Back to top

Rovarokkal terjedő betegségek

A károsítók megfigyelése, a védekezés előrejelzése, a tervszerű megelőzés minden növénykultúra esetében alapvető feladat. A környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy csak akkor védekezzünk a kártevők ellen, amikor azok valóban jelen vannak, illetve egyedszámuk jelentős. A megkésett, vagy éppen túl korai vagy pontatlan kezelés veszélyezteti az eredményességet.

Ma már nem csak a biotermesztésben és a precíziós növényvédelemben elvárás a pontosan időzített, kifogástalan alkalmazási móddal végzett kezelés. A legfontosabb természetesen az adott károsító és annak életmódjának beható ismerete, valamint a termőhelyi és az aktuális időjárási viszonyok megfigyelése, és a beavatkozások ezekhez igazított rugalmas, naprakész tervezése.

Hazánkban egyre aggasztóbb méreteket ölt a kajszipusztulás, melyért nagymértékben a Candi­da­tus Phytoplasma prunorum (CPP) kórokozó a felelős.

Cacopsylla melanoneura egy tavaszi, éppen fakadó galagonyaágon
Cacopsylla melanoneura egy tavaszi, éppen fakadó galagonyaágon
A betegség a csonthéjasok európai sárgulása (European Stone Fruit Yellows – ESFY), amely hazánkban a kajszin kívül betegséget okozhat még a cseresznye-, meggy-, szilva-, mandula- és őszibarackfákban is. Az ESFY ismereteink szerint a rovarok közül kizárólag a szilva-levélbolhával (Cacopsylla pruni) képes terjedni.

Az ESFY tünetei nem túlságosan jellegzetesek, összességében a lombozat lankadt, sárgás benyomást kelt. Általában a levelek sárgulnak (ami más betegségre is utalhat, például hiánybetegségre) és kanalasodnak. Egyes ágak teljesen elhalhatnak, a növekedési erély és a fák termőképessége is csökken. A kérget lehántva barna, halott szállítószövetet találunk sok esetben. A fiatal korban megfertőződött fák esetében nagyon gyors pusztulást tapasztalunk, az idősebb fák fertőződése pedig lassabb pusztulással jár.

Figyeljük a kökényt

A szilva-levélbolha egynemzedékes, kizárólag Prunus-fajokon táplálkozó, Európa-szerte elterjedt levélbolhafaj. A rovar imágó alakban telel át fenyőféléken, elsősorban lucfenyőn. A március során visszatelepülő imágók tojásokat raknak a Prunus-fajokon.

Az új nemzedék májustól öt lárvastádiumon át fejlődik imágóvá a csonthéjasokon táplálkozva, majd júliusban költözik át a fenyőfélékre.

A Prunus-fajokra történő tavaszi áttelepülés ideje szorosan összefügg az időjárás alakulásával. Általában március közepétől várható az első egyedek megjelenése. Legelőször az ültetvények közelében elhelyezkedő kökénybokrokat, mint „őrszem” növényeket érdemes figyelni, ugyanis a kökény az egyik legkedveltebb tápnövénye a szilva-levélbolhának, és a nyugalmi időszaka hamarabb véget ér, mint a többi Prunus- fajnak. Az almafa boszorkányseprű­sö­dését okozó fitoplazma vektora, a gyakori galagonya-levélbolha (Cacopsylla me­lanoneura) általában egy héttel a szilva-levélbolha előtt jelenik meg ugyanott, tehát a szilva-levélbolha előhírnökének tekinthető.

A levélbolhák kora tavaszi első megjelenése, visszatelepülésük, rajzásuk, illetve egyedszámuk alakulása sárga ragacslapok kihelyezésével nyomon követhető. A ragacslapos monitorozást nemcsak üzemi ültetvényekben, de házikertekben is érdemes alkalmazni.

Előrejelzés céljából célszerű inkább a napsütötte, déli oldalra, valamint a korona magasabb részeire is kihelyezni a csapdákat.

A ragacsos felület kártevőkkel vagy szennyeződésekkel való telítődése esetén cseréljük ki a lapokat, és legalább háromnaponta értékeljük a fogást. A szilva-levélbolha esetében sajnos még nincs kereskedelmi forgalomban sem táplálkozási, sem fero­mon illatanyaggal kombinált ragacslap, viszont a legújabb kísérletekből kiderült, hogy a rajzásidő első felében inkább a fehér ragacslap ajánlható a sárgával szemben.

