Back to top

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

A világjárvány magát a mezőgazdasági termelést, szerencsére, nem érintette, legfeljebb az ellátási láncban okozott némi fennakadást – nyilatkozták magabiztosan 2020 nyarának elején, a pandémia első hullámának végén a helyi agrárszakemberek és kereskedők. Aztán ezek a hangok hamarosan elhalkultak, mert korábban soha nem látott negatív folyamatok indultak be.

Egy év alatt, azaz 2020 májusától 2021 májusáig a napraforgóolaj közel 80 százalékkal, a cukor bő 70 százalékkal, a tojás 35, az errefelé igencsak alapvető élelmiszernek számító hajdinakása 25, a kenyér majdnem 20 százalékkal drágult az országban.

Figyelemre méltó, hogy ez a nagyarányú áremelkedés olyan évjáratban következett be, amikor a cukorrépa kivételével valamennyi mezőgazdasági kultúrából az átlagosat meghaladó termést takarítottak be Ukrajnában.

A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon
A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon

A napraforgóolaj esetében ráadásul az a paradox helyzet állt elő, hogy az itt gyártott termékhez a szomszédos országokban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint nálunk. Mindezt már csak azért sem intézhetjük el egy hanyag kézlegyintéssel, mivel köztudott, hogy az ukrán kisnyugdíjasok járandóságuk mintegy 42–45 százalékát élelmiszerre költik. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen a kép: az időskorúak errefelé mintegy 25–28 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak havonta.

A beregszászi zöldségpiacon az új esztendő első napjaiban mégis optimista hangulat uralkodik. A sok-sok nélkülözéshez és a drasztikus áremelésekhez hozzáedződött vásárlók nem akadnak fenn rajta, hogy az itt bő két hétig húzódó karácsonyi-újévi időszakban az alapvető zöldségfélékhez mintegy 20–25 százalékkal drágábban jutnak hozzá.

Merthogy összességében a sárgarépa, a cékla, a vöröshagyma így is csak 25–30 százalékkal kerül többe tavalyhoz képest, a burgonya ára pedig gyakorlatilag változatlan.

Egyedül a káposzta esetében figyelhető meg jelentős változás, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz a gazdák már ősz elején jelezték, hogy a szárazság miatt jóval alacsonyabb hozam várható belőle.

Zöldségfronton mire számíthatunk az előttünk álló néhány hónapban?

– Január második fele és a február egésze nálunk holtszezonnak számít – magyarázza Orosz István derceni gazda, aki saját terményei mellett más alapvető zöldségfélékkel is kereskedik. – Az ünnepek elmúltával minden áruféleségnek drasztikusan visszaesik a kereslete. Szinte nem is értjük, hogy mit fogyasztanak ilyenkor az emberek. Így aztán bármelyik termék árát megemelni felér az öngyilkossággal. Egyébként a beszállítóink hetekkel korábban jelzik, hogy a konyhai alapanyagok tekintetében milyen árváltozások várhatók, és most egyelőre nem kaptunk ilyen híreket. Amúgy pedig az utóbbi két-három évben mintha újjáéledne a volt KGST-piac:

burgonyát, hagymát, céklát ugyanúgy kapunk Oroszországból és Lengyelországból, mint Belaruszból, szárított gyümölcsöt pedig Bulgáriából.

Fotó: Pixabay
Tanulságos dolog, hogy az említett országok feszült viszonya ellenére a kereskedők mindig onnan szállítanak, ahol éppen a legolcsóbb a szóban forgó áru.

Amikor a termelői szektorban nagyhirtelen nyolc-tízszeresére emelkedik az energia ára, akkor várható, hogy az az élet más területeire is gyorsan begyűrűzik.

– Egy ideje már kongatják a vészharangot a pékek, hogy náluk az energia az összköltségnek a korábbi 15 százalék helyett immáron a 25–30 százalékát teszi ki, és hogy ezt képtelenek kigazdálkodni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Knobloch Sándor, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet Beregszászon. – Azzal riogatnak, hogy a kenyér ára hamarosan mintegy 45–50 százalékkal emelkedik, ha a kormány gyorsan nem dob nekik mentő­övet.

