Back to top

Új törvény a gazdaságátadásról

Első olvasatra talán sokkolónak tűnhet, de mostanra már minden harmadik magyar gazda a nyugdíjaskorba lépett. Ha belegondolunk, arról a generációról van szó, amelyik a rendszerváltozás idején vállalkozást indított és mára jellemzően egy jól működő gazdaságot tud átadni. Éppen őket segíti az az új törvény, amely az agrárgazdaságok sokkal egyszerűbb átadását teszi lehetővé.

Ugyan a törvénycsomag csak 2023. január 1-jén (várhatóan külön erre a célra kiírt pályázati forrásokkal megtámogatva) lép majd hatályba, de már most érdemes átgondolni és előkészíteni az átadás folyamatát. Cikkünk érinti az új öröklési szabályokat is.

A gazdaságátadási törvény legnagyobb újdonsága, hogy 2023-tól mindössze egyetlen szerződés elegendő lesz a teljes gazdaságunk átadásához, mégpedig úgy, hogy az eddigi legnagyobb buktató, a vagyoni értékű jogok átadása is megoldottá válik.

Hogy ezt jobban megértsük, tudnunk kell, hogy a haszonbérleti jog átadása eddig még családon belül is szinte lehetetlen volt, míg az egyes pályázatoknak, hatósági engedélyeknek, hiteljogviszonyoknak az átadása komoly jogi nehézségek elé állította a feleket. Ebben hoz tehát változást az új törvény, mikor kimondja, hogy a polgári jogi szerződésekben az átvevő jogutódlással az átadó helyére léphet (sőt, haszonbérletnél ehhez már a tulajdonos hozzájárulására sem lesz szükség). Szintén könnyebbség, hogy az egyes támogatások átadása is jóval egyszerűbbé válhat, mivel a tervek szerint már az átvevőnél is figyelembe veszik majd az átadó gazdasági méretét és üzleti mutatóit.

Ki élhet ezzel a lehetőséggel?

Ezt az új típusú gazdaságátadási szerző­dést őstermelők vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók használhatják, és főszabály szerint csak a családon belüli átengedésre lesz lehetőségük.

Az átadónak és az átvevőnek tehát hozzátartozónak kell lennie egymással (ez alól csak egy kivétel lesz, mégpedig az, ha az átvevő legalább 7 éve munkaviszonyban áll az átadóval).

Generációváltás pedig nem képzelhető el, csak úgy, ha a gazdaság egy idősebb személy tulajdonából kerül át a fiatalabbhoz, ezért életkori korlátozást is tartalmaz a jogszabály: vagyis átadó csak az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb 5 éven belül eléri (viszont életkori felső határa nem lesz az átadói pozíciónak). Ezzel szemben az átvevőnél kettős életkori plafon is lesz: átvevő kizárólag az lehet, aki legalább 10 évvel fiatalabb az átadónál és nem töltötte be az 50 éves életkort sem. Fontos az is, hogy az átvevőnek őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie, ezzel is biztosítva a szakmaiság továbbvitelét.

Ingyenesen vagy ellenérték fejében?

Az átadásra ingyenesen vagy visszterhesen is sor kerülhet. Ellenérték fejében átadható lesz például adásvétellel vagy tartási szerződés útján, sőt arra is lesz lehetőség, hogy egy több éves együttműködési időszak után kerüljön sor a tulajdoni és egyéb jogok átadására. Azt is jól tudjuk, hogy egy gazdaság nemcsak haszonbérletből és pályázatokból áll, hanem a termelési eszközökből is, ezek adják a gazdaság súlyát, így a termőföldek tulajdonjoga, az egyéb ingatlanok, ingóságok és a társasági részesedés is átadható lesz ugyanezzel a szerződéssel.

Fontos megemlíteni, hogy földek átadásakor sem elővásárlási jog, sem előhaszonbérleti jog nem érvényesül majd, tehát külső felek számára nem lesz lehetőség a földekre való rájelentkezésre.

