Back to top

Akik látnak benne jövőt

A munkaerő hiánya mellett gyakran azért szűnik meg egy régóta működő kertészet, mert a nyugdíjba vonuló tulajdonosok családon belül nem tudják átadni a céget, és vevő sincsen rá. A fiatalok többségét ugyanis nem vonzza ez a tevékenység. Szerencsére vannak kivételek, jó példák.

Ágazati szakemberek szerint egy sikeres kertészetben nagyobb eséllyel veszi át a stafétabotot a család valamelyik fiatal tagja. A döcögő vállalkozás viszont se a családtagokat, se a vevőket nem vonzza.

Nem mindig sikertörténet

A legutóbbi KSH-felmérés szerint a gazdálkodók körülbelül 30%-a 65 év feletti, nyugdíjas korú, míg a 35 év alattiak aránya mindössze 6%, a fennmaradó 64% tekinthető rutinos, de még aktív korú gazdálkodónak. Az arányok közel sem ideálisak, hiszen a nyugdíjas korú gazdálkodók előbb-utóbb felhagynak a tevékenységükkel, és nagyon kevés az utánpótlás. A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan, a vizsgált hároméves időszakban összesen 20%-kal apadt az 55-64 éves gazdálkodók száma, tehát ebből a korosztályból sokan úgy hagyják abba a termelést, hogy senki nem folytatja helyettük.

A KSH-felmérés szerint a gazdálkodók mezőgazdasági végzettség szerinti összetétele javult.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya meghaladta a 3%-ot, emellett a középfokú végzettségűeké 10% körülire nőtt, ám a gazdálkodók több mint háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalataira támaszkodik.

Ágoston Béla és Sáringer Attila tavaly a géppel ültetett paradicsomtáblában
Ágoston Béla és Sáringer Attila tavaly a géppel ültetett paradicsomtáblában

A helyzeten sokat javít, hogy a vetőmag-, növényvédőszer-, valamint tápanyag-forgalmazó cégek komoly edukációs tevékenységet folytatnak, ami ellensúlyozza a szakirányú végzettség hiányát a gyakorlatban. Emellett egyes feldolgozó cégek is segítik termelőiket technológiai kérdésekben is, hiszen a minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű termés a gazdálkodónak és a feldolgozónak egyaránt érdeke.

A fiatal gazda pályázathoz kapcsolódó gazdaságátadás-átvétel sem volt minden résztvevő számára sikertörténet.

A lapunknak nyilatkozó korábbi nyertes fiatal gazda pályázó elmondta, hogy közel hárommillió forint visszafizetésére kötelezték, és a gazdaság átadóját is kizárták a pályázatból a hazai rendhagyó jogi viszonyok miatt. A pályázatban az szerepelt, hogy az átadó rendelkezzen saját gazdasággal, de az nem volt benne, hogy az saját tulajdonú földterületen legyen, így aki „csak” haszonélvezőként volt bejegyezve, az sokat bukott – annak ellenére, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlatilag erősebb, mint a tulajdonjog. Egy ilyen büntetés után visszaesik a gazdálkodás iránti kedv, tette hozzá a korábbi pályázati „nyertes”.

Vannak kivételek

Mindenki jól jár azzal, hogy az Univer Product Zrt. termeltetési szerződéseket köt a gazdákkal, hangsúlyozta Ágoston Béla, a kecskeméti feldolgozó nyers­anyag­beszerzési igazgatója.

Az üzem megkapja a számára szükséges mennyiségű és minőségű alapanyagot, a termelők pedig biztosak lehetnek benne, hogy a megtermesztett zöldséget a szerződésben rögzített feltételekkel megvásárolja a vállalat.

A paradicsomállomány gyommentesen tartása lényeges technológiai elem
A paradicsomállomány gyommentesen tartása lényeges technológiai elem
Ennek a biztonságot jelentő rendszernek köszönhetően az Univer termelőinek kötelékében fiatal gazdálkodók is vannak: együtt dolgoznak a családjukkal, vagy az örökölt mellé még további vásárolt földeken termesztenek zöldséget.

Vegyes gazdaság

Sáringer Antal és fia, Attila körülbelül 500 hektáron gazdálkodnak Kecskemét-Borbáspusztán, őstermelők családi gazdasága formában. Intenzív technológiával 100-120 hektáron foglalkoznak szántóföldi zöldségekkel, a többi területen gabonát vetnek. Tavaly 25 hektáron paradicsomot, 8 hektáron paprikát, 36 hektáron pedig frisspiaci csemegekukoricát termesztettek fátyolfóliás takarással. Ezek mellett volt még 3 hektár áttelelő hagyma és 8 hektár tök is, amit ugyancsak intenzív technológiával műveltek.

