Back to top

Rovarokkal terjedő betegségek

A károsítók megfigyelése, a védekezés előrejelzése, a tervszerű megelőzés minden növénykultúra esetében alapvető feladat. A környezetkímélő növényvédelem alapja, hogy csak akkor védekezzünk a kártevők ellen, amikor azok valóban jelen vannak, illetve egyedszámuk jelentős. A megkésett, vagy éppen túl korai vagy pontatlan kezelés veszélyezteti az eredményességet.

Ma már nem csak a biotermesztésben és a precíziós növényvédelemben elvárás a pontosan időzített, kifogástalan alkalmazási móddal végzett kezelés. A legfontosabb természetesen az adott károsító és annak életmódjának beható ismerete, valamint a termőhelyi és az aktuális időjárási viszonyok megfigyelése, és a beavatkozások ezekhez igazított rugalmas, naprakész tervezése.

Hazánkban egyre aggasztóbb méreteket ölt a kajszipusztulás, melyért nagymértékben a Candi­da­tus Phytoplasma prunorum (CPP) kórokozó a felelős.

Cacopsylla melanoneura egy tavaszi, éppen fakadó galagonyaágon
Cacopsylla melanoneura egy tavaszi, éppen fakadó galagonyaágon
A betegség a csonthéjasok európai sárgulása (European Stone Fruit Yellows – ESFY), amely hazánkban a kajszin kívül betegséget okozhat még a cseresznye-, meggy-, szilva-, mandula- és őszibarackfákban is. Az ESFY ismereteink szerint a rovarok közül kizárólag a szilva-levélbolhával (Cacopsylla pruni) képes terjedni.

Az ESFY tünetei nem túlságosan jellegzetesek, összességében a lombozat lankadt, sárgás benyomást kelt. Általában a levelek sárgulnak (ami más betegségre is utalhat, például hiánybetegségre) és kanalasodnak. Egyes ágak teljesen elhalhatnak, a növekedési erély és a fák termőképessége is csökken. A kérget lehántva barna, halott szállítószövetet találunk sok esetben. A fiatal korban megfertőződött fák esetében nagyon gyors pusztulást tapasztalunk, az idősebb fák fertőződése pedig lassabb pusztulással jár.

Figyeljük a kökényt

A szilva-levélbolha egynemzedékes, kizárólag Prunus-fajokon táplálkozó, Európa-szerte elterjedt levélbolhafaj. A rovar imágó alakban telel át fenyőféléken, elsősorban lucfenyőn. A március során visszatelepülő imágók tojásokat raknak a Prunus-fajokon.

Az új nemzedék májustól öt lárvastádiumon át fejlődik imágóvá a csonthéjasokon táplálkozva, majd júliusban költözik át a fenyőfélékre.

A Prunus-fajokra történő tavaszi áttelepülés ideje szorosan összefügg az időjárás alakulásával. Általában március közepétől várható az első egyedek megjelenése. Legelőször az ültetvények közelében elhelyezkedő kökénybokrokat, mint „őrszem” növényeket érdemes figyelni, ugyanis a kökény az egyik legkedveltebb tápnövénye a szilva-levélbolhának, és a nyugalmi időszaka hamarabb véget ér, mint a többi Prunus- fajnak. Az almafa boszorkányseprű­sö­dését okozó fitoplazma vektora, a gyakori galagonya-levélbolha (Cacopsylla me­lanoneura) általában egy héttel a szilva-levélbolha előtt jelenik meg ugyanott, tehát a szilva-levélbolha előhírnökének tekinthető.

A levélbolhák kora tavaszi első megjelenése, visszatelepülésük, rajzásuk, illetve egyedszámuk alakulása sárga ragacslapok kihelyezésével nyomon követhető. A ragacslapos monitorozást nemcsak üzemi ültetvényekben, de házikertekben is érdemes alkalmazni.

Előrejelzés céljából célszerű inkább a napsütötte, déli oldalra, valamint a korona magasabb részeire is kihelyezni a csapdákat.

