Ugyan a törvénycsomag csak 2023. január 1-jén (várhatóan külön erre a célra kiírt pályázati forrásokkal megtámogatva) lép majd hatályba, de már most érdemes átgondolni és előkészíteni az átadás folyamatát. Cikkünk érinti az új öröklési szabályokat is.
Hogy ezt jobban megértsük, tudnunk kell, hogy a haszonbérleti jog átadása eddig még családon belül is szinte lehetetlen volt, míg az egyes pályázatoknak, hatósági engedélyeknek, hiteljogviszonyoknak az átadása komoly jogi nehézségek elé állította a feleket. Ebben hoz tehát változást az új törvény, mikor kimondja, hogy a polgári jogi szerződésekben az átvevő jogutódlással az átadó helyére léphet (sőt, haszonbérletnél ehhez már a tulajdonos hozzájárulására sem lesz szükség). Szintén könnyebbség, hogy az egyes támogatások átadása is jóval egyszerűbbé válhat, mivel a tervek szerint már az átvevőnél is figyelembe veszik majd az átadó gazdasági méretét és üzleti mutatóit.
Ki élhet ezzel a lehetőséggel?
Ezt az új típusú gazdaságátadási szerződést őstermelők vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók használhatják, és főszabály szerint csak a családon belüli átengedésre lesz lehetőségük.
Generációváltás pedig nem képzelhető el, csak úgy, ha a gazdaság egy idősebb személy tulajdonából kerül át a fiatalabbhoz, ezért életkori korlátozást is tartalmaz a jogszabály: vagyis átadó csak az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb 5 éven belül eléri (viszont életkori felső határa nem lesz az átadói pozíciónak). Ezzel szemben az átvevőnél kettős életkori plafon is lesz: átvevő kizárólag az lehet, aki legalább 10 évvel fiatalabb az átadónál és nem töltötte be az 50 éves életkort sem. Fontos az is, hogy az átvevőnek őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie, ezzel is biztosítva a szakmaiság továbbvitelét.
Ingyenesen vagy ellenérték fejében?
Az átadásra ingyenesen vagy visszterhesen is sor kerülhet. Ellenérték fejében átadható lesz például adásvétellel vagy tartási szerződés útján, sőt arra is lesz lehetőség, hogy egy több éves együttműködési időszak után kerüljön sor a tulajdoni és egyéb jogok átadására. Azt is jól tudjuk, hogy egy gazdaság nemcsak haszonbérletből és pályázatokból áll, hanem a termelési eszközökből is, ezek adják a gazdaság súlyát, így a termőföldek tulajdonjoga, az egyéb ingatlanok, ingóságok és a társasági részesedés is átadható lesz ugyanezzel a szerződéssel.
A gazdaságátadási szerződést minden esetben a földhivatalnak kell majd jóváhagynia, aki majd olyan feltételeket vizsgál, mint hogy az átadó és az átvevő megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek; a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát, használati jogát; vagy például az átvevő meghaladja-e a 300 hektáros tulajdoni maximumot. Fontos megemlíteni, hogy a törvény koncepciója a teljes gazdaságátadásra épül, így a gazdaságátadót a jogügylet lezárultát követően törölni kell a földműves, illetve a Nébih nyilvántartásból is (de nincs kizárva, hogy ezt követően munkavállalóként tovább dolgozzon a gazdaságban).
Új szabályok a termőföldek öröklésénél
Lesújtó adat, hogy több mint 1 millió hektár termőföld csak az öröklés miatt került osztatlan közös tulajdonba. Teljesen indokolt tehát, hogy ne csak a jelenlegi birtokviszonyokat rendezzük, hanem az osztatlan közös tulajdon újratermelődését is megakadályozzuk.
Ennek érdekében 2023 januárjától már nem osztódik a föld tulajdonjoga, az örökösök ezért 3 lehetőség közül választhatnak a hagyatéki eljárás során:
1) osztályos egyezséget kötnek egymással: az örökösök megállapodnak abban, hogy az örökhagyó ingó és ingatlan vagyontárgyai közül ki, mit örököl, tehát az egyes vagyontárgyak kinek a tulajdonába kerülnek. A termőföld esetében akár külön helyrajzi számonként is megállapodhatnak az új tulajdonosi viszonyokról, sőt úgy is, hogy a földeket csak az egyik örököstárs kapja meg;
2) megosztási eljárást indítanak (hasonlóan az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséhez);
3) eladják a földeket, és a vételárat felosztják egymás között.
Álláspontom szerint a 2) és a 3) opció az esetek többségében nem tűnik reális lehetőségnek, hiszen a felek általában abban érdekeltek, hogy a hagyatéki tárgyalás minél előbb lezáruljon.
Nem mellesleg, az eljárás gyors lezárása már csak amiatt is fontos lesz az örökösök számára, mivel ha egy éven belül nem kerül sor a hagyaték átadására, akkor a törvény öröklési illeték kiszabásával szankcionálja őket.
Dr. Cseh Tibor András
megbízott főtitkár, Magosz