Back to top

Karácsonyfából jó minőségű komposzt

Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia.

Akár előbbi, akár utóbbi, esetleg köztes megoldást választunk, a fenntarthatósági elveket szem előtt tartva gondolkodni ma már alap. Dr. Aleksza László egyetemi docenst, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársát a kidobott fák lehetséges hasznosításáról kérdeztük.

Fotó: MTI - Balogh Zoltán

Hányféle módon hasznosítható a kidobott fenyőfa?

A hulladékká váló karácsonyfák hasznosításánál ugyanazokat a szempontokat és hierarchiákat kell figyelembe venni, mint más hulladékoknál.

Mindenekelőtt elkülönítetten kell begyűjtenünk a hulladék fenyőfákat, ami viszonylag egyszerű, de mindenkinek tudnia kell, hogy hasznosítani csak abban az esetben tudjuk, ha a karácsonyfadíszeket teljeskörűen eltávolítottuk róluk.

Ebben az esetben kerülhet sor a legjobb megoldásra, az anyagában történő hasznosításra, amely ennél a hulladéknál a komposztálás. Ennél rosszabb megoldás, ha a fenyőfákat energetikailag hasznosítjuk, elégetjük, ami jelenleg például a fővárosi gyakorlat, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal kedvezőbb, mintha a fenyőfák hulladéklerakóba kerülnek, hiszen akkor elveszítjük a fenyőfákban rejlő anyag és energiaforrást is.

Mi történik Önöknél a hulladékká vált fenyőfákkal? Hogyan történik az újrafeldolgozásuk? Milyen fázisokból áll a folyamat?

A Profikomp Környezettechnika ZRt., ahol a MATE Környezettudományi Egyetem Külső Hulladékgazdálkodási Tanszéke is működik, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedélyezett telephellyel, gépekkel, technológiákkal.

A fenyőfák hasznosításának első lépése a beérkező hulladék tisztaságának megállapítása, hiszen jó minőségű komposztot csak tiszta alapanyagból tudunk előállítani.

Amennyiben idegenanyagoktól (jelen esetben elsősorban karácsonyfadíszektől) mentes a fenyőfa-hulladék, akkor megkezdődik az aprítás, amivel megnöveljük a biológiai bomlás felületét. Aprítás után összekeverjük egyéb hulladékokkal (konyhai és zöldhulladékokkal), beállítjuk a megfelelő nedvességtartalmat, C/N arányt és szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsunk elő. A komposztálás folyamata szemipermeábilis membrántakaróval takart, levegőztetett, szabályozott technológiával történik a telephelyünkön.

Mi történik a komposztált, illetve egyéb módon feldolgozott karácsonyfával, miután kikerül a feldolgozó telepről?

Miután a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostáljuk, és a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg a szántóföldi vagy kertészeti felhasználása. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett professzionális növényteszteket is elvégzünk a fitotronunkban, amely garantálja, hogy a későbbi felhasználás során a komposztunk növényi növekedésre gyakorolt hatása kedvező lesz.

Érdemes-e otthon, a házikerti komposztálóba helyeznünk a fenyőfát?

Bár a legjobb minden esetben az, ha a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítjuk, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt elszállíttatni.

A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-ja miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak,

de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot tudunk előállítani.

Forrás: 
MATE közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cipő készül a kipréselt szőlőbogyóból

Egyre szaporodnak az újrahasznosított anyagból készült divattermékek is. A közelmúltban a vezető brazil ruházati áruházlánc szőlőlé, illetve bor készítésekor visszamaradt melléktermékből gyártott cipőkkel jelent meg a piacon.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Újabb cégek csatlakoznak a duális képzéshez

A MATE Kaposvári Campusa tovább bővíti a duális képzésben részt vevő cégek körét. A tavaly ősszel indult műszaki képzés népszerűsége miatt az egyetem fontosnak tartja, hogy újabb gyakorlati lehetőségek nyíljanak meg a hallgatók előtt. Az egyeztetések már zajlanak, Vörös Péter campus-főigazgató és Huszti Gábor, a megyei közgyűlési alelnöke el is látogatott a ZIEHL-ABEGG Kft. marcali telephelyére.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

Visszaváltják a műanyag tálcákat

A kertészeti cégek egyelőre nem nagyon tudják az egyszer használatos műanyag termékeket mellőzni, különösen a növények szállítása során. Ugyan a piacon újabb és újabb környezetbarát, újrahasznosított megoldások jelennek meg, e téren továbbra is az egyutas tálcák használata a bevett gyakorlat.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Szobrot állítottak a rizskutatás nagyasszonyának

Június 21-én ünnepélyesen felavatták Simonné dr. Kiss Ibolya szobrát. A 2015-ben elhunyt rizsnemesítő 1929-ben született, amikor még éppen csak meghonosították Magyarországon a rizstermesztést. A Röszkén született és ott nyugalomra helyezett kiváló tudósunknak halála után 7 évvel állítottak méltó emléket Szarvason, a Körös-híd közvetlen szomszédságában, Tessedik Sámuel emlékművétől pár méterre.