicsomtáblában
Ágoston Béla és Sáringer Attila tavaly a géppel ültetett paradicsomtáblában

A helyzeten sokat javít, hogy a vetőmag-, növényvédőszer-, valamint tápanyag-forgalmazó cégek komoly edukációs tevékenységet folytatnak, ami ellensúlyozza a szakirányú végzettség hiányát a gyakorlatban. Emellett egyes feldolgozó cégek is segítik termelőiket technológiai kérdésekben is, hiszen a minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű termés a gazdálkodónak és a feldolgozónak egyaránt érdeke.

A fiatal gazda pályázathoz kapcsolódó gazdaságátadás-átvétel sem volt minden résztvevő számára sikertörténet.

A lapunknak nyilatkozó korábbi nyertes fiatal gazda pályázó elmondta, hogy közel hárommillió forint visszafizetésére kötelezték, és a gazdaság átadóját is kizárták a pályázatból a hazai rendhagyó jogi viszonyok miatt. A pályázatban az szerepelt, hogy az átadó rendelkezzen saját gazdasággal, de az nem volt benne, hogy az saját tulajdonú földterületen legyen, így aki „csak” haszonélvezőként volt bejegyezve, az sokat bukott – annak ellenére, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlatilag erősebb, mint a tulajdonjog. Egy ilyen büntetés után visszaesik a gazdálkodás iránti kedv, tette hozzá a korábbi pályázati „nyertes”.

Vannak kivételek

Mindenki jól jár azzal, hogy az Univer Product Zrt. termeltetési szerződéseket köt a gazdákkal, hangsúlyozta Ágoston Béla, a kecskeméti feldolgozó nyers­anyag­beszerzési igazgatója.

Az üzem megkapja a számára szükséges mennyiségű és minőségű alapanyagot, a termelők pedig biztosak lehetnek benne, hogy a megtermesztett zöldséget a szerződésben rögzített feltételekkel megvásárolja a vállalat.

A paradicsomállomány gyommentesen tartása lényeges technológiai elem
A paradicsomállomány gyommentesen tartása lényeges technológiai elem
Ennek a biztonságot jelentő rendszernek köszönhetően az Univer termelőinek kötelékében fiatal gazdálkodók is vannak: együtt dolgoznak a családjukkal, vagy az örökölt mellé még további vásárolt földeken termesztenek zöldséget.

Vegyes gazdaság

Sáringer Antal és fia, Attila körülbelül 500 hektáron gazdálkodnak Kecskemét-Borbáspusztán, őstermelők családi gazdasága formában. Intenzív technológiával 100-120 hektáron foglalkoznak szántóföldi zöldségekkel, a többi területen gabonát vetnek. Tavaly 25 hektáron paradicsomot, 8 hektáron paprikát, 36 hektáron pedig frisspiaci csemegekukoricát termesztettek fátyolfóliás takarással. Ezek mellett volt még 3 hektár áttelelő hagyma és 8 hektár tök is, amit ugyancsak intenzív technológiával műveltek.

Munkájuk egyszerűsítése érdekében a korábbi 28-féle növény helyett már „csak” 13 fajjal foglalkoznak, a vetésforgók tartásához azonban szükség van legalább ennyi kultúrára.

Nehéz volt sokféle növényt termeszteni és mindet jól csinálni, de a svájci frank alapú hitel miatt igyekezni kellett. A hitel már leketyegett, így csökkent a „nyomás”, és ennyi idő alatt az is kiderült, hogy mit tudnak a legeredményesebben, leggazdaságosabban termeszteni. Ezek a kultúrák maradtak meg, mondta Sáringer Attila.

A nemzedékváltás Sáringeréknél jól sikerült, Attila gyerekkorától segít apjának a kertészetben. Nehéz út vezetett addig, amíg a jelenlegi színvonalra fejlesztették a kertészetet, és a gazdálkodáshoz ma már a saját földek jelentik a stabil alapot. Sáringer Antal mezőgazdasági gépészként kezdte, egy téeszben végigjárta a ranglétrát: volt traktoros, raktáros, árubeszerző, brigádvezető, művezető, agronómus, ágazatvezető. A végén már 600 embert irányított, tehát kellő tapasztalattal, rálátással rendelkezett, és mivel szorgalma is volt, úgy döntött, hogy saját lábára áll.