Munkájuk egyszerűsítése érdekében a korábbi 28-féle növény helyett már „csak” 13 fajjal foglalkoznak, a vetésforgók tartásához azonban szükség van legalább ennyi kultúrára.

Nehéz volt sokféle növényt termeszteni és mindet jól csinálni, de a svájci frank alapú hitel miatt igyekezni kellett. A hitel már leketyegett, így csökkent a „nyomás”, és ennyi idő alatt az is kiderült, hogy mit tudnak a legeredményesebben, leggazdaságosabban termeszteni. Ezek a kultúrák maradtak meg, mondta Sáringer Attila.

A nemzedékváltás Sáringeréknél jól sikerült, Attila gyerekkorától segít apjának a kertészetben. Nehéz út vezetett addig, amíg a jelenlegi színvonalra fejlesztették a kertészetet, és a gazdálkodáshoz ma már a saját földek jelentik a stabil alapot. Sáringer Antal mezőgazdasági gépészként kezdte, egy téeszben végigjárta a ranglétrát: volt traktoros, raktáros, árubeszerző, brigádvezető, művezető, agronómus, ágazatvezető. A végén már 600 embert irányított, tehát kellő tapasztalattal, rálátással rendelkezett, és mivel szorgalma is volt, úgy döntött, hogy saját lábára áll.

A dobos öntözést lineárokkal bővíti a borbási termelő
A dobos öntözést lineárokkal bővíti a borbási termelő
A korábbi faiskola helyén eleinte kisebb területeket béreltek, így amikor egyben eladóvá vált az egész majorság – amit előtte egy befektető vásárolt meg –, Sáringerék vevői pozícióba kerültek.

Pontos tervezés, munka

Az Univernek termesztett zöldségeket a feldolgozó igényei szerint szakaszolják. Ágoston Béla kiemelte, hogy a Sáringer gazdaságban művészi szintre emelték a zöldségek helyrevetési technikáját, ami tükröződött az eredményeken.

A káposztaféléket, kínai kelt a termelők többsége már palántázta, amíg náluk sokáig helyrevetéssel is sikeresen termesztették a szakmai tudásuknak és a műszaki felszereltségüknek (pl. kelesztő öntözés) köszönhetően.

Mára elsősorban a megfelelő gyomirtás érdekében álltak át nagyobb részt a palántázásra. A magról vetett állományokban ugyanis a kultúrnövénnyel általában egyszerre kelnek a gyomok, ezért nehéz ellenük védekezni. Tavaly először saját géppel ültették a paradicsomot, korábban erre igénybe vették az Univertől bérelhető palántázót.

Naponként 2-3 hektár paradicsom ültethető el, és betakarításkor is ennyivel lehet végezni egy nap, amennyiben az időjárás nem szól közbe. A paradicsomot és a paprikát ötéves vetésforgóban termesztik. Könnyen áttelepíthető dobokkal öntöznek. A jelenleg működő tíz kút vízhozama annak ellenére szűkös, hogy 30-40 méter mélyek, ezért is jól jönne a közösségi öntözésfejlesztés. Az öntözési kapacitásuk napi 10-15 hektár a vízadagtól függően, de egy nyertes pályázatnak köszönhetően hamarosan lineárokkal is bővül az öntözési géppark. A területek elég szabdaltak, de ez nem baj, mert vetőmagtermesztéssel is foglalkoznak, ahol fontos az izolációs távolságok tartása.

A pontos tápoldatozás és öntözés nélkülözhetetlen a gazdaságos termesztéshez
A pontos tápoldatozás és öntözés nélkülözhetetlen a gazdaságos termesztéshez

Egész évben

A megtermelt zöldségekből az Univeren kívül kerül a hazai Aldi, Lidl, Auchan áruházakba, és külföldre is, Szlovákiába és Romániába. Az Univernek termesztett paprika és paradicsom esetén nagy előny a biztos piac, az előre ismert ár és a pontos fizetés. Ennek köszönhető az is, hogy az Univernek már 41. éve szállítanak be fűszerpaprikát.

A paradicsomtermesztés sarkalatos eleme a betakarítás megfelelő időzítése.

A fűszerpaprikánál ugyancsak nagyon figyelni kell a szedésre, de ennél a kultúránál elsősorban a nagy kézimunkaerő-igény miatt, mondta Sáringer Attila. A termelő kiemelte, hogy náluk folyamatosan van munka, télen is, ezért könnyebben megtarthatók a dolgozók.

A sokféle növénykultúra is hozzájárul ahhoz, hogy az év minden szakában tudjanak munkát adni, mondta Ágoston Béla. A kertészetben a családtagokon kívül tíz állandó alkalmazott dolgozik, és egy tizenöt fős erdélyi brigád is egész évben jelen van a termelésben, munkacsúcsokkor pedig akár ötven főre is bővül az állomány. A terület kiváló adottságai, a szakértelem és a konzervgyár közelsége is segítette a jó kapcsolat kiépítését az Univer és a Sáringer kertészet között.

