Back to top

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

A kutatásban részt vett a francia állami agrártudományi kutatóintézet (INRAE), a francia erdészeti szolgálat (ONF), a francia nukleáris energia ipari és kereskedelmi alkalmazásának kutatásával foglalkozó alapítvány (CEA), valamint a svéd Uppsala és a kínai Zhejiang Egyetem - írja a phys.org tudományos hírportál. Eredményeiket január elején az Evolution Letters tudományos lapban publikálták.

A kutatók retrospektív analízissel vizsgálták a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) evolúcióját 1680 és napjaink közt, ami egy hűvösebb időszakból, a kis jégkorszakból (1450-1850) ível át napjainkba, az ember okozta felmelegedés időszakába (1850-es évektől számítva).

A tanulmány célja az volt, hogy megértsék, hogyan reagáltak a különböző állományok az éghajlati változásokra.

Szekvenálták és elemezték hatszáz tölgy teljes genomját három franciaországi erdőből (Tronçais az Allier régióban, Réno Valdieu a Perche régióban és Bercé a Sarthe régióban), amelyeket négy kor szerinti csoportra osztottak: az első 340, a második 170, a harmadik 60, az utolsó pedig 12 éves átlagéletkorral rendelkezett. A tudósok a négy korcsoport genomjában megfigyelt allélfrekvencia-változásokat vizsgálták. Az allélok ugyanannak a génnek a különböző lehetséges változatai, amelyek magyarázatot adhatnak az azonos tulajdonsággal rendelkező fák közötti különbségekre.

Sűrű újulat természetes erdőfelújításnál
Sűrű újulat természetes erdőfelújításnál

Ugyanazon gén alléljainak gyakorisága a környezeti szelekciós kritériumok, például a szárazság vagy a hideg függvényében változhat.

Ezeket a variációkat az éghajlatváltozással vetették össze, beleértve az olyan szélsőséges események gyakoriságát, mint a kemény telek vagy a szélsőséges aszályok.

A tölgyek gyors evolúciója minden klíma periódushoz alkalmazkodott

Az eredmények azonos evolúciós mintázatot mutatnak a három erdő állományaiban, amely a vizsgált éghajlati időszakok szerint különbözik. A hideg kis jégkorszakból származó legidősebb fák genomjában megfigyelt eltérések ellentétesek az antropocén (az az új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozza meg) meleg időszakából származó fiatal fáknál talált allélokkal. Ezek a változó genomikus minták azt jelentik, hogy

a tölgyek gyorsan fejlődhetnek néhány generáció alatt megfigyelhető evolúciós ugrásokkal, és képesek viszonylag rövid idő alatt megváltoztatni evolúciós pályájukat, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az éghajlati változásokhoz.

Az erdőgazdálkodás gyakorlatának átalakítása a fák segítésére

Megkérdőjeleződik a 100 évnél idősebb, a jelenlegi klíma szempontjából nem kívánatos genetikát hordozó fák megtartásának észszerűsége
Megkérdőjeleződik a 100 évnél idősebb, a jelenlegi klíma szempontjából nem kívánatos genetikát hordozó fák megtartásának észszerűsége
Ezek az eredmények új ismeretekkel szolgálnak az erdőgazdálkodásnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról.

Megkérdőjeleződik a hideg időszakhoz alkalmazkodott, száz évnél idősebb fáknak megtartása,

hiszen ezek a beporzás révén lassítják a fiatalabb fáknál lezajló evolúciós folyamatokat. A generációk lerövidítése gyorsítani az evolúciót és csökkentené a gyengébb alkalmazkodási képesség kialakulását, mivel az idősebb, hűvösebb periódushoz alkalmazkodott állományok nem adnák tovább a nem kívánatos génjeiket a fiatalabb fáknak.

Az erdészek természetes regeneráción alapuló technológiákkal segíthetnék a fák alkalmazkodó képességének javulását.

A természetes felújítás révén a területen keletkező magok száma akár a 100 ezret is meghaladhatja hektáronként, melyből sűrű újulat nő. Ezekre a fákra erős szelekciós nyomás nehezedik: a következő 15-20 évben 95 százalékuk elpusztul, és csak azok maradnak meg, melyek a legjobban alkalmazkodnak a jelenlegi klímaviszonyokhoz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

A gazdáknak segíteniük kell a kártevők elleni biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokat

A gazdákat és a termesztőket arra kérik, hogy küldjenek nagy fehér pillangóhernyókat a kutatóknak, hogy segítsék a növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos tanulmányokat.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.

Keleten tovább súlyosbodik az aszály

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű csapadék hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.