Back to top

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

A kutatásban részt vett a francia állami agrártudományi kutatóintézet (INRAE), a francia erdészeti szolgálat (ONF), a francia nukleáris energia ipari és kereskedelmi alkalmazásának kutatásával foglalkozó alapítvány (CEA), valamint a svéd Uppsala és a kínai Zhejiang Egyetem - írja a phys.org tudományos hírportál. Eredményeiket január elején az Evolution Letters tudományos lapban publikálták.

A kutatók retrospektív analízissel vizsgálták a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) evolúcióját 1680 és napjaink közt, ami egy hűvösebb időszakból, a kis jégkorszakból (1450-1850) ível át napjainkba, az ember okozta felmelegedés időszakába (1850-es évektől számítva).

A tanulmány célja az volt, hogy megértsék, hogyan reagáltak a különböző állományok az éghajlati változásokra.

Szekvenálták és elemezték hatszáz tölgy teljes genomját három franciaországi erdőből (Tronçais az Allier régióban, Réno Valdieu a Perche régióban és Bercé a Sarthe régióban), amelyeket négy kor szerinti csoportra osztottak: az első 340, a második 170, a harmadik 60, az utolsó pedig 12 éves átlagéletkorral rendelkezett. A tudósok a négy korcsoport genomjában megfigyelt allélfrekvencia-változásokat vizsgálták. Az allélok ugyanannak a génnek a különböző lehetséges változatai, amelyek magyarázatot adhatnak az azonos tulajdonsággal rendelkező fák közötti különbségekre.

Sűrű újulat természetes erdőfelújításnál
Sűrű újulat természetes erdőfelújításnál

Ugyanazon gén alléljainak gyakorisága a környezeti szelekciós kritériumok, például a szárazság vagy a hideg függvényében változhat.

Ezeket a variációkat az éghajlatváltozással vetették össze, beleértve az olyan szélsőséges események gyakoriságát, mint a kemény telek vagy a szélsőséges aszályok.

A tölgyek gyors evolúciója minden klíma periódushoz alkalmazkodott

Az eredmények azonos evolúciós mintázatot mutatnak a három erdő állományaiban, amely a vizsgált éghajlati időszakok szerint különbözik. A hideg kis jégkorszakból származó legidősebb fák genomjában megfigyelt eltérések ellentétesek az antropocén (az az új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozza meg) meleg időszakából származó fiatal fáknál talált allélokkal. Ezek a változó genomikus minták azt jelentik, hogy

a tölgyek gyorsan fejlődhetnek néhány generáció alatt megfigyelhető evolúciós ugrásokkal, és képesek viszonylag rövid idő alatt megváltoztatni evolúciós pályájukat, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az éghajlati változásokhoz.

Az erdőgazdálkodás gyakorlatának átalakítása a fák segítésére

Megkérdőjeleződik a 100 évnél idősebb, a jelenlegi klíma szempontjából nem kívánatos genetikát hordozó fák megtartásának észszerűsége
Megkérdőjeleződik a 100 évnél idősebb, a jelenlegi klíma szempontjából nem kívánatos genetikát hordozó fák megtartásának észszerűsége
Ezek az eredmények új ismeretekkel szolgálnak az erdőgazdálkodásnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról.

Megkérdőjeleződik a hideg időszakhoz alkalmazkodott, száz évnél idősebb fáknak megtartása,

hiszen ezek a beporzás révén lassítják a fiatalabb fáknál lezajló evolúciós folyamatokat. A generációk lerövidítése gyorsítani az evolúciót és csökkentené a gyengébb alkalmazkodási képesség kialakulását, mivel az idősebb, hűvösebb periódushoz alkalmazkodott állományok nem adnák tovább a nem kívánatos génjeiket a fiatalabb fáknak.

Az erdészek természetes regeneráción alapuló technológiákkal segíthetnék a fák alkalmazkodó képességének javulását.

A természetes felújítás révén a területen keletkező magok száma akár a 100 ezret is meghaladhatja hektáronként, melyből sűrű újulat nő. Ezekre a fákra erős szelekciós nyomás nehezedik: a következő 15-20 évben 95 százalékuk elpusztul, és csak azok maradnak meg, melyek a legjobban alkalmazkodnak a jelenlegi klímaviszonyokhoz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Védőital és rendszeres pihenőidő hűsítheti a kánikulában dolgozókat

A munkaadók kötelesek gondoskodni különösen a szabadban fizikai munkát végzők egészségének megóvásáról a tartós nagy melegben. A hideg ivóvíz, árnyékot adó sátorlap, ponyva mellett rosszullét esetére mobiltelefonnak is kéznél kell lennie a munkaterületeken.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

A színes gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet csökkenteni a depressziót és a szorongást

A gyümölcsöknek és zöldségeknek határtalan egészségügyi előnyi vannak. Ezek a tápláló élelmiszerek alacsony zsír- és sótartalmúak, ugyanakkor tele vannak növényi rostokkal, amelyek megakadályozzák a székrekedést, és segítik a víz és a tápanyagok felszívódását az ételből.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

Nagyobb biztonságban költhet Vasegerszeg térségében egy rétihéjapár

Ezentúl biztonságosabb körülmények között költhet Vasegerszeg közelében egy hamvasrétihéja-pár: a település térségében négy oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el burkolatot.