A dobos öntözést lineárokkal bővíti a borbási termelő
A dobos öntözést lineárokkal bővíti a borbási termelő
A korábbi faiskola helyén eleinte kisebb területeket béreltek, így amikor egyben eladóvá vált az egész majorság – amit előtte egy befektető vásárolt meg –, Sáringerék vevői pozícióba kerültek.

Pontos tervezés, munka

Az Univernek termesztett zöldségeket a feldolgozó igényei szerint szakaszolják. Ágoston Béla kiemelte, hogy a Sáringer gazdaságban művészi szintre emelték a zöldségek helyrevetési technikáját, ami tükröződött az eredményeken.

A káposztaféléket, kínai kelt a termelők többsége már palántázta, amíg náluk sokáig helyrevetéssel is sikeresen termesztették a szakmai tudásuknak és a műszaki felszereltségüknek (pl. kelesztő öntözés) köszönhetően.

Mára elsősorban a megfelelő gyomirtás érdekében álltak át nagyobb részt a palántázásra. A magról vetett állományokban ugyanis a kultúrnövénnyel általában egyszerre kelnek a gyomok, ezért nehéz ellenük védekezni. Tavaly először saját géppel ültették a paradicsomot, korábban erre igénybe vették az Univertől bérelhető palántázót.

Naponként 2-3 hektár paradicsom ültethető el, és betakarításkor is ennyivel lehet végezni egy nap, amennyiben az időjárás nem szól közbe. A paradicsomot és a paprikát ötéves vetésforgóban termesztik. Könnyen áttelepíthető dobokkal öntöznek. A jelenleg működő tíz kút vízhozama annak ellenére szűkös, hogy 30-40 méter mélyek, ezért is jól jönne a közösségi öntözésfejlesztés. Az öntözési kapacitásuk napi 10-15 hektár a vízadagtól függően, de egy nyertes pályázatnak köszönhetően hamarosan lineárokkal is bővül az öntözési géppark. A területek elég szabdaltak, de ez nem baj, mert vetőmagtermesztéssel is foglalkoznak, ahol fontos az izolációs távolságok tartása.

A pontos tápoldatozás és öntözés nélkülözhetetlen a gazdaságos termesztéshez
A pontos tápoldatozás és öntözés nélkülözhetetlen a gazdaságos termesztéshez

Egész évben

A megtermelt zöldségekből az Univeren kívül kerül a hazai Aldi, Lidl, Auchan áruházakba, és külföldre is, Szlovákiába és Romániába. Az Univernek termesztett paprika és paradicsom esetén nagy előny a biztos piac, az előre ismert ár és a pontos fizetés. Ennek köszönhető az is, hogy az Univernek már 41. éve szállítanak be fűszerpaprikát.

A paradicsomtermesztés sarkalatos eleme a betakarítás megfelelő időzítése.

A fűszerpaprikánál ugyancsak nagyon figyelni kell a szedésre, de ennél a kultúránál elsősorban a nagy kézimunkaerő-igény miatt, mondta Sáringer Attila. A termelő kiemelte, hogy náluk folyamatosan van munka, télen is, ezért könnyebben megtarthatók a dolgozók.

A sokféle növénykultúra is hozzájárul ahhoz, hogy az év minden szakában tudjanak munkát adni, mondta Ágoston Béla. A kertészetben a családtagokon kívül tíz állandó alkalmazott dolgozik, és egy tizenöt fős erdélyi brigád is egész évben jelen van a termelésben, munkacsúcsokkor pedig akár ötven főre is bővül az állomány. A terület kiváló adottságai, a szakértelem és a konzervgyár közelsége is segítette a jó kapcsolat kiépítését az Univer és a Sáringer kertészet között.

Kereskedelemről termelésre váltott

Sáringeréktől nem messze gazdálkodnak Kovács Istvánék. Az állattenyésztő agrármérnök néhány évet dolgozott eredeti szakmájában, és bár szerette, felhagyott vele, mert az szerinte rabság a növénytermesztéshez képest. Azt követően bő egy évtizedig műtrágya-kereskedelemmel foglalkozott. Édesapja halála után vette át a családi gazdaságot, sajnálta volna a területet bérbe adni, ezért kiépítette az öntözőrendszert, gépesített. Felesége, Réka növényorvos.