Cacopsylla pruni nőstény és hím mikroszkópos képe oldalnézetből
Cacopsylla pruni nőstény és hím mikroszkópos képe oldalnézetből

Az irodalmi adatok alapján egyértelmű, hogy a betegség terjesztésében – egy adott tenyészidőszakban – a visszatelepülő levélbolha-egyedeknek van nagyobb, és a téli tápnövényre vándorlóknak csekélyebb szerepe. Ezért is fontos figyelni tavasszal az első egyedek megjelenését.

Bár a mi időjárási körülményeink között a Cacopsylla pruni szívogatása nem okoz közvetlen kárt a tápnövényeken, vektor mivolta miatt a gyümölcsösök mégis precíz növényvédelmet igényelnek, hogy megelőzzük a fitoplazmás betegség terjedését.

Szilvahimlő vagy kajszihimlő

A csonthéjasokat fertőző vírusok közül a szilvahimlő vírus (Plum pox virus, PPV, sharka vírus) jelentősége a legnagyobb, ami jelenleg már szinte az egész világon elterjedt, és a legnagyobb gazdasági károkat okozó betegsége a Pru­nus-fajok­nak.

A csonthéjasok termesztésében Magyarországon is a PPV jelenti a legnagyobb virológiai problémát, a legsúlyosabb károkat szilvaültetvényekben figyelték meg.

A kórokozó kisebb távol­­ságra való terjedésében a levéltetvek játsszák a legfontosabb szerepet, melyekkel nem perzisztens módon terjed, de ismert a pollenátvitel is. Jelentős a mechanikai (szedés, metszés) úton való átvitel is.

Veszélyes kórokozók

A fitoplazmák a baktériumokhoz hasonló felépítésű, sejtfal nélküli, a növényi háncsszövetben élő mikroorganizmusok; kizárólagos növényi kórokozók és egyben sok rovar szimbiontái. Kizárólag élő szervezetben képesek élni és szaporodni. Rendszertanilag a baktériumokon belül a Mollicutes osztályba, ezen belül az Acholeplasmatales rendbe tartoznak. Átmérőjük 500-1000 nanométer között változik. Számos lágy és fás szárú haszon- és dísznövényt megbetegíthetnek. Jelenlegi tudásunk szerint oltással, szemzéssel, a növények szállítószövetéből táplálkozó rovarvektorokkal, és egy élősködő gyomnövényünkkel, az arankával (Cuscuta campestris) képesek egyik növényről a másikra terjedni.

A fitoplazmával megbetegített növények nem gyógyíthatók, így a védekezés fontos elemei a rovarvektorok gyérítésére szolgáló vegyszeres kezelések, a rovarok egyéb tápnövényeinek eltávolítása, illetve lehetőség szerint az azoktól való térbeli elkülönítés.

A kórokozó Plum pox potyvirus (PPV) egyszálú RNS-vírus. Biológiai, szerológia tulajdonságaik alapján 8 PPV-törzset különítenek el, melyek agresszivitásukban is különböznek. Gazdanövényköre a szilva, kajszibarack, őszibarack, ringló, kökény, sajmeggy, sőt újabban a cseresznye és a meggy, is, valamint számos díszfa- és gyomfaj. A fertőzés hatására a termés mennyisége és minősége csökken, a fák fejlődése visszamarad, élettartamuk lerövidül. A termés nagy része még éretlenül lehullhat a fákról. Az egyes fajták fogékonysága között igen nagy a különbség.

A tünetek legtöbbször a levélen, illetve a termésen figyelhetők meg.

A legszembetűnőbb tünetek a levélen kialakuló világos, olajszerű, elmosódott szegélyű foltok, amelyek később jellegzetes gyűrű és szalag alakúak lesznek. A levélen az ereket körülölelő sárgászöld foltok is megjelenhetnek.

A gyümölcstünetek már a gyümölcs éretlen állapotában láthatók, a felületen enyhén vagy mélyen besüppedő, gyűrű vagy szabálytalan alakú rajzolatok formájában. A fertőzött gyümölcsök torzan növekednek, íztelenné válnak, létartal­mukat elveszítik, közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmatlanok. A gyümölcsöt kettévágva, a csonthéjon jellegzetes mintázottság figyelhető meg, barna, 1-2 milliméteres foltok alakjában.

Vektor levéltetvek

A fertőzés legjelentősebb vektorai őszibarackon és kajszin a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) és a hamvas őszibarack-levéltetű (Hyalopterus amyg­­da­li), csak őszibarackon a fekete őszibarack-levéltetű (Brachycaudus schwartzi) és az őszibarack iszalag levéltetű (Myzus varians), szilván a hamvas szilvalevél­tetű (Hyalopterus pruni), a sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helicrisi), az aszat­levéltetű (Brachycaudus cardui), és a komlólevéltetű (Phorodon humuli). A fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi) a cseresznye egyetlen levéltetű kártevője, ezen kívül még a meggyet károsítja.

