Mint mondta, a kormányzati árstop a fogyasztói árak rögzítését jelenti, és nem az úgynevezett átadási árét. Véleménye szerint a két érték egymáshoz fog közelíteni, a kereskedelmi árrés pedig csökken. A termelés mennyiségére ugyanakkor csak akkor nem lesz hatással az intézkedés, ha a kereskedelem az elmúlt időszak brutális költségnövekedéseit nem fizeti meg a termék árában.
Az átvételi árak – bár emelkednek – nem tudtak lépést tartani a soha nem látott mértékben elszabadult költségekkel.
Mostanra olyan helyzet alakult ki az ágazatban, amely tarthatatlan a szereplők számára, így egyre többen hagynak fel a baromfi-előállítással.
Amíg a termelők nem kapják meg a kellő garanciákat, hogy a költségeik megtérülnek az átvételi árban, a tendencia folytatódni fog, és ennek hatására már rövidtávon is érzékelhető lesz a termeléscsökkenés a kereskedelemben.
Nemcsak itthon, hanem Európa szerte csökkent a termelés a madárinfluenza-járvány, valamint a terjedés megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések miatt. Bár a csirke érintettsége hazánkban nem volt jelentős, a telepítési korlátozások és tilalmak hatására januárban 15-20 százalékkal lesz kevesebb csirke, és ez várható még februárban is.
A telepítési korlátozások mellett komolyan megemelkedtek a brojlernevelés költségei is. Az elmúlt év első felében elszabadultak a takarmányárak, amelyek a termelési költségek kétharmadát képviselik. Ha pedig ez nem lett volna elég, nyár végétől-ősztől az energiaköltségek is iszonyatosan nekilódultak.
A gáz ára ötszörösére, a villamos energiáé pedig közel háromszorosára növekedett az elmúlt évi költségekhez viszonyítva.
„Gondoljunk bele, mit jelent ez egy hideg januári-februári időszakban, amikor a naposcsibének 35 Celsius fokos meleget kellene biztosítani a fogadáskor! Mindez borzasztóan visszaveti a telepítési kedvet.”
Nehéz lenne megbecsülni, hányan hagytak fel már eddig is a baromfitartással az említett nehézségek hatására, de az biztos, hogy
minél később kapnak a termelők garanciákat az átvételi árak megemelésére (amelyhez az kell, hogy a vágó feldolgozóüzemek emelni tudják az átadói árakat), annál többen fognak úgy dönteni, hogy nem fogadnak naposcsibét.
Mindez veszélyezteti a vágóalapanyag mennyiségét, amely akár átmeneti vagy tartós csirkehús-hiányt okozhat a boltokban.
Ezt import termékekkel sem lehet majd „áthidalni”, mivel
a járványügyi korlátozások és a nagyarányú költségnövekedés nemcsak itthon, hanem egész Európában hasonló problémákat okoz.
A tendenciához pedig jelentősen hozzájárulnak a „magukat állatvédőnek tartó” szervezetek is, amelyek hatására a nyugat-európai áruházláncok megkövetelik, hogy az EU jogszabályokban lefektetett normákhoz képest is 15-20 százalékkal kevesebb csirkét neveljenek fel a termelők egységnyi területen, miközben új állattartó telepeket környezetvédelmi okokból nem lehet létesíteni.
Mindez pedig oda vezet, hogy
az EU baromfihús-termelése stagnál, Nyugat-Európáé inkább csökken, miközben a kereslet változatlan vagy inkább növekvő mértékű.
Nincs hová hátrálni a baromfiágazatnak, nincsenek már tartalékok – hangsúlyozta Csorbai Attila. Az átadói árak emelése adhat csak lehetőséget a felvásárlási árak emelésére, a költségnövekedések kompenzálására, és ezzel a termékpálya normális működésére.