A ragacsos felület kártevőkkel vagy szennyeződésekkel való telítődése esetén cseréljük ki a lapokat, és legalább háromnaponta értékeljük a fogást. A szilva-levélbolha esetében sajnos még nincs kereskedelmi forgalomban sem táplálkozási, sem fero­mon illatanyaggal kombinált ragacslap, viszont a legújabb kísérletekből kiderült, hogy a rajzásidő első felében inkább a fehér ragacslap ajánlható a sárgával szemben.

Cacopsylla pruni nőstény és hím mikroszkópos képe oldalnézetből
Cacopsylla pruni nőstény és hím mikroszkópos képe oldalnézetből

Az irodalmi adatok alapján egyértelmű, hogy a betegség terjesztésében – egy adott tenyészidőszakban – a visszatelepülő levélbolha-egyedeknek van nagyobb, és a téli tápnövényre vándorlóknak csekélyebb szerepe. Ezért is fontos figyelni tavasszal az első egyedek megjelenését.

Bár a mi időjárási körülményeink között a Cacopsylla pruni szívogatása nem okoz közvetlen kárt a tápnövényeken, vektor mivolta miatt a gyümölcsösök mégis precíz növényvédelmet igényelnek, hogy megelőzzük a fitoplazmás betegség terjedését.

Szilvahimlő vagy kajszihimlő

A csonthéjasokat fertőző vírusok közül a szilvahimlő vírus (Plum pox virus, PPV, sharka vírus) jelentősége a legnagyobb, ami jelenleg már szinte az egész világon elterjedt, és a legnagyobb gazdasági károkat okozó betegsége a Pru­nus-fajok­nak.

A csonthéjasok termesztésében Magyarországon is a PPV jelenti a legnagyobb virológiai problémát, a legsúlyosabb károkat szilvaültetvényekben figyelték meg.

A kórokozó kisebb távol­­ságra való terjedésében a levéltetvek játsszák a legfontosabb szerepet, melyekkel nem perzisztens módon terjed, de ismert a pollenátvitel is. Jelentős a mechanikai (szedés, metszés) úton való átvitel is.

Veszélyes kórokozók

A fitoplazmák a baktériumokhoz hasonló felépítésű, sejtfal nélküli, a növényi háncsszövetben élő mikroorganizmusok; kizárólagos növényi kórokozók és egyben sok rovar szimbiontái. Kizárólag élő szervezetben képesek élni és szaporodni. Rendszertanilag a baktériumokon belül a Mollicutes osztályba, ezen belül az Acholeplasmatales rendbe tartoznak. Átmérőjük 500-1000 nanométer között változik. Számos lágy és fás szárú haszon- és dísznövényt megbetegíthetnek. Jelenlegi tudásunk szerint oltással, szemzéssel, a növények szállítószövetéből táplálkozó rovarvektorokkal, és egy élősködő gyomnövényünkkel, az arankával (Cuscuta campestris) képesek egyik növényről a másikra terjedni.

A fitoplazmával megbetegített növények nem gyógyíthatók, így a védekezés fontos elemei a rovarvektorok gyérítésére szolgáló vegyszeres kezelések, a rovarok egyéb tápnövényeinek eltávolítása, illetve lehetőség szerint az azoktól való térbeli elkülönítés.

A kórokozó Plum pox potyvirus (PPV) egyszálú RNS-vírus. Biológiai, szerológia tulajdonságaik alapján 8 PPV-törzset különítenek el, melyek agresszivitásukban is különböznek. Gazdanövényköre a szilva, kajszibarack, őszibarack, ringló, kökény, sajmeggy, sőt újabban a cseresznye és a meggy, is, valamint számos díszfa- és gyomfaj. A fertőzés hatására a termés mennyisége és minősége csökken, a fák fejlődése visszamarad, élettartamuk lerövidül. A termés nagy része még éretlenül lehullhat a fákról. Az egyes fajták fogékonysága között igen nagy a különbség.

A tünetek legtöbbször a levélen, illetve a termésen figyelhetők meg.

A legszembetűnőbb tünetek a levélen kialakuló világos, olajszerű, elmosódott szegélyű foltok, amelyek később jellegzetes gyűrű és szalag alakúak lesznek. A levélen az ereket körülölelő sárgászöld foltok is megjelenhetnek.