A véletlenek is sokszor jól jönnek. Hat éve egy ismerősétől hallotta, hogy az Univernél egy nagyarányú fejlesztés miatt paradicsomtermelőket keresnek.

Előtte soha nem termesztett paradicsomot, de a feldolgozóval való egyeztetés után tíz hektárral belevágott. A kertészkedést tehát biztos felvásárlási alapokra építve kezdte, és azóta évről évre bővül a termelt fajok száma. Három éve a hagymatermesztésbe is belefogott, tavaly pedig a kápia és a pritaminpaprika volt az újdonság.

Sáringerék csövesen értékesített csemegekukoricát is termesztenek, fátyolfóliás takarással
Sáringerék csövesen értékesített csemegekukoricát is termesztenek, fátyolfóliás takarással

Kovács István a tormán és fokhagymán kívül az Univer teljes alapanyag-választékát termeli. Ötven hektáron gazdálkodik, aminek a felén az Univernek termel zöldségeket: 6 hektáron paradicsomot, 4 hektáron fűszerpaprikát, 3 hektáron pritaminpaprikát, továbbá kápiája és hagymája is van. A zöldségfajok évenkénti összetétele és a termőterület nagysága függ a vetésforgótól, valamint az előző szezon élményeitől és az új ajánlattól is, mondta a gazdálkodó.

Igény szerint

Négy kútból öntöz búvárszivattyúkkal. 400 méteresek a táblák, egy behúzással 50 méterrel számolva két hektárt tud megöntözni. Kelesztő öntözéskor 2 perc/méter, később 3 perc/méter sebességgel húzzák az öntözőt, majd amikor már több víz kell a növényeknek, mert nagyobb a lomb és melegebb az idő, 4-5 perc/méter értékig csökken a sebesség.

A bakhátas paprikát a csepegtetőrendszer három óra alatt öntözi meg.

A bakhátas paprikánál tenziométerek jelzik, mikor kell öntözni. A víz leszivárgása közvetlen összefüggésben áll a talaj tenziójával, hiszen a nedvesebb részből áramlik a szárazabb felé. A talajnedvesség nagy része alacsony tenzió mellett szivárog a mélyebb rétegekbe, melyet csak tenziométerekkel lehet közvetlenül és pontosan mérni. A talajnedvesség és a tenziométerben található víz a vízáteresztő porózus kerámián keresztül kapcsolatban van egymással. A talajoldat tenziója így közvetlenül átadódik a nyomástávadó szenzorra, mely ennek megfelelő nagyságú jelet küld. E készülék a talajnedvességet és a szíváserőt méri. 80-100 körüli értéknél már öntözni kell, de 30 alá sem mehet az érték, mert az túl sok vizet jelez, és ekkor a levegőtlenségtől elsárgulhat a paprika.

Megéri gépesíteni

Az első évben harminc ember szedte három héten keresztül az öthektárnyi hagymát, ami igen sokba került. Annak az összegnek a másfélszereséért megvette a szedőgépet, így most két traktoros plusz egy ember három nap alatt végez a hagyma betakarításával.

Évi három nap munkára vette meg a hagymafelszedőt, de megérte, mondta Kovács István, mert utána elfelejtheti a hagymát és foglalkozhat a többi kultúrával.

A paradicsomot eleinte az Univer paradicsomkombájnjával takarították be, aztán több termelő vett ilyen gépet, és egymás közt megegyeznek a sorrendben. A paprikákat pedig a pótkocsiról 14 méterre kinyúló szállítószalagra szedik. A csepegtető öntözés és a talajtakaró fólia nagy előnye, hogy tiszta, kevésbé nyomódott paprika kerül a kocsira, amit már ott két ember előválogat. Legalább három szedés van, a termés egy része frisspiacra megy, a többit feldolgozza az Univer.