2020 tavaszán egy új levéltetűfajt, a kajszilevéltetűt (Myzus mumecola) fedezte fel munkatársaival Borbély Csaba egy hazai kajsziültetvényben.

Apró szilva-levélbolha gyűjtés közben egy mutatóujjon
Apró szilva-levélbolha gyűjtés közben egy mutatóujjon
Ebből a hazánkban új levéltetűfajból kimutatták a PPV jelenlétét, így nagy valószínűséggel képes a vírus átvitelére is. A kajszilevéltetű nagyon hasonlít a zöld őszibarack-levéltetűhöz, csak mikrosz­kópos vizsgálattal lehet elkülöníteni egymástól a két fajt. A többi kajszit károsító levéltetvektől viszont mind színben, mind méretben eltérőek.

A levéltetvek az ágak kérgére, rügyek tövébe rakott peték formájában telelnek át. A nimfák márciusban, április elején kelnek, kialakulnak a levéltetű-kolóniák. Az első megjelenésüket elsősorban a hajtásvégeken, a fiatal, zsenge levelek fonákján kell keresni.

A szárnyas alakok júniustól fejlődnek, majd különböző lágyszárúakra, nádra vándorolnak át. Egyes esetekben a kolóniák nem migrálnak, őszig a fákon maradnak. Az elvándorolt kolóniák visszatérése október elejétől figyelhető meg.

A levéltetvek a vírust nem perzisztens módon terjesztik, mint a levélbolhák.

Ez azt jelenti, hogy a fertőzött növényeken táplálkozva viszonylag rövid időn belül felveszik a vírust, majd azt egy újabb növény szívogatása következtében azonnal képesek leadni. Gyorsan fertőzőképessé válnak, de azt gyorsan el is veszítik. Az egyes levéltetűfajok különböző mértékben képesek terjeszteni a szilvahimlő vírust.

A vírus elleni növényvédelmi beavatkozás a vírust átvivő levéltetvek ellen irányul, így főként a kajsziültetvények­ben szükségessé válhat a növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálata, egy levéltetvek elleni védekezés beiktatása.

Elárasztja a rovar szerveit

A Psyllidae család egyes fajainak fitoplazma-átvivő szerepe már az 1960-as évektől bizonyított; ebbe a családba tartozik a szilva-levélbolha is. A fitoplazmák a felvételt követően bekerülnek a levélbolha beleibe, behatolnak a bélhámsejtekbe, onnan pedig az állat testüregébe, és a testnedvben felszaporodnak. Ezután a fitoplazmák elárasztják a zsírszövetet, az idegrostokat, az agyat és a rovar belső szerveit. Ez a továbbfertőzés tekintetében látens időszak körülbelül 2-8 hétig tart. A rovar csak akkor képes átvinni a fitoplazmát egészséges növénybe, ha az az előzőekben leírtak szerint az állatban szaporodik, bejut a felsorolt szervekbe és végül bekerül a nyálmirigybe.

A levéltetvek elleni védekezés fontos eleme a tél végi olajos lemosó permetezés. A tavaszi kezelések előrejelzése miatt sárga ragacsos színcsapdákat kell kihelyezni még a vegetáció megindulása előtt (március első felében), hogy fel lehessen készülni a permetezés optimális időzítésére.

A levéltetveknek több generációja van évente, így folyamatosan figyelni kell rájuk.

A levéltetvek ellen ésszerűen, a hasznos szervezeteket (pókok, futrinkák, katicabogarak, ragadozó poloskák, zengőlégylárvák, hártyásszárnyú parazitoidok) kímélő technológiával kell védekezni. Ahol nagyobb területen van fertőzött növényállomány, ott lehetőleg a fertőzési gócon kívül létesítsünk csak új ültetvényt, vagy ha ez nem megoldható, ellenállóbb fajtákat telepítsünk.

Vegetatívan is terjed

A csonthéjasok nekrotikus gyűrűsfoltosság vírusa (Prunus necrotic ringspot virus, PNRSV) a legelterjedtebb vírusbetegségek közé tartozik, a világon mindenütt előfordul, ahol csonthéjasokat termesztenek. A cseresznye és a meggy egyik legveszélyesebb betegsége. A levéllemezen körbehatárolt klo­rotikus foltok vannak, a megtámadott levelek kisebbek és tekerednek. A fonákon az erek mentén kinövések találhatók.