A gyümölcstünetek már a gyümölcs éretlen állapotában láthatók, a felületen enyhén vagy mélyen besüppedő, gyűrű vagy szabálytalan alakú rajzolatok formájában. A fertőzött gyümölcsök torzan növekednek, íztelenné válnak, létartal­mukat elveszítik, közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmatlanok. A gyümölcsöt kettévágva, a csonthéjon jellegzetes mintázottság figyelhető meg, barna, 1-2 milliméteres foltok alakjában.

Vektor levéltetvek

A fertőzés legjelentősebb vektorai őszibarackon és kajszin a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) és a hamvas őszibarack-levéltetű (Hyalopterus amyg­­da­li), csak őszibarackon a fekete őszibarack-levéltetű (Brachycaudus schwartzi) és az őszibarack iszalag levéltetű (Myzus varians), szilván a hamvas szilvalevél­tetű (Hyalopterus pruni), a sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helicrisi), az aszat­levéltetű (Brachycaudus cardui), és a komlólevéltetű (Phorodon humuli). A fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi) a cseresznye egyetlen levéltetű kártevője, ezen kívül még a meggyet károsítja.

2020 tavaszán egy új levéltetűfajt, a kajszilevéltetűt (Myzus mumecola) fedezte fel munkatársaival Borbély Csaba egy hazai kajsziültetvényben.

Apró szilva-levélbolha gyűjtés közben egy mutatóujjon
Apró szilva-levélbolha gyűjtés közben egy mutatóujjon
Ebből a hazánkban új levéltetűfajból kimutatták a PPV jelenlétét, így nagy valószínűséggel képes a vírus átvitelére is. A kajszilevéltetű nagyon hasonlít a zöld őszibarack-levéltetűhöz, csak mikrosz­kópos vizsgálattal lehet elkülöníteni egymástól a két fajt. A többi kajszit károsító levéltetvektől viszont mind színben, mind méretben eltérőek.

A levéltetvek az ágak kérgére, rügyek tövébe rakott peték formájában telelnek át. A nimfák márciusban, április elején kelnek, kialakulnak a levéltetű-kolóniák. Az első megjelenésüket elsősorban a hajtásvégeken, a fiatal, zsenge levelek fonákján kell keresni.

A szárnyas alakok júniustól fejlődnek, majd különböző lágyszárúakra, nádra vándorolnak át. Egyes esetekben a kolóniák nem migrálnak, őszig a fákon maradnak. Az elvándorolt kolóniák visszatérése október elejétől figyelhető meg.

A levéltetvek a vírust nem perzisztens módon terjesztik, mint a levélbolhák.

Ez azt jelenti, hogy a fertőzött növényeken táplálkozva viszonylag rövid időn belül felveszik a vírust, majd azt egy újabb növény szívogatása következtében azonnal képesek leadni. Gyorsan fertőzőképessé válnak, de azt gyorsan el is veszítik. Az egyes levéltetűfajok különböző mértékben képesek terjeszteni a szilvahimlő vírust.

A vírus elleni növényvédelmi beavatkozás a vírust átvivő levéltetvek ellen irányul, így főként a kajsziültetvények­ben szükségessé válhat a növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálata, egy levéltetvek elleni védekezés beiktatása.

Elárasztja a rovar szerveit

A Psyllidae család egyes fajainak fitoplazma-átvivő szerepe már az 1960-as évektől bizonyított; ebbe a családba tartozik a szilva-levélbolha is. A fitoplazmák a felvételt követően bekerülnek a levélbolha beleibe, behatolnak a bélhámsejtekbe, onnan pedig az állat testüregébe, és a testnedvben felszaporodnak. Ezután a fitoplazmák elárasztják a zsírszövetet, az idegrostokat, az agyat és a rovar belső szerveit. Ez a továbbfertőzés tekintetében látens időszak körülbelül 2-8 hétig tart. A rovar csak akkor képes átvinni a fitoplazmát egészséges növénybe, ha az az előzőekben leírtak szerint az állatban szaporodik, bejut a felsorolt szervekbe és végül bekerül a nyálmirigybe.

A levéltetvek elleni védekezés fontos eleme a tél végi olajos lemosó permetezés. A tavaszi kezelések előrejelzése miatt sárga ragacsos színcsapdákat kell kihelyezni még a vegetáció megindulása előtt (március első felében), hogy fel lehessen készülni a permetezés optimális időzítésére.