Kovács István és Ágoston Béla tavaly tavasszal a fóliatakarás alatti paprikát vizsgálják
Kovács István és Ágoston Béla tavaly tavasszal a fóliatakarás alatti paprikát vizsgálják

Paprika bakhátban

A paprikát (Kárpát és Dinamit fajták) tavaly május 4–6. között ültették a fekete fóliával takart bakhátakba, és kezdetben fátyolfóliával védték a hidegtől. Ez nemcsak magasabb hőmérsékletet tart, de növényvédelmi szempontból is előnyös. A fátyolt tartó bordázat azonban annak lekerülése után is a bakhátak felett marad, akkortól támrendszerként funkcionál.

A gyomirtás nagy kihívás, eleinte kísérleti jelleggel foltkezeléseket alkalmazott a termelő, mert előfordult, hogy a paprika is megsínylette a gyomok elleni kezelést.

A bakhát szélein kapálnak. Gyomszabályozásra addig van szükség, míg a paprika lombja le nem árnyékolja a területet.

A kápiatöveken tavasszal kevéssel az ültetés után már 30 bimbót számolt Kovács István. Fekete fóliás bakháton sokkal méretesebbre nőnek a növények, mint anélkül. Az öntözést csepegtető rendszerrel oldják meg.

Eleinte a paprikának vissza kell fogni a virágzását, hogy legyen elég takarólevél. Azok nélkül megég a termés, ami elsősorban a frisspiaci értékesítésnél nagy gond, de a feldolgozónak szánt paprika szeletelését is lassítja, ha ki kell vágni a hibákat, magyarázta Kovács István. Az Univer segítségével a szeletelés gépesítése is tervben van.

Tovább fejlesztene

Kovács István rendszeresen pályázik, legutóbb magágy-előkészítőre és légzsákos permetezőgépre adott be pályázatot. Utóbbi nem olcsó, de nagy előnye, hogy megforgatja a leveleket, így a fonákon is jobb a szerborítottság.

A vetésforgó betarthatóságán kívül más érvek is szólnak amellett, hogy többféle növényt termesszen.

A tenziométer jelzi az öntözés optimális idejét
A tenziométer jelzi az öntözés optimális idejét
A hagymára már rágépesített, a paradicsomot pedig szereti, és ez volt, amivel indult, így ezekkel nem hagyna fel. A fűszerpaprikának nagy a munkaerőigénye, de amikor valamelyik növénynek rossz éve volt, akkor mindig ez hozta egyenesbe gazdaságilag az évet. Amíg a szedése kifizetődő, addig termelni akarja. Betakarításkor nem is a mennyiért a gond, hanem hogy jön-e elegendő, megfelelő minőségben dolgozó ember.

Lehet, hogy néhány év múlva a fűszerpaprika szedéséhez is lesz kombájn, hiszen a színválogatás már megoldott, csak a szárta­lanítás nincs gépesítve.

Nagy segítség, hogy az Univer állja a vetőmag és a palánta költségét azzal, hogy termelési előleget fizet, ami gyakorlatilag bármilyen inputanyagra költhető. A paradicsomnak a bekerülési költsége milliós nagyságrendű hektáronként, ezért is kedvező, hogy ezt nem teljes egészében a termelőnek kell megelőlegeznie, említette Kovács István.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Generációs megújulás támogatása

A mezőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése érdekében az agrártárca stratégiai célkitűzései között eddig is szerepet kapott egy mezőgazdasági generációs megújulást segítő intézkedéscsomag kidolgozása és megvalósítása.

Növényvédelem drónokkal – szabályos vagy sem?

Nemcsak a mindennapokban, de az agrárszektorban is egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónhasználatot. Alkalmazásuk a mezőgazdaságban viszonylag újkeletű dolog, azonban Magyarországon még nem teljesen kidolgozott a jogszabályi keretrendszer, mely ezen eszközök használatát és a velük történő növényvédelmi szolgáltatást teljesen legálissá tenné. Ennek ellenére rohamosan terjed a mezőgazdasági szektorban a használatuk.

Az AKIS és az azt támogató beavatkozások a KAP Stratégiai Tervben

Az Agrártudás- és Innovációs Rendszer (angol betűszóval: AKIS) az új Közös Agrárpolitika részeként az új KAP Stratégiai Tervbe is beépült, támogatva a tanácsadást, a képzést, az interaktív innovációs projekteket, a tudáscsere-lehetőségeket és a mezőgazdasági termelők összekapcsolását a tanácsadással és a kutatással.