Back to top

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

A világjárvány magát a mezőgazdasági termelést, szerencsére, nem érintette, legfeljebb az ellátási láncban okozott némi fennakadást – nyilatkozták magabiztosan 2020 nyarának elején, a pandémia első hullámának végén a helyi agrárszakemberek és kereskedők. Aztán ezek a hangok hamarosan elhalkultak, mert korábban soha nem látott negatív folyamatok indultak be.

Egy év alatt, azaz 2020 májusától 2021 májusáig a napraforgóolaj közel 80 százalékkal, a cukor bő 70 százalékkal, a tojás 35, az errefelé igencsak alapvető élelmiszernek számító hajdinakása 25, a kenyér majdnem 20 százalékkal drágult az országban.

Figyelemre méltó, hogy ez a nagyarányú áremelkedés olyan évjáratban következett be, amikor a cukorrépa kivételével valamennyi mezőgazdasági kultúrából az átlagosat meghaladó termést takarítottak be Ukrajnában.

A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon
A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon

A napraforgóolaj esetében ráadásul az a paradox helyzet állt elő, hogy az itt gyártott termékhez a szomszédos országokban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint nálunk. Mindezt már csak azért sem intézhetjük el egy hanyag kézlegyintéssel, mivel köztudott, hogy az ukrán kisnyugdíjasok járandóságuk mintegy 42–45 százalékát élelmiszerre költik. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen a kép: az időskorúak errefelé mintegy 25–28 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak havonta.

A beregszászi zöldségpiacon az új esztendő első napjaiban mégis optimista hangulat uralkodik. A sok-sok nélkülözéshez és a drasztikus áremelésekhez hozzáedződött vásárlók nem akadnak fenn rajta, hogy az itt bő két hétig húzódó karácsonyi-újévi időszakban az alapvető zöldségfélékhez mintegy 20–25 százalékkal drágábban jutnak hozzá.

Merthogy összességében a sárgarépa, a cékla, a vöröshagyma így is csak 25–30 százalékkal kerül többe tavalyhoz képest, a burgonya ára pedig gyakorlatilag változatlan.

Egyedül a káposzta esetében figyelhető meg jelentős változás, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz a gazdák már ősz elején jelezték, hogy a szárazság miatt jóval alacsonyabb hozam várható belőle.

Zöldségfronton mire számíthatunk az előttünk álló néhány hónapban?

– Január második fele és a február egésze nálunk holtszezonnak számít – magyarázza Orosz István derceni gazda, aki saját terményei mellett más alapvető zöldségfélékkel is kereskedik. – Az ünnepek elmúltával minden áruféleségnek drasztikusan visszaesik a kereslete. Szinte nem is értjük, hogy mit fogyasztanak ilyenkor az emberek. Így aztán bármelyik termék árát megemelni felér az öngyilkossággal. Egyébként a beszállítóink hetekkel korábban jelzik, hogy a konyhai alapanyagok tekintetében milyen árváltozások várhatók, és most egyelőre nem kaptunk ilyen híreket. Amúgy pedig az utóbbi két-három évben mintha újjáéledne a volt KGST-piac:

burgonyát, hagymát, céklát ugyanúgy kapunk Oroszországból és Lengyelországból, mint Belaruszból, szárított gyümölcsöt pedig Bulgáriából.

Fotó: Pixabay
Tanulságos dolog, hogy az említett országok feszült viszonya ellenére a kereskedők mindig onnan szállítanak, ahol éppen a legolcsóbb a szóban forgó áru.

Amikor a termelői szektorban nagyhirtelen nyolc-tízszeresére emelkedik az energia ára, akkor várható, hogy az az élet más területeire is gyorsan begyűrűzik.

– Egy ideje már kongatják a vészharangot a pékek, hogy náluk az energia az összköltségnek a korábbi 15 százalék helyett immáron a 25–30 százalékát teszi ki, és hogy ezt képtelenek kigazdálkodni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Knobloch Sándor, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet Beregszászon. – Azzal riogatnak, hogy a kenyér ára hamarosan mintegy 45–50 százalékkal emelkedik, ha a kormány gyorsan nem dob nekik mentő­övet.

Vajon milyen hangulatban várják az új idényt maguk a gazdák?

– A jelenlegi helyzetben – a fűtőanyag drasztikus drágulása miatt – a zöldségfélék hideghajtatása tűnik a leginkább észszerű megoldásnak – vallja Solymos József kisdobronyi termelő. – Persze kora tavasszal a palántanevelő helyiséget így is fűteni kell majd, és a fóliaházak esetében sem mondhatunk le a vészfűtés kínálta lehetőségről.

Az utóbbi négy-öt év arra tanított bennünket, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás miatt ezzel a megoldással mindenképpen számolni kell – ami, természetesen, további plusz költséget jelent.

– A műtrágya ára az egekben, és félő, hogy a vegyszerek beszerzése sem a korábbi áron történik majd – folytatja beszélgetőpartnerem. – És biztosak lehetünk benne, hogy a fóliapalást megvásárlása is a tavalyinál sokkal többe kerül. Az a szerencsénk, hogy évek hosszú során a különböző térségek gazdái körében kialakult a hagyományos termékskála, ami olyan zöldségfélékből áll, amelyeket az adott helyen a legkifizetődőbb termeszteni. Eddig ez garantálta a megélhetést. Ha egyik-másik zöldség éppen kevés vagy nulla százalékos jövedelmet hozott, azt szerencsés esetben pótolta a másik. Remélhetőleg így lesz a következő idényben is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

Finom és praktikus: a tészta

Amellett, hogy finom, rendkívül praktikus alapanyag. Ha megéhezne valaki, a háziasszonynak csak be kell nyúlnia érte a szekrénybe, hogy percek alatt megfőzze, ízesítse, és máris fogyasztható. Csakhogy szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tésztáról van szó – fogalmazott Németh Istvánné, aki a Vas megyei Répcevisen készít száraztésztát.

„Repohár”-felmérés

Úgy véli a BKIK és a Zöld Követ Egyesület, hogy a rendezvényeken és szabadtéri vendéglátóegységekben néhány éve elterjedt „repoharak” újraszabályozására van szükség, hogy a rendszer betöltse a szerepét. Aki egyetért ezzel, annak érdemes kitöltenie a témában indult kérdőívet.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.