Kereskedelemről termelésre váltott

Sáringeréktől nem messze gazdálkodnak Kovács Istvánék. Az állattenyésztő agrármérnök néhány évet dolgozott eredeti szakmájában, és bár szerette, felhagyott vele, mert az szerinte rabság a növénytermesztéshez képest. Azt követően bő egy évtizedig műtrágya-kereskedelemmel foglalkozott. Édesapja halála után vette át a családi gazdaságot, sajnálta volna a területet bérbe adni, ezért kiépítette az öntözőrendszert, gépesített. Felesége, Réka növényorvos.

A véletlenek is sokszor jól jönnek. Hat éve egy ismerősétől hallotta, hogy az Univernél egy nagyarányú fejlesztés miatt paradicsomtermelőket keresnek.

Előtte soha nem termesztett paradicsomot, de a feldolgozóval való egyeztetés után tíz hektárral belevágott. A kertészkedést tehát biztos felvásárlási alapokra építve kezdte, és azóta évről évre bővül a termelt fajok száma. Három éve a hagymatermesztésbe is belefogott, tavaly pedig a kápia és a pritaminpaprika volt az újdonság.

Sáringerék csövesen értékesített csemegekukoricát is termesztenek, fátyolfóliás takarással
Sáringerék csövesen értékesített csemegekukoricát is termesztenek, fátyolfóliás takarással

Kovács István a tormán és fokhagymán kívül az Univer teljes alapanyag-választékát termeli. Ötven hektáron gazdálkodik, aminek a felén az Univernek termel zöldségeket: 6 hektáron paradicsomot, 4 hektáron fűszerpaprikát, 3 hektáron pritaminpaprikát, továbbá kápiája és hagymája is van. A zöldségfajok évenkénti összetétele és a termőterület nagysága függ a vetésforgótól, valamint az előző szezon élményeitől és az új ajánlattól is, mondta a gazdálkodó.

Igény szerint

Négy kútból öntöz búvárszivattyúkkal. 400 méteresek a táblák, egy behúzással 50 méterrel számolva két hektárt tud megöntözni. Kelesztő öntözéskor 2 perc/méter, később 3 perc/méter sebességgel húzzák az öntözőt, majd amikor már több víz kell a növényeknek, mert nagyobb a lomb és melegebb az idő, 4-5 perc/méter értékig csökken a sebesség.

A bakhátas paprikát a csepegtetőrendszer három óra alatt öntözi meg.

A bakhátas paprikánál tenziométerek jelzik, mikor kell öntözni. A víz leszivárgása közvetlen összefüggésben áll a talaj tenziójával, hiszen a nedvesebb részből áramlik a szárazabb felé. A talajnedvesség nagy része alacsony tenzió mellett szivárog a mélyebb rétegekbe, melyet csak tenziométerekkel lehet közvetlenül és pontosan mérni. A talajnedvesség és a tenziométerben található víz a vízáteresztő porózus kerámián keresztül kapcsolatban van egymással. A talajoldat tenziója így közvetlenül átadódik a nyomástávadó szenzorra, mely ennek megfelelő nagyságú jelet küld. E készülék a talajnedvességet és a szíváserőt méri. 80-100 körüli értéknél már öntözni kell, de 30 alá sem mehet az érték, mert az túl sok vizet jelez, és ekkor a levegőtlenségtől elsárgulhat a paprika.

Megéri gépesíteni

Az első évben harminc ember szedte három héten keresztül az öthektárnyi hagymát, ami igen sokba került. Annak az összegnek a másfélszereséért megvette a szedőgépet, így most két traktoros plusz egy ember három nap alatt végez a hagyma betakarításával.

Évi három nap munkára vette meg a hagymafelszedőt, de megérte, mondta Kovács István, mert utána elfelejtheti a hagymát és foglalkozhat a többi kultúrával.

A paradicsomot eleinte az Univer paradicsomkombájnjával takarították be, aztán több termelő vett ilyen gépet, és egymás közt megegyeznek a sorrendben. A paprikákat pedig a pótkocsiról 14 méterre kinyúló szállítószalagra szedik. A csepegtető öntözés és a talajtakaró fólia nagy előnye, hogy tiszta, kevésbé nyomódott paprika kerül a kocsira, amit már ott két ember előválogat. Legalább három szedés van, a termés egy része frisspiacra megy, a többit feldolgozza az Univer.

Kovács István és Ágoston Béla tavaly tavasszal a fóliatakarás alatti paprikát vizsgálják
Kovács István és Ágoston Béla tavaly tavasszal a fóliatakarás alatti paprikát vizsgálják

Paprika bakhátban

A paprikát (Kárpát és Dinamit fajták) tavaly május 4–6. között ültették a fekete fóliával takart bakhátakba, és kezdetben fátyolfóliával védték a hidegtől. Ez nemcsak magasabb hőmérsékletet tart, de növényvédelmi szempontból is előnyös. A fátyolt tartó bordázat azonban annak lekerülése után is a bakhátak felett marad, akkortól támrendszerként funkcionál.

