Back to top

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

A világjárvány magát a mezőgazdasági termelést, szerencsére, nem érintette, legfeljebb az ellátási láncban okozott némi fennakadást – nyilatkozták magabiztosan 2020 nyarának elején, a pandémia első hullámának végén a helyi agrárszakemberek és kereskedők. Aztán ezek a hangok hamarosan elhalkultak, mert korábban soha nem látott negatív folyamatok indultak be.

Egy év alatt, azaz 2020 májusától 2021 májusáig a napraforgóolaj közel 80 százalékkal, a cukor bő 70 százalékkal, a tojás 35, az errefelé igencsak alapvető élelmiszernek számító hajdinakása 25, a kenyér majdnem 20 százalékkal drágult az országban.

Figyelemre méltó, hogy ez a nagyarányú áremelkedés olyan évjáratban következett be, amikor a cukorrépa kivételével valamennyi mezőgazdasági kultúrából az átlagosat meghaladó termést takarítottak be Ukrajnában.

A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon
A zöldségpiacokon január második felétől kezdődik a holtszezon

A napraforgóolaj esetében ráadásul az a paradox helyzet állt elő, hogy az itt gyártott termékhez a szomszédos országokban olcsóbban lehetett hozzájutni, mint nálunk. Mindezt már csak azért sem intézhetjük el egy hanyag kézlegyintéssel, mivel köztudott, hogy az ukrán kisnyugdíjasok járandóságuk mintegy 42–45 százalékát élelmiszerre költik. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen a kép: az időskorúak errefelé mintegy 25–28 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak havonta.

A beregszászi zöldségpiacon az új esztendő első napjaiban mégis optimista hangulat uralkodik. A sok-sok nélkülözéshez és a drasztikus áremelésekhez hozzáedződött vásárlók nem akadnak fenn rajta, hogy az itt bő két hétig húzódó karácsonyi-újévi időszakban az alapvető zöldségfélékhez mintegy 20–25 százalékkal drágábban jutnak hozzá.

Merthogy összességében a sárgarépa, a cékla, a vöröshagyma így is csak 25–30 százalékkal kerül többe tavalyhoz képest, a burgonya ára pedig gyakorlatilag változatlan.

Egyedül a káposzta esetében figyelhető meg jelentős változás, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz a gazdák már ősz elején jelezték, hogy a szárazság miatt jóval alacsonyabb hozam várható belőle.

Zöldségfronton mire számíthatunk az előttünk álló néhány hónapban?

– Január második fele és a február egésze nálunk holtszezonnak számít – magyarázza Orosz István derceni gazda, aki saját terményei mellett más alapvető zöldségfélékkel is kereskedik. – Az ünnepek elmúltával minden áruféleségnek drasztikusan visszaesik a kereslete. Szinte nem is értjük, hogy mit fogyasztanak ilyenkor az emberek. Így aztán bármelyik termék árát megemelni felér az öngyilkossággal. Egyébként a beszállítóink hetekkel korábban jelzik, hogy a konyhai alapanyagok tekintetében milyen árváltozások várhatók, és most egyelőre nem kaptunk ilyen híreket. Amúgy pedig az utóbbi két-három évben mintha újjáéledne a volt KGST-piac:

burgonyát, hagymát, céklát ugyanúgy kapunk Oroszországból és Lengyelországból, mint Belaruszból, szárított gyümölcsöt pedig Bulgáriából.

Fotó: Pixabay
Tanulságos dolog, hogy az említett országok feszült viszonya ellenére a kereskedők mindig onnan szállítanak, ahol éppen a legolcsóbb a szóban forgó áru.

Amikor a termelői szektorban nagyhirtelen nyolc-tízszeresére emelkedik az energia ára, akkor várható, hogy az az élet más területeire is gyorsan begyűrűzik.

– Egy ideje már kongatják a vészharangot a pékek, hogy náluk az energia az összköltségnek a korábbi 15 százalék helyett immáron a 25–30 százalékát teszi ki, és hogy ezt képtelenek kigazdálkodni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Knobloch Sándor, aki több élelmiszerboltot is üzemeltet Beregszászon. – Azzal riogatnak, hogy a kenyér ára hamarosan mintegy 45–50 százalékkal emelkedik, ha a kormány gyorsan nem dob nekik mentő­övet.

Vajon milyen hangulatban várják az új idényt maguk a gazdák?

– A jelenlegi helyzetben – a fűtőanyag drasztikus drágulása miatt – a zöldségfélék hideghajtatása tűnik a leginkább észszerű megoldásnak – vallja Solymos József kisdobronyi termelő. – Persze kora tavasszal a palántanevelő helyiséget így is fűteni kell majd, és a fóliaházak esetében sem mondhatunk le a vészfűtés kínálta lehetőségről.

Az utóbbi négy-öt év arra tanított bennünket, hogy a szélsőséges tavaszi időjárás miatt ezzel a megoldással mindenképpen számolni kell – ami, természetesen, további plusz költséget jelent.

– A műtrágya ára az egekben, és félő, hogy a vegyszerek beszerzése sem a korábbi áron történik majd – folytatja beszélgetőpartnerem. – És biztosak lehetünk benne, hogy a fóliapalást megvásárlása is a tavalyinál sokkal többe kerül. Az a szerencsénk, hogy évek hosszú során a különböző térségek gazdái körében kialakult a hagyományos termékskála, ami olyan zöldségfélékből áll, amelyeket az adott helyen a legkifizetődőbb termeszteni. Eddig ez garantálta a megélhetést. Ha egyik-másik zöldség éppen kevés vagy nulla százalékos jövedelmet hozott, azt szerencsés esetben pótolta a másik. Remélhetőleg így lesz a következő idényben is.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Levesbetét száraztésztákkal is lehet pályázni a kiváló minősítésért

Újabb termékkör, a 8 tojásos levesbetét száraztészták gyártói és forgalmazói számára nyílt meg a lehetőség, hogy elnyerjék a KMÉ védjegy arany fokozatát. A Nébih által koordinált Termékmustra alapján 13 termék esetében igényelhetik a legjobbaknak járó elismerést.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.