A fertőzött szövetek fokozatosan elhalnak, kihullanak és nekrotizá­lód­nak.

A kártétel már a faiskolában megjelenhet, a szemzések rosszabbul erednek, az oltványok gyengébben fejlődnek. A vírusfertőzés befolyással van a fák fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére, csökkenti a fák szárazság- és fagytűrését, élettartamát. A virágpor csekélyebb vitalitása következtében rosszabb lesz a megporzás és a terméshozam.

Hyalopterus pruni kolóniái mirabolánon
Hyalopterus pruni kolóniái mirabolánon

A vírus vegetatív szaporítással, virágporral, maggal és fonálférgekkel (Longi­do­rus sp.) is terjed. A védekezés alapja, mint a vírusbetegségek legtöbbjénél, az egészséges szaporítóanyag. A virágporral történő fertőzés miatt fontos az anya- és magültetvények termő ültetvényektől való térbeli elkülönítése. A maggal leginkább a cseresznye, meggy és sajmeggy esetében terjed. A fertőzött pollen egészséges növényre történő átvitelében a tripszek is vektorszerepet játszanak.

Bár a szilvatörpeség vírus (Prune dwarf virus, cherry ring mottle) okozta betegséget először szilváról írták le, szilván sokkal ritkábban fordul elő, mint más csonthéjas gyümölcsfajokon.

A szilva levelei keskenyek, megnyúltak, vastagok és kemények lesznek a fertőzés hatására, rajtuk klorotikus pettyek vagy foltok láthatók. Nem minden szilvafajtán okoz tünetet a leveleken, de minden esetben jelentős a gazdasági kár. Egyes fajtákon a terméscsökkenés mértéke 60-80% is lehet. A vírus leginkább pollennel, oltással és szemzéssel terjed.

Komplex vírusfertőzések esetén, amikor egyszerre több vírus is megbetegíti ugyanazt a növényt, gyakorta megfigyelték az egyes vírusok szinergista, egymást erősítő hatását.

Mergenthaler Emese, Viczián Orsolya

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beláthatatlanul drágul a hűtés

Az alma hűtőtárolása energiaigényes tevékenység, hiszen a gyümölcsöt nagy mennyiségben, több hónapon át tárolják. Ezen kívül az öntözés költségének tetemes része is az áramfogyasztásból adódik. A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük meg tőlük, hogyan tudnak megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásaik vannak.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Hová vezet a vándorlás?

Idén, amikor beindult a tavasz, s nagy nehezen fejlődtek a méhcsaládok, az időjárás ismételten nem volt kegyes hozzánk. Felénk a repcék nagy részét még az ősszel ki kellett tárcsázni a száraz idő miatt. Ahol megmaradt a repce, ott komoly feszültségek keletkeztek a vándorhelyek miatt.

Fejenként 6,1 kilogramm barack

Az Európai Bizottság agrárpiaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss őszibarack és nektarin fogyasztása az EU-ban a tavalyihoz képest 3%-kal, 6,1 kilogrammra nőtt, de 5%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától.

A feldolgozókat is rosszul érinti a gyenge almatermés

Minden idők egyik leggyengébb almatermése várható az idén a szárazság és a hőség miatt Magyarországon - olvasható a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet keddi közleményében.

A szőlő vírusos és fitoplazmás betegségeit terjesztik

Idei második számunkban a csonthéjasok fitoplazmás és vírusos betegségeiről, valamint az azokat terjesztő rovaroktól írtunk. Ugyanezt a témát a szőlő esetében is érdemes áttekinteni, hiszen a környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy a kártevők ellen csak akkor védekezzünk, amikor jelen vannak az ültetvényben.

A szalonna hatása az egészségre

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt mondták, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb.

Csapadékvíz-kezelés zöldtetőkkel

A városok mérete növekszik, de mivel a lélekszámuk is emelkedik, egyre zsúfoltabbak lesznek. A házak szorosan egymás mellé épülnek, és az épületek, burkolt felületek folyamatos térnyerése drasztikusan lecsökkenti a zöldfelületek arányát. Ez pedig a városi hősziget-effektus kialakulásához vezet.

Növényorvos a közterületen: permetezés van injektálás?

Permetezzek vagy injektáljak? A kérdés éveken át megosztotta a növényvédősöket és a kertészeket is. Az érvelésekben sok igazság volt. A kollégák jogosan hivatkoztak például a fúrások nyomán baktériummal befertőződő kéregsebekre, illetve a permetezéseknél elkerülhetetlen környezetszennyezésre.