Back to top

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Fotó: Czifrik Kati
Mint mondta, a kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, és nem az úgynevezett átadási árét. Véleménye szerint a két érték egymáshoz fog közelíteni, a kereskedelmi árrés pedig csökken. A termelés mennyiségére ugyanakkor csak akkor nem lesz hatással az intézkedés, ha a kereskedelem az elmúlt időszak brutális költségnövekedéseit nem fizeti meg a termék árában.

Az átadói árak jelentős emelése szükséges ahhoz is, hogy a baromfitermelők számára olyan felvásári árak legyenek, amelyek fedezik a költségeket.

Az átvételi árak – bár emelkednek – nem tudtak lépést tartani a soha nem látott mértékben elszabadult költségekkel.

Mostanra olyan helyzet alakult ki az ágazatban, amely tarthatatlan a szereplők számára, így egyre többen hagynak fel a baromfi-előállítással.

Amíg a termelők nem kapják meg a kellő garanciákat, hogy a költségeik megtérülnek az átvételi árban, a tendencia folytatódni fog, és ennek hatására már rövidtávon is érzékelhető lesz a termeléscsökkenés a kereskedelemben.

Nemcsak itthon, hanem Európa szerte csökkent a termelés a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt. Bár a csirke érintettsége hazánkban nem volt jelentős, a telepítési korlátozások és tilalmak hatására januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és ez várható még februárban is.

„Azt a csibét, amit nem telepítettek, később nem lehet levágni.”

Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Fotó: pixabay
A telepítési korlátozások mellett komolyan megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik. Ha pedig ez nem lett volna elég, nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is iszonyatosan nekilódultak.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva.

„Gondoljunk bele, mit jelent ez egy hideg januári-februári időszakban, amikor a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor! Mindez borzasztóan visszaveti a telepítési kedvet.”

Nehéz lenne megbecsülni, hányan hagytak fel már eddig is a baromfitartással az említett nehézségek hatására, de az biztos, hogy

minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, amely akár átmeneti vagy tartós csirkehús-hiányt okozhat a boltokban.

Ezt import termékekkel sem lehet majd „áthidalni”, mivel

a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában hasonló problémákat okoz.

A tendenciához pedig jelentősen hozzájárulnak a „magukat állatvédőnek tartó” szervezetek is, amelyek hatására a nyugat-európai áruházláncok megkövetelik, hogy az EU jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét neveljenek fel a termelők egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni.

Mindez pedig oda vezet, hogy

az EU baromfihús-termelése stagnál, Nyugat-Európáé inkább csökken, miközben a kereslet változatlan vagy inkább növekvő mértékű.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
Fotó: pixabay
Nincs hová hátrálni a baromfiágazatnak, nincsenek már tartalékok - hangsúlyozta Csorbai Attila. Az átadói árak emelése adhat csak lehetőséget a felvásárlási árak emelésére, a költségnövekedések kompenzálására, és ezzel a termékpálya normális működésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.