A gyomirtás nagy kihívás, eleinte kísérleti jelleggel foltkezeléseket alkalmazott a termelő, mert előfordult, hogy a paprika is megsínylette a gyomok elleni kezelést.

A bakhát szélein kapálnak. Gyomszabályozásra addig van szükség, míg a paprika lombja le nem árnyékolja a területet.

A kápiatöveken tavasszal kevéssel az ültetés után már 30 bimbót számolt Kovács István. Fekete fóliás bakháton sokkal méretesebbre nőnek a növények, mint anélkül. Az öntözést csepegtető rendszerrel oldják meg.

Eleinte a paprikának vissza kell fogni a virágzását, hogy legyen elég takarólevél. Azok nélkül megég a termés, ami elsősorban a frisspiaci értékesítésnél nagy gond, de a feldolgozónak szánt paprika szeletelését is lassítja, ha ki kell vágni a hibákat, magyarázta Kovács István. Az Univer segítségével a szeletelés gépesítése is tervben van.

Tovább fejlesztene

Kovács István rendszeresen pályázik, legutóbb magágy-előkészítőre és légzsákos permetezőgépre adott be pályázatot. Utóbbi nem olcsó, de nagy előnye, hogy megforgatja a leveleket, így a fonákon is jobb a szerborítottság.

A vetésforgó betarthatóságán kívül más érvek is szólnak amellett, hogy többféle növényt termesszen.

A tenziométer jelzi az öntözés optimális idejét
A tenziométer jelzi az öntözés optimális idejét
A hagymára már rágépesített, a paradicsomot pedig szereti, és ez volt, amivel indult, így ezekkel nem hagyna fel. A fűszerpaprikának nagy a munkaerőigénye, de amikor valamelyik növénynek rossz éve volt, akkor mindig ez hozta egyenesbe gazdaságilag az évet. Amíg a szedése kifizetődő, addig termelni akarja. Betakarításkor nem is a mennyiért a gond, hanem hogy jön-e elegendő, megfelelő minőségben dolgozó ember.

Lehet, hogy néhány év múlva a fűszerpaprika szedéséhez is lesz kombájn, hiszen a színválogatás már megoldott, csak a szárta­lanítás nincs gépesítve.

Nagy segítség, hogy az Univer állja a vetőmag és a palánta költségét azzal, hogy termelési előleget fizet, ami gyakorlatilag bármilyen inputanyagra költhető. A paradicsomnak a bekerülési költsége milliós nagyságrendű hektáronként, ezért is kedvező, hogy ezt nem teljes egészében a termelőnek kell megelőlegeznie, említette Kovács István.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra is akadozik az ukrán gabonaexport

Bár az ENSZ közvetítésével november 19-én meghosszabbították a fekete-tengeri gabonaexporta vonatkozó megállapodást Oroszország és Ukrajna között, mégis naponta legfeljebb öt hajó fut ki az ukrán kikötőkből.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

A vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Paprikaidény-zárás az Univernél

A szabadföldi paprikatermesztés befejezését követően az Univer Product Zrt. Kecskemét-Hetényegyházai telephelyére hívta azokat a termelőit, akik a pritamin-, kápia-, édes és erős fűszerpaprika-beszállításaikkal a legnagyobb mértékben járultak hozzá az eredményes felvásárlási szezonhoz.

Mennyi kalciumra van szükségünk naponta, és mi a legjobb módja annak, hogy hozzájussunk?

A kalcium az erős, egészséges szervezet kulcsfontosságú összetevője. Azonban a 19 év feletti férfiak közel 30 százaléka és a nők 60 százaléka nem fogyaszt belőle eleget az amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek szerint. Egy dietetikus megosztotta, hogy miért fontos az elegendő kalcium bevitele, valamint a kalcium fogyasztásának legjobb módjait.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

A Hálaadást ünnepli az Egyesült Államok, ötödével emelkedett az ünnepi menü ára

Az amerikai családok egyik legnagyobb, karácsony előtti ünnepét, a Hálaadást tartják csütörtökön az Egyesült Államokban, a szakértők szerint az ünnepi költségek mintegy ötödével növekedtek az elmúlt évben.

Nőtt tavaly a fokhagymatermés

Tavaly 829 hektárról 5611 tonna fokhagymát takarítottak be Magyarországon, 8 százalékkal többet az előző évinél - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójából, amely szerint az idén az aszály miatt a fokhagyma fejmérete kisebb lett, ugyanakkor jó minőségű a termés.