Back to top

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

A világkiállítás keretében rendezték meg azt a 4+1 napos elő- adás-sorozatot, amelynek ötödik, egyben záró napját a budakeszi erdőségekben szervezte a Pilis Parkerdő Zrt.

A 20 perces előadásokban a külföldi és magyar szakemberek a vadgazdálkodás szinte teljes egészét érintették.

A konferencia nem titkolt célja volt, hogy bemutassa, a vadászat nemhogy ellentétes a természetvédelmi törekvésekkel, hanem a fenntartható táj-, természet- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze. Egyebek mellett szóba kerültek vadegészségügyi témák, természetvédelmi törekvések, korszerű vadmegfigyelési módszerek, külföldi és magyar vadgazdálkodási példák, valamint a vadregényes afrikai és skandináv tájak vadgazdálkodása.

A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia több mint 250 oldalas emlékkönyve 1000 példányban jelent meg az Egy a Természettel Nonprofit Kft. gondozásában.

A kemény fedeles, színes portrékkal, képekkel és grafikonokkal illusztrált kiadvány angol és magyar nyelven is tartalmazza az előadók biográfiáját, illetve az előadások összegzett levonatát.

Letisztult tördelése révén rendkívül áttekinthető, szövegezése szakmailag lektorált, ezáltal valóban hiteles áttekintést nyújt napjaink vadgazdálkodási helyzetéről és nehézségeiről.

A konferencia kurátora Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója volt, aki nemcsak összeállította a rendezvény tematikus programját, de neki köszönhető a kiadvány gondolatata is. Mellette az állami erdőgazdaságok, mint a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Gemenc Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Mecsekerdő Zrt. és a SEFAG Zrt. közreműködése is kellett a konferencia megszervezéséhez és létrehozásához, valamint a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is segítette annak megvalósulását.

Közvetve vagy közvetlenül tehát sok ember még több munkája nyugszik a konferencia kiadványának oldalaiban, de megérte a rengeteg időt és fáradozást. Az emlékkönyv ugyanis átfogó szakmai kiadványra sikeredett, ami a jövő vadgazdálkodásának egyik alappillére lehet.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Az „aranyhomok” összetéveszthetetlen zamata

Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.