Back to top

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére, annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét
Fotó: Czifrik Kati
Mint mondta, a kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, és nem az úgynevezett átadási árét. Véleménye szerint a két érték egymáshoz fog közelíteni, a kereskedelmi árrés pedig csökken. A termelés mennyiségére ugyanakkor csak akkor nem lesz hatással az intézkedés, ha a kereskedelem az elmúlt időszak brutális költségnövekedéseit nem fizeti meg a termék árában.

Az átadói árak jelentős emelése szükséges ahhoz is, hogy a baromfitermelők számára olyan felvásári árak legyenek, amelyek fedezik a költségeket.

Az átvételi árak – bár emelkednek – nem tudtak lépést tartani a soha nem látott mértékben elszabadult költségekkel.

Mostanra olyan helyzet alakult ki az ágazatban, amely tarthatatlan a szereplők számára, így egyre többen hagynak fel a baromfi-előállítással.

Amíg a termelők nem kapják meg a kellő garanciákat, hogy a költségeik megtérülnek az átvételi árban, a tendencia folytatódni fog, és ennek hatására már rövidtávon is érzékelhető lesz a termeléscsökkenés a kereskedelemben.

Nemcsak itthon, hanem Európa szerte csökkent a termelés a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt. Bár a csirke érintettsége hazánkban nem volt jelentős, a telepítési korlátozások és tilalmak hatására januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és ez várható még februárban is.

„Azt a csibét, amit nem telepítettek, később nem lehet levágni.”

Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik
Fotó: pixabay
A telepítési korlátozások mellett komolyan megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik. Ha pedig ez nem lett volna elég, nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is iszonyatosan nekilódultak.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva.

„Gondoljunk bele, mit jelent ez egy hideg januári-februári időszakban, amikor a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor! Mindez borzasztóan visszaveti a telepítési kedvet.”

Nehéz lenne megbecsülni, hányan hagytak fel már eddig is a baromfitartással az említett nehézségek hatására, de az biztos, hogy

minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.

Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, amely akár átmeneti vagy tartós csirkehús-hiányt okozhat a boltokban.

Ezt import termékekkel sem lehet majd „áthidalni”, mivel

a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában hasonló problémákat okoz.

A tendenciához pedig jelentősen hozzájárulnak a „magukat állatvédőnek tartó” szervezetek is, amelyek hatására a nyugat-európai áruházláncok megkövetelik, hogy az EU jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét neveljenek fel a termelők egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni.

Mindez pedig oda vezet, hogy

az EU baromfihús-termelése stagnál, Nyugat-Európáé inkább csökken, miközben a kereslet változatlan vagy inkább növekvő mértékű.

A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva
Fotó: pixabay
Nincs hová hátrálni a baromfiágazatnak, nincsenek már tartalékok - hangsúlyozta Csorbai Attila. Az átadói árak emelése adhat csak lehetőséget a felvásárlási árak emelésére, a költségnövekedések kompenzálására, és ezzel a termékpálya normális működésére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Mi a legegészségesebb módja a tojásfogyasztásnak?

Az, hogy mit együnk reggelire sokunk egyik dilemmája lehet. Elvégre ez a "nap legfontosabb étkezése", ezért mindig szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a reggelt egészséges ételekkel kezdjük, hogy a szervezetünknek megfelelő táplálékot tudjunk biztosítani. Ráadásul a kiegyensúlyozott, tápláló étkezés energiát ad, fokozza az agyműködést, és erősíti az immunrendszert.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.