A gazdaságátadási szerződést minden esetben a földhivatalnak kell majd jóváhagynia, aki majd olyan feltételeket vizsgál, mint hogy az átadó és az átvevő megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek; a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát, használati jogát; vagy például az átvevő meghaladja-e a 300 hektáros tulajdoni maximumot. Fontos megemlíteni, hogy a törvény koncepciója a teljes gazdaságátadásra épül, így a gazdaságátadót a jogügylet lezárultát követően törölni kell a földműves, illetve a Nébih nyilvántartásból is (de nincs kizárva, hogy ezt követően munkavállalóként tovább dolgozzon a gazdaságban).

Új szabályok a termőföldek öröklésénél

Lesújtó adat, hogy több mint 1 millió hektár termőföld csak az öröklés miatt került osztatlan közös tulajdonba. Teljesen indokolt tehát, hogy ne csak a jelenlegi birtokviszonyokat rendezzük, hanem az osztatlan közös tulajdon újratermelődését is megakadályozzuk.

A cél tehát az, hogy öröklés esetén is 1/1-es tulajdonban maradjon meg a földterület, a tulajdoni hányad pedig ne osztódjon tovább.

Ennek érdekében 2023 januárjától már nem osztódik a föld tulajdonjoga, az örökösök ezért 3 lehetőség közül választhatnak a hagyatéki eljárás során:

1) osztályos egyezséget kötnek egymással: az örökösök megállapodnak abban, hogy az örökhagyó ingó és ingatlan vagyontárgyai közül ki, mit örököl, tehát az egyes vagyontárgyak kinek a tulajdonába kerülnek. A termőföld esetében akár külön helyrajzi számonként is megállapodhatnak az új tulajdonosi viszonyokról, sőt úgy is, hogy a földeket csak az egyik örököstárs kapja meg;

2) megosztási eljárást indítanak (hasonlóan az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez);

3) eladják a földeket, és a vételárat felosztják egymás között.

Álláspontom szerint a 2) és a 3) opció az esetek többségében nem tűnik reális lehetőségnek, hiszen a felek általában abban érdekeltek, hogy a hagyatéki tárgyalás minél előbb lezáruljon.

Ezzel szemben az adásvétel vagy a birtokmegosztások nemcsak időt, hanem komoly pénzösszeget is felemésztenek.

Nem mellesleg, az eljárás gyors lezárása már csak amiatt is fontos lesz az örökösök számára, mivel ha egy éven belül nem kerül sor a hagyaték átadására, akkor a törvény öröklési illeték kiszabásával szankcionálja őket.

Dr. Cseh Tibor András

megbízott főtitkár, Magosz

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Tao, Hipa és innovációs járulék - közeledik az éves bevallások határideje, mindenre gondolt?

Jelentős mértékben csökkenthető az éves adók összege, ha a társaság ismeri és él is a különböző adóalap-korrekciós lehetőségekkel, és nem csak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallásait – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői a tao, hipa és innovációs járulék bevallásának május 31-i határidejével kapcsolatban. A gondosan elkészített adókalkuláció az esetleges adókockázatokat is kezeli, míg a hibás gyakorlat hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet.

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel

A Zalaerdő Zrt. rajz- és művészeti pályázatot hirdet "Évszakok a természetben" címmel két korosztály: általános iskolás felső tagozatosok, illetve középiskolások számára.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Az egységes kérelmek döntő többségét a NAK segítségével adták be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai idén is tevékenyen közreműködtek az egységes kérelmek beadásában. A 2022. május 16-ig beadott 160 851 kérelem közel 70 százalékának, 108 046 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.

Rendszeres visszatérők a külhoni magyarok

Több mint 500 külföldit vonzott Hódmezővásárhelyre a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, ahol a nemzetközi sátorban külhoni magyarok is beszélgettek a hazai gazdákkal. Szotyori Zoltán Erdélyből, míg Balog Anita a Vajdaságból érkezett a rendezvényre.

Változott a permetező drónok kötelező típusminősítésének pótlási határideje

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a növényvédelmi gépeket – különös tekintettel a permetező drónokat – gyártó és/vagy forgalmazó vállalatokat, hogy 2021. december 1-jén hatályba lépett az Agrárminisztérium új rendelete, amely lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését.