Back to top

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Fotó: Czifrik Kati
Mint mondta, a kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, és nem az úgynevezett átadási árét. Véleménye szerint a két érték egymáshoz fog közelíteni, a kereskedelmi árrés pedig csökken. A termelés mennyiségére ugyanakkor csak akkor nem lesz hatással az intézkedés, ha a kereskedelem az elmúlt időszak brutális költségnövekedéseit nem fizeti meg a termék árában.

Az átadói árak jelentős emelése szükséges ahhoz is, hogy a baromfitermelők számára olyan felvásári árak legyenek, amelyek fedezik a költségeket.

Az átvételi árak – bár emelkednek – nem tudtak lépést tartani a soha nem látott mértékben elszabadult költségekkel.

Mostanra olyan helyzet alakult ki az ágazatban, amely tarthatatlan a szereplők számára, így egyre többen hagynak fel a baromfi-előállítással.

Amíg a termelők nem kapják meg a kellő garanciákat, hogy a költségeik megtérülnek az átvételi árban, a tendencia folytatódni fog, és ennek hatására már rövidtávon is érzékelhető lesz a termeléscsökkenés a kereskedelemben.

Nemcsak itthon, hanem Európa szerte csökkent a termelés a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt. Bár a csirke érintettsége hazánkban nem volt jelentős, a telepítési korlátozások és tilalmak hatására januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és ez várható még februárban is.

„Azt a csibét, amit nem telepítettek, később nem lehet levágni.”

Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Fotó: pixabay
A telepítési korlátozások mellett komolyan megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik. Ha pedig ez nem lett volna elég, nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is iszonyatosan nekilódultak.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva.

„Gondoljunk bele, mit jelent ez egy hideg januári-februári időszakban, amikor a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor! Mindez borzasztóan visszaveti a telepítési kedvet.”

Nehéz lenne megbecsülni, hányan hagytak fel már eddig is a baromfitartással az említett nehézségek hatására, de az biztos, hogy

minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, amely akár átmeneti vagy tartós csirkehús-hiányt okozhat a boltokban.

Ezt import termékekkel sem lehet majd „áthidalni”, mivel

a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában hasonló problémákat okoz.

A tendenciához pedig jelentősen hozzájárulnak a „magukat állatvédőnek tartó” szervezetek is, amelyek hatására a nyugat-európai áruházláncok megkövetelik, hogy az EU jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét neveljenek fel a termelők egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni.

Mindez pedig oda vezet, hogy

az EU baromfihús-termelése stagnál, Nyugat-Európáé inkább csökken, miközben a kereslet változatlan vagy inkább növekvő mértékű.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
Fotó: pixabay
Nincs hová hátrálni a baromfiágazatnak, nincsenek már tartalékok - hangsúlyozta Csorbai Attila. Az átadói árak emelése adhat csak lehetőséget a felvásárlási árak emelésére, a költségnövekedések kompenzálására, és ezzel a termékpálya normális működésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Életképes hazai márkákat fejlesztene a SPAR

Szakmai képzéssel támogatja a SPAR azokat a beszállítóit, akik hazai kisvállalkozásként, családi cégként kerültek be az üzletláncba két, részükre hirdetett speciális program keretében.

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják - közölte a Bónusz Brigád az MTI-vel.

Brazília újból a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre lehet

Rekordmennyiségű búza- és kukoricatermés várható Brazíliában idén a becslések szerint. A búzatermés 2022-ben eléri a 8,4 millió tonnát az előrejelzések szerint, ami 8%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A kukoricatermés szintén rekordot érhet el, ezzel Brazília újból a világ második legnagyobb gabonaexportőre lehet.