A levéltetveknek több generációja van évente, így folyamatosan figyelni kell rájuk.

A levéltetvek ellen ésszerűen, a hasznos szervezeteket (pókok, futrinkák, katicabogarak, ragadozó poloskák, zengőlégylárvák, hártyásszárnyú parazitoidok) kímélő technológiával kell védekezni. Ahol nagyobb területen van fertőzött növényállomány, ott lehetőleg a fertőzési gócon kívül létesítsünk csak új ültetvényt, vagy ha ez nem megoldható, ellenállóbb fajtákat telepítsünk.

Vegetatívan is terjed

A csonthéjasok nekrotikus gyűrűsfoltosság vírusa (Prunus necrotic ringspot virus, PNRSV) a legelterjedtebb vírusbetegségek közé tartozik, a világon mindenütt előfordul, ahol csonthéjasokat termesztenek. A cseresznye és a meggy egyik legveszélyesebb betegsége. A levéllemezen körbehatárolt klo­rotikus foltok vannak, a megtámadott levelek kisebbek és tekerednek. A fonákon az erek mentén kinövések találhatók.

A fertőzött szövetek fokozatosan elhalnak, kihullanak és nekrotizá­lód­nak.

A kártétel már a faiskolában megjelenhet, a szemzések rosszabbul erednek, az oltványok gyengébben fejlődnek. A vírusfertőzés befolyással van a fák fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére, csökkenti a fák szárazság- és fagytűrését, élettartamát. A virágpor csekélyebb vitalitása következtében rosszabb lesz a megporzás és a terméshozam.

Hyalopterus pruni kolóniái mirabolánon
Hyalopterus pruni kolóniái mirabolánon

A vírus vegetatív szaporítással, virágporral, maggal és fonálférgekkel (Longi­do­rus sp.) is terjed. A védekezés alapja, mint a vírusbetegségek legtöbbjénél, az egészséges szaporítóanyag. A virágporral történő fertőzés miatt fontos az anya- és magültetvények termő ültetvényektől való térbeli elkülönítése. A maggal leginkább a cseresznye, meggy és sajmeggy esetében terjed. A fertőzött pollen egészséges növényre történő átvitelében a tripszek is vektorszerepet játszanak.

Bár a szilvatörpeség vírus (Prune dwarf virus, cherry ring mottle) okozta betegséget először szilváról írták le, szilván sokkal ritkábban fordul elő, mint más csonthéjas gyümölcsfajokon.

A szilva levelei keskenyek, megnyúltak, vastagok és kemények lesznek a fertőzés hatására, rajtuk klorotikus pettyek vagy foltok láthatók. Nem minden szilvafajtán okoz tünetet a leveleken, de minden esetben jelentős a gazdasági kár. Egyes fajtákon a terméscsökkenés mértéke 60-80% is lehet. A vírus leginkább pollennel, oltással és szemzéssel terjed.

Komplex vírusfertőzések esetén, amikor egyszerre több vírus is megbetegíti ugyanazt a növényt, gyakorta megfigyelték az egyes vírusok szinergista, egymást erősítő hatását.

Mergenthaler Emese, Viczián Orsolya

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Ahol a holdnaptár készül

A Kertbarát Magazin kihagyhatatlan része a lap közepén megjelenő, kihajtható holdnaptár, amely sokaknak ad iránymutatást a kertészkedéshez. A naptár „mögött” egy kedves hölgyet és sokrétű tudást találunk. Bemutatjuk Cseperkálóné Mirek Barbarát, aki hónapról hónapra elkészíti az aktuális holdnaptárt, és aki természetesen e módszer szerint alakítja és műveli a saját kertjét is.

Bőséges eper- és cseresznye- termés Angliában

A szokatlanul magas hőmérsékletnek és a szokatlanul sok napsütésnek köszönhetően rendkívül bőségesen termett a földieper és a cseresznye az Egyesült Királyságban, az ország mindegyik hagyományos termőhelyén: Kentben, Norfolkban, Herefordshire-ben, Lancashire-ben és Skóciában.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.