Vajon milyen hangulatban várják az új idényt maguk a gazdák?

– A jelenlegi helyzetben – a fűtőanyag drasztikus drágulása miatt – a zöldségfélék hideghajtatása tűnik a leginkább észszerű megoldásnak – vallja Solymos József kisdobronyi termelő. – Persze kora tavasszal a palántanevelő helyiséget így is fűteni kell majd, és a fóliaházak esetében sem mondhatunk le a vészfűtés kínálta lehetőségről.

Az utóbbi négy-öt év arra tanított bennünket, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás miatt ezzel a megoldással mindenképpen számolni kell – ami, természetesen, további plusz költséget jelent.

– A műtrágya ára az egekben, és félő, hogy a vegyszerek beszerzése sem a korábbi áron történik majd – folytatja beszélgetőpartnerem. – És biztosak lehetünk benne, hogy a fóliapalást megvásárlása is a tavalyinál sokkal többe kerül. Az a szerencsénk, hogy évek hosszú során a különböző térségek gazdái körében kialakult a hagyományos termékskála, ami olyan zöldségfélékből áll, amelyeket az adott helyen a legkifizetődőbb termeszteni. Eddig ez garantálta a megélhetést. Ha egyik-másik zöldség éppen kevés vagy nulla százalékos jövedelmet hozott, azt szerencsés esetben pótolta a másik. Remélhetőleg így lesz a következő idényben is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Töretlen fejlődés 25 éven át

A Specialmix Kertészeti Kft. a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ebből az alkalomból nyílt napot szerveztek magánszemélyek és szakmai érdeklődők részére a cég gödöllői telephelyén.

Bőven van alma a raktárakban

A tavalyinál nagyobb az európai almakészlet, 2022. május 1-jén 1 542 655 tonnát tett ki, ami 17,7%-kal meghaladja az előző év azonos időszakáét.

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Eljött a szőlőkabóca elleni védekezés ideje – növényvédelmi előrejelzés 26. hét

A tavasz óta elképesztő méreteket öltő levéltetű-fertőzés kezd alábbhagyni ugyan, de nem maradunk megoldásra váró probléma nélkül. Rajzik egyebek között az almamoly, fertőz a szőlőlisztharmat, és most vannak olyan fejlettségi állapotban a szőlőkabóca lárvái, hogy meg kell kezdeni ellenük a védekezést.

Zuhannak a gabonaárak: Ukrajna és Oroszország exportja lehetségesnek tűnik

A gabonaárak a hét elején meredeken csökkentek a tőzsdén arra a hírre, hogy megindult a tárgyalás az ukrán és az orosz búzaexport lehetséges megvalósításairól.

Új élelmiszer: gyógydió

Frissen megjelent rendeletében az Európai Bizottság engedélyezte a Jatropha curcas – magyarul purgódió vagy gyógydió – ehető fajtájából származó magok új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát. Az engedélyezést kezdeményező német cég a magokat kandírozva, cukorral tartósítva vagy önmagában snackként, továbbá gabonaszeletek, reggeli gabonapelyhek összetevőjeként kívánja forgalmazni.

Nincs, aki leszedje

A brit salátatermesztőknél a betakarítási szezon kezdete óta idén is sok tonnányi termés veszett kárba a munkaerőhiány miatt. 

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Dinnyebólé mézzel, pezsgővel, nem csak kánikula idején

Meleg van! Mit meleg, forróság! Jól esik hát az árnyékban, a parton, vagy csak otthon a kertben, a nappaliban egy kis jeges italozás, desszertezés. A bólé egyik előnye, hogy italnak és akár desszertnek is tekinthetjük.

Légi felderítés és növényvédelem: talán még idén felszállhatnak a kijuttató drónok

Erős szélben és változó légmozgás mellett is jól teljesítenek a mezőgazdasági monitoring drónok, növényvédelemre azonban ilyen időjárási viszonyok között nem ajánlott a használatuk. A dróntechnológiával, a jogszabályokkal és a biztonságos üzemeltetéssel foglalkozik a MyActionCam Kft. és Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvénysorozata.